Mind a magyar kultúra része. Ezt a napot január 22-én ünnepeljük. Ne aggódj, nem szükséges a művelődési házig menned, ha érdekel a téma! Kultúránk ugyanis mindenhol jelen van.
Mi lehet a magyar kultúra része? Bármi, de tényleg bármi, amit magyar ember keze vagy elméje hozott létre. A kultúra ugyanis olyan értékeknek és ismereteknek az összességét jelenti, amit egy ember (vagy egy csoport) hoz létre, és amit később egy egész közösség hordoz magában és örökít tovább. Elég nehéz megragadni a fogalom lényegét, ugyanis a kultúra szónak legalább 100 meghatározása létezik.
Amit mindenképp érdemes tisztázni, hogy kultúra nem csak a művelődési házban vagy a múzeumban van. Létezik könnyűzenei kultúra, meg persze sportkultúra is. De még idáig sem kell elmennünk, hiszen a kultúra a leghétköznapibb dolgokban is megjelenhet. Lehet kézzelfogható vagy akár tapinthatatlan is. A lényeg, hogy kifejezze hazánk sajátosságait, nemzeti érzéseinket, vagyis a magyarságunkat.
„Szevasztok”
Szerintem egy Bëlga szám, a már 8 éve született Nemzeti hip-hop remekül kifejezi ezt. A dal a kultúra legjellemzőbb szegmenseit összesíti. Már a felvezetése is: Jobbágy Feri, Trianontagadó Tibi, népi Jóska, Bakonyi betyár Sanyi, Jobbos Tibi, Táltos Bandi. Mik ebben a számban azok az értékek, ismeretek, amiket a magyarok értenek, amit a magyarság hordoz és örökít tovább? Zsírosdeszka, pödört bajusz, darutollas föveg, Tisza sportcipő, túzokmadár, magyar tenger. Ezt a zenei csemegét nem csak a magyar kultúra napján, hanem Trianon 100. évfordulójához közeledve is érdemes elővenni, hiszen a csángó breakesek, a székely deszkások, a vajdasági falfirkászok és a felvidéki zsiványok is kapnak benne egyet a „szevasztok” áradatból.
A Hufnágel Pisti
Mi lehet még a magyar kultúra része? Gondoljunk a magyar népmesékre. A hétmérföldes csizmától a vasorrú banyán át a csillagszemű juhászig mennyi kincs rejlik bennük! És milyen sokat tanulhatunk belőlük! Például, hogy „Jó tett helyébe jót várj”, vagy hogy „Amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra.” Meg ki tudná rajtunk kívül, hogy miért jó, ha az öregasszonyt „öreganyámnak” szólítjuk vándorutunk közben. De a későbbi klasszikus mesék is a magyar mesekultúra részei: a Frakk, a Doktor Bubó, a Nagy ho-ho-ho-horgász vagy a Vízipók csodapók. Vagy itt a Mézga család. Ki ne ismerné Paula híres mondatát: „Miért nem a Hufnágel Pistihez mentem feleségül?”. Ez a mondat is szállóigévé vált.
Túró rudi, matyó hímzés
Vagy itt van még a gasztronómiánk. A fűszerpaprika, a gulyás, a gyulai kolbász, a pálinka, az egri bikavér. Meg a túró rudi. Az is a miénk. És a táncunk, a magyar csárdás a hozzá tartozó igazi népi öltözékkel. A lányoknak piros párta, piros mellény és piros szoknya, csipkés fehér blúz, zöld kötény. Persze mind aranyszínű zsinórozással díszítve. Vagy milyen gyönyörű és csak a miénk a matyó hímzés, a hollóházi porcelán és még sorolhatnánk.
Itt van a futballkultúránk is. Mindenki halott már az Aranycsapatról, akik 6:3-ra megverték az angolokat. Puskás Ferenc volt a csapatkapitány. Talán ő a leghíresebb magyar a külföldiek szemében.
„Ne félj, Nemecsek!”
De ne felejtsük el, hogy azért „Nyelvében él a nemzet”, úgyhogy az irodalmat, anyanyelvi kultúrát is meg kell említenünk. Nem csak mi szeretjük például Molnár Ferenc Pál utcai fiúk című regényét. Ezt igazolja, hogy több mint 30 nyelvre fordították le a művet. Világsiker lett. Több országban kötelező olvasmányként szerepel.
Láthatjuk, hogy a kultúra végtelenül szerteágazó. Mindenki megtalálhatja benne a számára fontosat, a hozzá leginkább közelebb állót. A kultúra igazából mi vagyunk, hiszen bár nagy részét őseink alkották, de mi visszük tovább. Rajtunk múlik, hogy amit apáink, dédapáink, ük-ük-ük-ükapáink ránk hagytak, azt megőrizzük-e. És az is, hogy mivel gazdagítjuk tovább azt. Mert a megőrzés mellett ez is nagyon fontos, hogy mi azt tovább színesítsük! A kultúra meghatározza az egész nemzetet a benne élő összes emberrel.
Ma, január 22-én, a magyar kultúra napján, Kölcsey Himnuszának születésnapján emlékezzünk erre.
