Itt az ősz, közeleg a tél. Már sokszor nap közben is, de éjjelenként hideg van. Fűtünk tehát, de nem mindegy, mivel, hogyan tesszük. Sokan nem is tudják, hogy amikor a szemetet dobják a kazánba, kályhába, mennyi kárt okoznak.
Magyarországon 15 éve tilos szeméttel tüzelni, ennek ellenére mégis rengetegen égetnek hulladékot a kazánban. Ez több százezres bírsággal és súlyos következményekkel járhat. A szigor nem véletlen, mivel a helytelen lakossági tüzelés a felelős a nagymértékű levegőszennyezésért. Sokan úgy gondolják, hogy ez a legegyszerűbb módja annak, hogy megszabaduljanak a rég nem használt holmiktól, ráadásul ingyen be lehet vele fűteni a házat – két legyet egy csapásra, gondolják. Arra már nem terjed ki a figyelmük, hogy egy sereg súlyosan mérgező anyagot juttatnak a szabadba, ráadásul megkeserítve a környéken lakók életét.
A hulladékok égetésekor keletkező füst igen nagymértékben egészség-és környezetkárosító.
Az otthoni hulladékok égetése során keletkező füst, az abban lévő gázok és gőzök: szén-monoxid, széndioxid, hidrogén-klorid, hidrogén-fluorid, arzén, higany, ólom, kadmium és egyéb nehézfém tartalmú gázok, szállópor,
súlyosan veszélyeztetik egészségünket: irritáló szemkönnyezést, orrfolyást, köhögést, tüsszentést okozó hatást fejthetnek ki, daganatkeltők lehetnek (pl. légzőszervi rákok, leukémia), károsíthatják a tüdőt (segítik az asztma és más tüdőbetegségek kialakulását), az immunrendszert és a vérképző rendszert. Becslések szerint Magyarországon évente több ezer tonna műanyaghulladék, rongy, bútor, csomagolóanyag és építőipari hulladék kerülhet háztartások kazánjába vagy kályháiba.
(…) hulladék nyílt téri, vagy a hulladékok égetésének feltételeit rögzítő jogszabályban foglaltaknak nem megfelelő berendezésben történő égetése, a háztartásban keletkező papírhulladék és veszélyesnek nem minősülő, kezeletlen fahulladék háztartási berendezésben történő égetése kivételével tilos – írja a jogszabály.
Súlyos bírságot kaphat aki szeméttel tüzel
A 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 9. számú melléklete határozza meg a levegővédelmi követelmények megsértéséhez kapcsolódó levegőtisztaság-védelmi bírságok mértékét. A jogszabály szerint a jogi előírásokat megszegve 100 ezer forintot kell fizetnie annak, aki nyílt téren éget illegálisan hulladékot, valamint 300 ezer forint bírságot kell fizetnie annak, aki bármely anyagot engedély nélkül háztartási tüzelőberendezésben éget el.
Mit tehetünk ellene?
Elsősorban felelősen kell gondolkodni és viselkedni. Az önkormányzat sok segítséget ad ehhez. Bárki kaphat sárga, szelektív hulladékgyűjtő edényt, barna kukát a zöld hulladék számára, komposztáló edényt a kommunális hulladék gyűjtő kuka mellé. Használjuk ezeket! A veszélyes hulladékot vigyük el és adjuk le a Hulladékudvarban.
Amennyiben azt tapasztaljuk, hogy a szomszéd illegálisan tüzel hulladékot, első lépésként érdemes személyesen megkeresni a légszennyezőt és megbeszélni a problémát. Bár a jogszabály nem ismerete nem mentesít a felelősség alól, az is lehet, hogy nem tudja, melyek azok az anyagok, amelyeket tilos tüzelni. Amennyiben a személyes beszélgetés nem jár sikerrel és továbbra is folytatja az illegális tevékenységet, akkor az illetékes kormányhivatal járási hivatalában lehet bejelentést tenni, a panaszt pedig a környezetvédelmi hatóságok vizsgálják ki.
A háztartásokban keletkező hulladékok közül kályhákban, illetve udvaron nyílt térben leggyakrabban elégetett anyagok a következők: műanyag italcsomagolás és egyéb PVC műanyaghulladék, textilipari hulladékok, import bálás használt ruha, műgyantát, műanyagot, festéket tartalmazó farostlemez, rétegelt lemez, bútor és nyílászáró, gumiabroncs, kábelek, kerti hulladékok, színes, fényes papír hulladékok.
