- hirdetés -

Az összezártság, az egymásra utaltság nagy kihívást jelenthet egy párkapcsolatban. Van, akiket közelebb hoz, más párok viszont épp úgy érzik, a túl sok közösen töltött idő eltávolítja őket egymástól.

A koronavírus okozta kényszerhelyzet sok esetben felerősíti a szőnyeg alá söpört konfliktusokat, a kimondatlan sérelmeket, és ez feszültséghez, vitákhoz vagy akár váláshoz is vezethet. Ezekben a helyzetekben is veszteséget/gyászt élnek át a család illetve a pár tagjai. Széllné Kovács Ibolya az orosházi Dr. László Elek Kórház és Rendelőintézet gyász, veszteség illetve pár- és családterápiában képződött szakemberét kértük arra, adjon tanácsot: Mi kell ahhoz, hogy egy kapcsolat jól tudjon működni még ebben a megváltozott és bizonytalan élethelyzetben is.

Széllné Kovács Ibolya gyász, veszteség illetve pár- és családterápiában képződött szakembere nyújt most segítséget az olvasóknak (Fotó: Horváth Bence)

10 tanács egy boldog párkapcsolathoz

1) Mondjuk ki egymásnak az érzelmeinket! Ehhez használjunk úgynevezett én-üzeneteket, melyek segítségével azt tudatjuk, mi hogyan érezzük magunkat, és hogy nekünk mik a szükségleteink. Például: „Nagyon megijedek, amikor kiabálsz velem, mert attól tartok, hogy haragszol rám.” vagy „Nekem rosszul esik, hogy nem segítesz, mert úgy érzem, téged nem érdekel, mennyire fáradt vagyok.” A veszekedéssel és a vádaskodással nem jutunk előrébb, egy én-üzenettel viszont nagy hatással lehetünk a másik félre. Ne folytassuk a játszmáinkat, helyette beszéljünk őszintén!

2) Ne gyűjtögessük a sérelmeinket! Fontos a nyílt, egymás számára érthető és egyenlő kommunikáció, az egyenrangú partneri viszony. Ha csak nagyot nyelünk és nem beszéljük meg az érzéseinket, letagadjuk őket, berakjuk az újakat a régiek közé, akkor előbb vagy utóbb azok valamilyen formában utat törnek majd maguknak.

3) Ne féljünk az intimitástól! Fontos az udvarlás, egymás értékeinek a meglátása, illetve azok hangsúlyozása! Lehet, hogy már apa és anya szerepben vagyunk, de ettől nem szűnünk meg nőnek és férfinak, feleségnek és férjnek lenni. Legyen a mindennapok része a puszi, az ölelés, a simogatás, egy kedves gesztus vagy egy dicsérő szó! Gondoljunk vissza! Mikor dicsértük meg utoljára a másik illatát vagy frizuráját? Apróságok, de sokat jelentenek. Higgyük el, nem véletlen, ha máshol keresi a párunk a boldogságot. Kettőn áll a vásár. Mi is lehet az oka a félrelépéseknek? Az, hogy az a bizonyos „harmadik” fél figyel rám, meghallgat, kedves hozzám és elfogad úgy, ahogy vagyok, esetleges hibáimmal együtt. Ezért is fontos az önmonitorozás.

4) Figyeljünk tehát a másikra, és tiszteljük egymást! Egy férfi érezhesse, hogy ő a férfi ebben a kapcsolatban, egy nő pedig lehessen néha egy kicsit a „gyenge nő” szerepében.

5) Szervezzünk otthoni, közös programokat! A közös főzés, otthoni mozizás, táncolás vagy társasjátékozás remek közös programlehetőség lehet. Menjünk a szabadba egy közös sétára! Gyopáros mindig csalogató!

6) A közös programok mellett legyen lehetősége mindkét félnek az elkülönülésre is! Mindenkinek szüksége van egy kis elcsendesedésre, magányra.

A kölcsönös tisztelet, a másik igényeinek tiszteletben tartása nagyon fontos (Fotó: Horváth Bence)

7) Tartsuk tiszteletben az egymás közti különbséget, a másik szükségleteit! Hagyjuk, hogy arra szánjon napi – akár csak – fél órát, ami őt felüdíti, feltölti. Üres kancsóból ugyanis nem lehet tölteni.

8) Ne áldozzuk fel a magunkat mindenáron a gyerekeinkért! Mindenkinek szüksége van a család mellett az én-időre, a barátokkal való találkozásokra vagy egy kis szépítkezésre, feltöltődésre. Ne legyen lelkiismeret-furdalásunk amiatt, mert nem töltjük minden szabadidőnket a gyermekeinkkel!

9) Épp ezért szervezzenek a szülők külön apás és külön anyás programokat a gyerekekkel! Osszák meg egymás között a felmerülő feladatokat, vegyék ki a részüket mindketten a gyerekek körüli teendőkből!

10) Mindenki hoz otthonról egy szülői mintát, melyből valamelyest ő is táplálkozik. Ne féljünk változtatni ezen, hiszen más emberek vagyunk, mint a szüleink, és emellett már mások a körülmények is, melyek között élünk.

A gyermek reakcióira (magatartás- és viselkedésproblémák) is figyeljünk oda (Fotó: Horváth Bence)

Mikor érdemes már egy szakembert felkeresni? Milyen helyzetekben lehet szükség a családterápiára, párterápiára, konzultációra?

– Ha állandósulnak, elmérgesednek, parttalanná válnak az otthoni viták, a felek képtelenek az együttműködésre, vagy ha épp a párkapcsolatban tartósan boldogtalannak, magányosnak érezik magukat. Akkor is érdemes szakemberhez fordulni, ha bármelyik fél életében megjelent a harmadik személy, vagy ha családon belüli bántalmazásra került sor.

De nemcsak a párkapcsolati problémák esetén kérhetünk segítséget, hanem akkor is, ha a gyereknevelésben adódnak gondjaink, eredménytelennek érezzük módszereinket. Figyeljük a gyermekünk reakcióit! Ha érthetetlen, hirtelen iskolai teljesítményromlás, magatartás és viselkedésproblémák vagy más tünetek jelennek meg, mint például a bepisilés, csavargás, függőségek, illetve feldolgozatlan veszteségek (válás, halál), gyász esetén is mindenképp kérjük szakember segítségét!

Sok kapcsolat megmenthető, de fogadjuk el azt a tényt, hogy a válás is lehet megoldás, ha már nem köti össze a két felet a tisztelet és a szeretet.

Fotók: Horváth Bence
Kiemelt kép: pixabay.com

Ha a továbbiakban is értesülni szeretne a témában,
akkor lájkolja az OrosCafé Facebook-oldalát.