Kezdődik a téli időszámítás. Szombatról vasárnap virradóra 3-ról 2-re kell visszaállítani az órákat. Előfordulhat, hogy utoljára, de az is, hogy még várnunk kell a végső döntésre. Az európai állampolgárok véleménye nem feltétlenül egyezik meg a tudomány vagy a politikai álláspontjával. Emellett a világjárvány is felülírt számos prioritást, így az óraállítás kérdését is.

Az óraállítás „intézményét” először 1954-ben próbálták bevezetni Magyarországon, de három évvel később el is törölték. Csak 1980-ban lett tartósan az életünk része. Energiamegtakarítást szerettek volna eléri vele, mostanra azonban mindössze évi 450 forintot spórolunk fejenként azzal, hogy évente kétszer átállítjuk az órákat.

Az ellenérvek azonban egyre szaporodtak, ezért is kérte fel európai polgárok kezdeményezésére az Európai Parlament 2018 februárjában a Bizottságot, hogy tekintse át a nyári időszámításra vonatkozó irányelvet, és szükség esetén javasolja annak megváltoztatását. A Bizottság az ezt követően elvégzett konzultáció során 4,6 millió választ kapott európaiaktól, akiknek 84 százaléka az időátállítás ellen foglalt állást.

Magyarán szólva: utáljuk az óraátállítást.

A szavazás hatására az Európai Parlament az eltörlése mellett döntött és 2021-et jelölte meg az utolsó olyan évnek, amikor még átállítjuk az órákat. Azok a tagállamok, akik a nyári időszámítást választják idén márciusban, míg a télire áttérők októberben, azaz most vasárnap tennék ezt meg.

Fellélegezhetünk?

A tagállamoknak 2020 tavaszáig kellett volna eldönteniük, hogy a nyári vagy a téli időszámítást választják, és addig tájékoztatniuk is kellett volna egymást a döntésükről, majd október végéig tervezetet készíteniük arról, hogy hogyan kívánják megoldani a váltás esetleges negatív hatásait. A koronavírus-járvány azonban minden prioritást felülírt, így az óraátállítás eltörlése is lekerült a napirendről.

Emellett a tudomány és a hétköznapok, valamint a gazdaság között feszülő ellentét is megnehezíti a konszenzus kialakulását. A közvélekedés általában a nyári időszámítást pártolja. Ugyanakkor a Magyar Alvásszövetség azt vallja, hogy „alváskutatási tapasztalatok, a baleseti statisztikák és még sok minden más arra figyelmeztet bennünket, hogy az eredeti időzónánknak megfelelő idő visszaállítása lenne a legésszerűbb élettani, egészségügyi szempontból: évezredek óta élünk ebben a rendszerben, és ez a jelenlegi téli időszámításnak felel meg.” A meteorológusok ugyanezt mondják. A meteorológia, mint szakma az „univerzális korrigált világidőt használja (UTC), és az időjárási modellek fő futásai döntően 00, 06, 12 és 18 UTC-hez igazodnak. Szakmai szempontból emiatt olyan érvek merülnek fel, amelyek egyértelműen a téli időszámítás rögzítését részesítik előnyben” – írta korábban az Országos Meteorológiai Szolgálat.

A bioritmusunk viszont mást kíván

Téli időszámítás esetén áprilistól októberig egy órával korábban sötétedne és egy órával korábban is kelne fel a nap. Emiatt június 15-én például hajnali már háromnegyed négykor világos lenne. Októberben pedig már valamivel 17 óra előtt sötétedne hat óra helyett. Továbbá sosem lenne olyan hónap, amikor este 8 után menne le a nap.

A nyári időszámítás választásakor elbúcsúzhatnánk a délután négy előtti sötétedéstől, még december közepén is körülbelül ötig világos lenne. Ennek az ára, hogy októbertől márciusig hét előtt nem jönne fel a nap, decemberben és januárban ráadásul nem lennének ritkák a fél kilenc körüli napfelkelték sem.

Egy biztos: a döntés a tagállami vezetők kezében van, akik minden bizonnyal az egységes piacok működését veszik majd legfőképp figyelembe, a népakaratot kevésbé.

(Kiemelt kép forrása: egészségkalauz.hu)