Neki köszönhető – sok egyéb más mellett – az is, hogy tudjuk, kik voltak az első, Orosházán született gyerekek.
Horváth András (1715-1795) az újjáalapított Orosháza első evangélikus lelkésze volt. Ő jegyezte le a mai település alapításának tényét, valamint ő kezdte el vezetni az orosházi evangélikus egyház anyakönyvét is. A tisztelet jeleként ma utca őrzi nevét Orosházán. Következzék most tíz érdekes momentum az életéből.
1) A Vas megyei Gencsen született. Teológusnak készült, Hallé és Leyden városaiban folytatta tanulmányait.
2) Még nem töltötte be a 30. életévét, mikor Orosháza került. Itt szolgált a papi pályán 40 éven át.
3) Az evangélikus jobbágyok 1744. április 24-én, Szent György napján érkeztek meg az orosházi pusztára tanítójuk, Dénes Sándor vezetésével. Horváth András hat héttel később érkezett meg a telepesekhez.
4) Vesszőből és sárból építették fel az első templomot, melyben elhelyezték a Zombáról magukkal hozott harangot is.
5) Az orosházi evangélikus egyház anyakönyvét Horváth András indította. 1744-től vezette a keresztelési és a házassági anyakönyvet, mintegy 7500 keresztelést és 1300 esküvőt jegyzett le. A temetéseket 1771-től vezette, mindhármat magyar nyelven.
6) Lejegyezte az anyakönyvek mellett azt is, miért kellett a Tolna megyei Zombáról elvándorolniuk azoknak az evangélikusoknak, akik megalapították az új Orosházát.
7) Azt is megtudhatjuk általa, hogy a telepesek kis híján továbbvándoroltak megérkeztük után Orosházáról. A protestánsüldözés miatt ugyanis 1747-ben a budai helytartótanács elrendelte, hogy verjék szét az épphogy elkészült, sárból épült kis helyi imaházat, és mozdítsák el állásából Horváth András lelkészt. Az orosháziak kérvényükben megírták a helytartótanácsnak, hogyha nem gyakorolhatják vallásukat, elhagyják lakhelyeiket. Ez a kilátástalan állapot sokáig elhúzódott. Végül 1777-ben engedték meg a helyieknek, hogy kőből tornyot építsenek azzal a kitétellel, hogy a torony nem lehetett egybeépítve a templommal.
8) Köztiszteletben álló ember volt, aki a 40 év alatt összetartotta a sokszor csüggedő orosháziakat.
9) Az 1780-as években, mikor már idősödni és betegeskedni kezdett, másodlelkésznek választották mellé Szimonidész Jánost.
10) A XIX. században, mikor már egyre több Horváth élt Orosházán, utódait Pap Horváthnak kezdték nevezni, hogy a többi Horváthtól megkülönböztessék őket. Horváth András evangélikus lelkész nevét a Horváth pap utca őrzi.
Forrás:
Koszorús Oszkár: Orosháza jelesei a XIX. század végéig
Kiemelt kép: pixabay.com
