Sokak kedvenc színművésze, Csuja Imre érkezett június 5-én Orosházára, ezúttal azonban nem színdarabbal, hanem versekkel örvendeztette meg közönségét. Imi, mondj egy verset! – szólt az előadás címe, de akik szombat este Csuja Imre estjét választották, nem csak egy szavalattal lettek gazdagabbak.
Csuja Imre számára a versekhez való kötődés még kisgyermekkorában alakult
ki, nagymamája révén.
– Úgy történt, hogy én nem jártam óvodába, a nagymamámmal pedig sok időt
töltöttem akkoriban, neki volt az a jó értelemben vett mániája, hogy nekem már
4-5 éves koromtól verseket tanítson. Úgyhogy elég sok verset tudtam már
azelőtt, hogy iskolába mentem volna és ki is próbálhattam.
Akkoriban ugyanis összejártak az emberek egymáshoz munka után estefelé, összegyűltek pletykálkodni, „tanyázni”, ahogy mondták, és amikor kifogytak a történetekből, pletykákból, akkor mindig mondták: Imi, mondj egy verset! Így alakult ki és innen ered az est címe is – nosztalgiázott a Jászai Mari-díjas színművész.
Mint mondta, örömmel látja, hogy mindenféle korosztály kíváncsi és fogékony a versekre. Ez június 5-én, a Petőfi Művelődési Központ Bubik-termében tartott esten sem volt másként. Örömmel, nagy lelkesedéssel és átéléssel vetette bele magát a versmondásba, hiszen sokáig csak streamen keresztül tudta eljuttatni a közönségéhez a koronavírus járvány és az azzal járó korlátozások miatt. Elhangzottak többek közt, olyan ismert költemények, mint az Anyám tyúkja, Családi kör, Eszmélet, Szózat vagy a Nem tudhatom.
– 50 éves koromban kezdtünk el Adyval foglalkozni és akkor jött egy felkérés a Babits-féle Jónás könyvére, hogy azt bábvizsgával csináljam meg. Ez megtörtént, és ezzel kapcsolatban aztán elkezdtek hívogatni, de ez a 25-30 perc kevésnek bizonyult. Így elétettem az Ady-válogatást, majd kedvenc slágerverseimet, melynek köszönhetően ennek az eseménynek az anyaga összeállt – ismertette a részleteket.
Muszáj, hogy mindegyik szerepem kedvenc legyen
Csuja Imre elmesélte, június vége felé az Örkény Színházban folytatják a próbákat, novemberben adják elő a Szecsuáni jóember című darabot, emellett forog a Mi kis falunk folytatása is, ahol ismét visszaülhet a polgármesteri székbe. Mivel sokak kedvenc darabjaiban, filmjeiben vagy sorozataiban szerepelt, illetve szinkronizált, adódik a kérdés: melyik volt a kedvence?
– Én azt mondom, muszáj, hogy mindegyik szerepem kedvenc legyen, mert különben nem tudnék bemenni a színházba. Így mindig azt választom, amit éppen csinálok. Ilyen például a Tóték darabban Tót Lajos figurája, melyet épp a napokban játszhattam el újra, de mondhatnám Füleki Károlyt is. A szinkron világában is nagyon sokáig így voltam a Rém rendes családdal és Al Bundyval, Torrentével vagy éppen a Wesley Snipes-filmekkel – tette hozzá.
