Egy finom és dekoratív nő, aki egy férfiakkal, rendfokozatokkal és egyenruhákkal teli világban dolgozik nap mind nap.
Bár véletlenül csöppent még egész fiatalon a hatósági szervek közegébe, – előbb az Orosházi Határőr Igazgatóságon, majd a Békés Megyei Rendőr-
főkapitányságon dolgozott, 2011-től pedig a Békés Megyei
Katasztrófavédelmi Igazgatóság humán tevékenységét vezeti – mégsem bánta meg soha, hogy erre a pályára sodorta az élet, és azt sem, hogy az idő előrehaladtával hivatásos szolgálatba lépett. Hatalmas felelősséggel járó feladatait nagyon szereti, hiszen férfi felettese és kollégái is elismerik a munkáját. Így azt mondja, mindennap önmaga lehet, és sosem kell olyan döntéseket hoznia, amik szemben állnának az elveivel. Ő Vinczéné Varga Ágnes tűzoltó alezredes.
Mi szeretett volna lenni kislányként?
– Kislányként és középiskolás diákként is úgy gondoltam, hogy tanítónő szeretnénk lenni. Felvételiztem is a tanítóképző főiskolára, de énekből nem sikerült az alkalmassági vizsgám. Kénytelen voltam elfogadni, hogy nincs helyem ezen a pályán. Így munkát kerestem, és felvételt nyertem az Orosházi Határőr Igazgatóságra. Megjegyzem, közalkalmazottként, nem hivatásosként kezdtem a személyzeti munkámat. Igazából egy megüresedett munkakörbe kerültem úgy, hogy azt sem tudtam, mi lesz a feladatom. Mély vízbe dobtak, de sok támogatást kaptam. Itt tanultam meg mindent a munkáról, az összetartásról, az elhivatottságról. Az első pillanattól fogva úgy éreztem, ez az, amit csinálni szeretnék. Miért? Mert emberekkel kell foglalkoznom.
Ezek szerint civilként kezdte. Hogyan került később hivatásos állományba?
– Mindig maximalista voltam, és ma is az vagyok. Munka mellett két főiskolai és két egyetemi diplomát szereztem, valamint számos egyéb vizsgát tettem, hogy megfeleljek a képesítéseknek. 2005-ben lett lehetőségem, hogy hivatásos állományba kerüljek. Innen kezdődött el az előmenetelem. A határőrség viszont megszűnt, ami fordulópontot jelentett az életemben. Maradhattam volna Orosházán, és dolgozhattam volna a határrendészet területén, de én ragaszkodtam a humán munkámhoz. Inkább vállaltam az átjárást Békéscsabára. A Békés Megyei Rendőr- főkapitányságra immár rendőrtisztként kerültem, ahol a személyzeti alosztályt irányítottam. Sosem bántam meg! A rendőrségnél tapasztaltam meg a határaimat, tűztem ki céljaimat, és tudtam meg mindenek előtt azt,
hogy mit is jelent igazán felelősséggel tartozni a munkavállalókért.
Határőrség után rendőrség…Hogyan jött a tűzoltóság?
– 2011-ben kaptam a megtisztelő felkérést, hogy irányítsam az újonnan létrehozott Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság humán tevékenységét. Ez szakmailag óriási előrelépést jelentett. Az út egyértelmű volt, a legjobb tudásom szerint akartam helytállni. Mindig fontos volt számomra, hogy amit vállalok, abban a legjobb legyek. Nagyon hálás vagyok a közvetlen kollégáimnak, vezetőimnek, hogy akkor nagy szeretettel és segítőkészséggel fogadtak. Minden kezdet nehéz, sok áldozattal és lemondással járt. Már nyolc éve töltöm be ezt a beosztást. A megyében egy igen kreatív és jól működő tűzoltóközösség dolgozik a lakosság biztonságáért. Jó érzés hozzájuk tartozni. Az én munkám a megyében dolgozó hivatásos tűzoltók és rendvédelmi alkalmazottak személyzeti, fegyelmi, oktatási, képzési és szociális ügyeinek, valamint munkavédelmi feladatainak irányítása. Ebbe beletartozik többek között a pályára alkalmas emberek kiválasztása, a kinevezéstől a leszerelésig. A háttérben dolgozunk, mégis hatalmas felelősséggel jár a munkánk. Ettől függetlenül kijelenthetem, hogy könnyű a dolgom, mert munkatársaim ugyanúgy szeretik hivatásukat, mint én, nagyon felkészültek, igyekeznek minden feladatot a legjobb tudásuk szerint megoldani.
