Mostanság sokat vagyunk otthon. A vírus parancsol. A szülők a megszokottnál több időt tölthetnek gyermekeikkel és a home office mellett kicsivel több idő jut elmélkedni is.
Buzai Csaba, a Justh Zsigmond Városi Könyvtár igazgatója már nem először jelentkezik rímekbe szedett gondolataival. Most a járvány, az ezzel kapcsolatosan kialakult helyzet, a karantén és gyermekeinek megértő nyugalma – mellyel a szituációt kezelik – ihlette meg. A megszületett vers jól jellemzi a mai valóságot és talán gyermekeinek, gyermekeinknek egy emlékül szolgálhat arra az időre, mikor már csak egy elmúlt rossz korszakként emlékszünk a koronavírus járványra. Íme a vers:
Te oly korban voltál gyerek
Te oly korban voltál gyerek
mikor jól berezeltek az emberek
mikor naponta jött egy rendelet
hogy épp mit nem szabad és mit lehet
és egy classroom lett az osztálytermed
és az udvarra vitted az edzéstervet
és csak otthon élhetted az életed
pedig egy karantén ritkán élvezet
mikor korlátozták a kijárást
a piacot, a kocsmai piálást
és nagy divat lett a home office
hogy maradj otthon de bárhogy is
különösképp az idősebbek
akik áldozatból célpont lettek
és a falakon piros intő jelek
ha kívül maradsz, jobb lesz neked
Te oly korban voltál gyerek
mikor jól bediliztek az emberek
mikor levadászták a liszteket
és élesztőt vettek víz helyett
és a kosárban tucatnyi vécépapír
mert így az ember majd mindent kibír
álhírek, rémhírek mindenhol
és apád leszokott a facebookról
mikor a levegő hirtelen tiszta lett
és a nővérnek járt a tisztelet
és a tavaszt az ablakból néztük végig
és semmit se vettünk kilenctől délig
és a maszk helyén mindig egy mosoly ült
és tudtuk, hogy előbb-utóbb sikerül
Te oly korban voltál gyerek
mikor még így is olyan klassz volt veled
Ajánlom a világ összes szuper kölykének, akik most otthon kénytelenek kivárni, hogy elmúljon a vihar.
