Valakinek a pihentető, nagy alvást és a hosszan nyújtózkodást jelentette a hétfő reggel, másnak viszont a korai kelést és a közös zarándoklat örömét.
Az ég egyszerre volt világos és sötét. Bármelyik percben eshetett volna, de az égiek megkegyelmeztek az úton lévőknek. Ezen a szélsőségeket magába foglaló végtelenségen pihentettük szemünket, ültünk a búzamező mellett a pipacsokkal és mezei zsályával foltozott táj piciny szegletén, és vártuk a zarándokokat. Könnyű dolgunk volt, kocsival „teljesítettük a távot”, mégis ott lesvén az első érkezőket úgy érezhettük, mi magunk is részesei vagyunk az élménynek. A hely szelleme, a természet közelsége elvarázsolt bennünket még úgy is, hogy 28 kilométer helyett mi csak körülbelül 280-at gyalogoltunk.
A merészebbek már 5 óra 45 perckor gyülekeztek a Jézus Szíve Plébániánál, a résztávra vállalkozók pedig két lehetőség közül választhattak: vagy Kardoskúton csatlakoztak az Orosházáról indult zarándokokhoz, és így 17 kilométeres táv várt rájuk, vagy Békéssámsontól indultak útnak, ez esetben 8 kilométer volt előttük a Kopáncspusztai templomig.
Idén harmadjára szervezte meg vezetett túráját a Marosháti piroson a Pünkösdi Zarándoklatért Egyesület, melyen összesen 106 fő vett részt. Viczián Zoltán a zarándoklat főszervezője úgy véli, aki nekivágott az útnak, az felejthetetlen élmény részese lehetett.
– Miután felértünk a Kopáncspusztai templomhoz, csodálatos fogadtatásban volt részünk. Előbb Norbert atya, a hely vallási kormányzója fogadott minket, és adta áldását az érkező zarándokokra, majd Tótkomlós polgármestere is köszöntötte a résztvevőket. Ezt követően a legtávolabbról, Hajdúszoboszlóról érkezett zarándokunk felkötötte a szalagot arra a keresztre, amit végighoztunk az úton. Ez a szalag bizonyítja, hogy a kereszt végigjárta a zarándokutat. A Himnusz közös eléneklése csodás érzés volt…Megkoronázta az eseményt – mondta el.
A 106 főből 57-en teljesítették a teljes távot, 8 fő a 17 km-t, 41 fő pedig a 9-et vállalta.
Antal László a pünkösdi zarándoklaton először vett részt. A téli doni emléktúrán találkozott Viczián Zoltánnal, ő invitálta erre a túrára.
– Nagyon örülök, hogy részt vehettem ezen a zarándoklaton. Igazán kellemes túra volt, amin azért valljuk be, egy kicsit el is fáradtam. Érzem a lábaimban, hogy huszonnyolc kilométert gyalogoltam. Több ismerősöm teljesítette ezt az útvonalat, köztük kollégák, tanítványok és barátok is, de ilyenkor, túra közben természetesen mindig új ismeretségek is kialakulnak. Ez is ad egyfajta pluszt, amiért érdemes egy ilyen kihívást teljesíteni – fogalmazott Antal László.
Mészár Hajnalka idén másodjára vett részt ezen a zarándoklaton, ez alkalommal is spirituális céllal indult neki az útnak.
– Tavaly nem jutottam el, de még előtte, az első szervezett pünkösdi zarándoklaton végigsétáltam a 28 kilométert. Én egyébként is nagyon szeretek túrázni, több zarándokúton is részt vettem már. Mindig jó a társaság, igazi közösség alakul itt ki, és valljuk be, jó is az embernek egy kicsit kimozdulni, és együtt lenni másokkal.
És ne higgye senki, hogy a felhívásra csupán a közép- és az idősebb korosztály mozdul meg. Léhner Balázs még csupán tizenöt éves, de örömmel jön minden évben.
– Harmadjára voltam a zarándokúton, idén Kardoskútról indultam. Izgalmas túra volt, sok szépet láttunk. Elfáradtunk, de megérte. A barátaimmal együtt vettem részt rajta, és mind nagyon élveztük. Remélem, hogy jövőre is el tudok majd jönni – fogalmazott Balázs.
Marton Andrásné tavaly még kisebb távot mert vállalni, de idén már végigcsinálta a kihívást.
– Egészen Orosházáról indultam, úgyhogy végigsétáltam a 28 kilométert, a visszautat viszont már nem gyalogosan, hanem kocsival fogom megtenni. Tavaly Békéssámsontól mertem elindulni, akkor még csak a tíz kilométert vállaltam, de éreztem, hogy több van bennem, úgyhogy most egészen a Jézus Szíve Plébániától jöttem Kopáncspusztáig. Szeretem a zarándokutakat. Tizenévvel ezelőtt hallottam, hogy van egy Mária-út, amit szakaszonként lehet teljesíteni. Akkor elhatároztam, hogy azt végigcsinálom. Három éve már Pécstől Máriagyűdig teljesítettem is egy szakaszt, ez a mai nap egy előkészület volt a következőre. Az a célom, hogy évente 20 kilométert tegyek meg a Mária-útból. Ha ezt tíz éven át tudom ezt teljesíteni, akkor már elégedett leszek – mondta el.
A főszervezőtől megtudtuk, minden résztvevő egy jelvényt kapott ajándékba, hogy ez által is megőrizhesse emlékei közt ezt a június 1-jét. A túra teljesítése és a köszöntők után a nagy utat teljesítők megvendégelése következett, majd az Árpád-kori templom megtekintése végeztével dr. Csontos Pál történész előadását hallgathatták meg az érdeklődők.