Hogyan működik a ranglétra? Mi kell ahhoz, hogy valaki rendfokozatot léphessen?
– Ezt nálunk előmenetelnek hívják. A besorolás, a rendfokozat az iskolai végzettség alapján történik, azt pedig a szolgálati törvény szabályozza. Középiskolai végzettséggel rendelkeznek a tiszthelyetteseink, míg főiskolai végzettséggel a tisztek, valamint a főtisztek. Beosztásom szerint főosztályvezető-helyettes vagyok, alezredesi rendfokozatot viselek.
Volt már Ön tüzet oltó tűzoltó?
– A tűzoltók hivatása veszélyes munkakörnek minősül, ehhez speciális végzettségre és alkalmasságra van szükség. Ezért én nem vehetek részt éles beavatkozáson. Fontosnak tartottam, hogy megismerjem a munkájukat, tudjam mivel jár egy beavatkozás vagy egy műszaki mentés, milyen körülmények, milyen felszerelésekkel, eszközökkel dolgoznak.
Milyen arányban vannak hasonló beosztásban a férfiak és a nők a munkahelyén?
– Megyénkben vezetői beosztást jelenleg csak funkcionális (gazdasági, ellenőrzési) szervezeti elemeknél töltenek be nők. Arányában nincs egyötöde az összvezetői beosztásoknak. A szakmai vezetői beosztásokban pedig csak férfiak dolgoznak. Ezzel én teljesen egyetértek, hiszen nap, mint nap látom a hivatás nehézségeit, és azt, hogy mennyire szükséges hozzá a férfias helytállás.
Volt már hátránya a munkájában abból fakadóan, hogy nő?
– Nem, soha nem éreztem hátrányát annak, hogy nő vagyok. Úgy gondolom, mi nők nyitottabbak és empatikusabbak is vagyunk, amit ebben a munkakörben sokszor tudok kamatoztatni. Pozitív, életvidám személyiségnek tartom magam, és igyekszem a legnehezebb helyzetben is megoldást keresni. Azonban itt meg kell jegyeznem, hogy a hivatásosoknál kicsit másak az érintkezési szabályok, mint a civileknél. Mi úgynevezett parancs-uralmi rendszerben dolgozunk, be kell tartanunk az alá- és fölérendeltségi viszonyokat. Mint korábban is említettem, több rendvédelmi szervnél is dolgoztam már hivatásosként és mindenhol megkaptam nőként a tiszteletet. Egyébként is megfigyelhető, hogy egyre nyitottabb a mi szervezetünk is a hölgyekkel szemben. Vannak nálunk „szakmában” dolgozó hölgyek is, sőt az elmúlt időben egyre többen jelentkeztek szakmai területre.
Mire a legbüszkébb nem csak a hivatását, hanem az egész életét tekintve?
– Büszke vagyok arra, hogy tisztelnek a kollégáim, kikérik a tanácsaimat és a vezetőim is elismerik a munkámat. Ennek is köszönhető, hogy mindig önmagam tudok lenni, soha nem kell az értékrendemmel ellentétes döntéseket végrehajtanom. Büszke vagyok arra, hogy egy okos és szorgalmas csapatom van, akire mindig számíthatok. Emellett büszke vagyok a férjemre és a fiamra, akik mindig mindenben támogatnak. Nélkülük nem lennék sikeres és boldog nő. Azt vallom: A siker az, amikor megkapod, amire vágysz, a boldogság pedig az, amikor arra vágysz, amit kapsz.
