- hirdetés -

Orosz Anna Budapesten a XIII. kerületben nőtt fel. A belvárosban, a legnagyobb nyüzsgésben élte mindennapjait egészen 2012-ig, mikor is Orosházára költözött. Itt találta meg a szerelmet, és párjával úgy döntöttek, vidéken szeretnék élni közös életüket.

– A férjem orosházi, és mivel megismerkedésünkkor ő már a helyi, családi
vállalkozásukban tevékenykedett, így egyértelmű volt, hogy én költözöm ide. Akkoriban sok kétség volt bennem, leginkább a karrierem szempontjából. Nem tudtam, mennyire fogok tudni Orosházán érvényesülni. Pesten már közvetlenül az egyetem befejezése után nagyon jó pozícióban dolgoztam, és emellett tele voltam ambícióval. Féltem, hogy a terveimet vidéken nem tudom majd megvalósítani. De hamar megnyugodtam, hiszen azonnal kaptam állást, és rájöttem, attól, hogy Orosházán lakom, még valójában akárhol dolgozhatok. Most például egy német cégnek dolgozom Szegeden, de a munkám nagy részét online és telefonon végzem. És az országon belül sokat utazom. Úgyhogy valójában a költözés nem vetette vissza a karrierem – mesélte Anna.

A karriere miatt kicsit félt a költözéstől, de azonnal kapott állást

Budapesten a Westenddel szemben nőtt fel, és bár szeretett ott élni, mégis vágyott a kertvárosi életre.

– Igazság szerint semmit nem értek a kerthez, mégis szerettem volna kertes házat. Van két lovam, és régebben az volt az álmom, hogy kinézek az ablakon, és látom őket a legelőn. Lehet, nem is kertes ház, hanem egy farm kellene nekem. Apukám díjugratással foglalkozott, még a születésem előtt. Én öt éves korom óta lovagolok, majd 13 éves koromtól vettem részt díjugrató versenyeken. 21 évesen mentem utoljára junior OB-t, és 2009-ig versenyeztem szinte minden hétvégén. Büszke vagyok arra, hogy országos bajnokságon kétszer is ötödik helyezett lettem. Az egyetem mellett már kevesebb idő jutott minderre, de a lovaimtól nem váltam meg, sőt a kisfiamat is rajtuk szeretném lovagoltatni. Olyanok ők, mint a gyerekeim. Ahogy a Kis herceg is mondta, felelősséggel tartozunk azért, amit megszelídítettünk. Amikor leköltöztem, ők is költöztek velem, a környéken találtam nekik egy lovardát, ahol nyugodt szívvel ott tudtam hagyni őket. Minden héten megyek és meglátogatom őket, de valójában az az álmom, hogy egyszer saját lovardánk lesz itt Orosházán – folytatta.

Díjugratásból országos bajnokságon ötödik helyezett lett

A XIII. kerület után Anna Orosházán úgy érezte, megpihenhet. Sokkal nyugodtabb itt az élete, de ez nem jelenti azt, hogy unatkozna.

– Nem vagyunk program híján soha. Amikor megszületett a kisfiam, rájöttem, milyen sok lehetőség van itt egy kisbabával. Tudunk járni játszóházba, és ott van a Kerekítő is. A könyvtárat pedig kifejezetten imádom. Nagyon jól felszerelt, a gyerekkönyvek közül bármit megtalálhatunk benne, és nagyon pozitív emberek dolgoznak ott. A Máltai játszótérbe is azonnal beleszerettem. Le a kalappal az ott dolgozó közösség előtt. Szerintem nagyon szépen van üzemeltetve. Gyopárosfürdőt viszont úgy gondolom, jó lenne egy kicsit gyerekbarátabbá tenni. Örülnék, ha azt fejlesztenék, és a régi, elhasználódott játékokat kicserélnék. El tudnék képzelni ott egy nagy trambulint, és egy szép játszóteret is. Szerintem sok gyerekes családok jár oda, úgyhogy biztosan lenne rá igény – emelte ki.

Babás vagy kisgyermekes programból jócskán van a városban

Anna elmondta, a város nyújtotta lehetőségeket tekintve nincs benne hiányérzet. Annak viszont örülne, ha innovatívabbak lennének a munkahelyek helyi szinten is, és követnék a nyugati trendeket, vagy többet tennének azért, hogy a munkavállalók örömmel járjanak be dolgozni. Szerinte ez az egész város életére nagyon jó hatással lenne. Fontos, hogy az ember jól érezze magát ott, ahol a nap nagy részét tölti. Előnyként említi, hogy Orosházán sokkal könnyebb ügyet intézni. Nincs annyi ember, így nem jellemző a sorban állás sem, és lépten-nyomon ismerősökre bukkanhatunk, akik segítségével gyorsabban megoldódnak a problémák.

– Számomra hihetetlen visszacsatolás a szüleim esete. Ők alapvetően nagyon nyüzsgők, és korábban, mikor lejöttek hozzánk, el sem tudták képzelni, mivel tudjuk mi itt vidéken eltölteni az időnket. De a koronavírus miatt két hónapra leköltöztek hozzánk, és azt láttam rajtuk, hogy hihetetlenül jól érezték magukat. Rájöttek, hogy itt is van élet, és Orosházán is lehet mit csinálni. Mert az tényleg hatalmas pozitívum, hogy van egy kertünk, ahová kimehetünk. Pesten volt, hogy ki kellett ülnöm az ablakba, hogy érje már egy kis nap az arcomat. Jó tudni, hogy a gyermekemnek nem kell majd a négy fal között felnőnie. Szeretem Orosházát! Sok jó barátot kaptam a várostól, és egyáltalán nem nehézség számomra itt élni az életemet – zárta.

Örülne, ha innovatívabbak lennének a munkahelyek helyi szinten

Ha a továbbiakban is értesülni szeretne a témában,
akkor lájkolja az OrosCafé Facebook-oldalát.