- hirdetés -

A napokban Puskás József gazdaságában jártunk, ahol mintegy hatszáz sertés nevelődik egyszerre. A téma pedig mi is lehetett volna más, mint a tenyésztés és persze az átvételi árak.

Puskásék 1998 decemberében kezdték a tenyésztést, tizennyolc kocával. Évek során fejlesztették a sertésfarmot. Mára a kezdeti tizennyolchoz képest ötven-hatvan anyaállatot tartanak és nevelik fel a szaporulatot. Takarmánydarálót, keverőt építettek, állítottak munkába. Főként kis súlyú, 110-125 kilós állatokat értékesítenek. Mint mondja mostanság ezt a súlytartományt szeretik a húsüzemek.

– Régebben neveltünk – főképp a Pick részére – nagysúlyú állatokat, de mostanság nem nagyon van erre kereslet, ami kár, mert a legnehezebb a sertéstenyésztésben a malacnevelés. Ha egy-egy állatot tovább tudnánk hizlalni, kevesebb malacot kellene nevelnünk. A hatékonyságot persze a felvásárlási árak ingadozása befolyásolja leginkább. Most éppen nagyot zuhant a hasított félsertés ára – mondja el bevezetésképp Puskás József.

Sok munka és türelem kell a felnevelésükhöz (Fotó: Horváth Bence)

A kilónkénti ár most 350 forint körül mozog, a tavaly decemberi, vagy idén tavaszi 500-hoz képest. A mostani árváltozás okait már Horváth József, a gazdakör alelnöke – aki erre a látogatásra elkísérte stábunkat – magyarázza:

– A németországi sertéspestis járványra vezethető vissza. Amikor kiderült, hogy Németországban megjelent az afrikai sertéspestis, le kellett állítaniuk a főként Kínába irányuló exportot. Benn maradt az ország keleti részében, mintegy kétmillió sertés, amelyeket így az Európai Unióban értékesítenek. Jön Magyarországra tömegével az import sertéshús és ezt szenvedik meg a magyar tenyésztők az árcsökkenéssel. A magyar élősertés behozatal 36 %-kal nőtt az első háromnegyed évben a tavalyihoz képest. A legnagyobb beszállítók Szlovákia, Horvátország és Németország – tette hozzá Horváth József.

A gazda, a hízók és az „őrző-védő szolgálat” (Fotó: Horváth Bence)

A magyarországi tenyésztők – különösen a kisebbek – közül, sokan fel is adták, a sertésállomány csökkent az országban. Puskásék még folytatják.

– Több mint húsz éve csinálom, de őszintén szólva nem a sertés tart el, hanem a föld. Száz hektárt művelek, a sertés csak kiegészíti, vagy épp csökkenti ennek a bevételét. Ha nem tudnám magamnak megtermelni a szükséges takarmányt, már le kellett volna húzni a rolót – avat be a gazda.

A felvásárlási ár tehát alaposan lecsökkent. A további gond az, hogy ezt a boltokban, mi vásárlók, a húsárakon nem nagyon vesszük észre…

Ha a továbbiakban is értesülni szeretne a témában,
akkor lájkolja az OrosCafé Facebook-oldalát.