Családpótló rendezvények, névnapi köszöntések, közös kirándulások, a tagok munkáiból készített kiállítások. A szenvedély- és pszichiátriai betegséggel küzdők második otthonává vált a Harmónia és Fordulat Klub.
Szabó Szilvia szakmai koordinátor 2015 óta dolgozik a Kettőssánc téri klubban.
– Mindkét csoportra jellemző, hogy tagjai a társadalom peremére szorultak. Gyakran nincsenek szoros kapcsolataik a családtagjaikkal, illetve a munka világán is kívül rekedtek. Ide ők fél 8 és fél 4 között bármikor jöhetnek. Nem kell itt lenniük egész nap, el lehet napközben menni nyugodtan, de azért szeretünk tudni minden nap, vagy legalább minden másnap mindenkiről. Van, aki úgy kezdi a napot, hogy reggel lejelentkezik, hogy megvan, minden rendben, aztán megy tovább – mesélte Szabó Szilvia.
Legális, mert még nem tiltólistás
A szenvedélybetegek legtöbbje gyógyszerre alkoholt iszik. De az úgynevezett biofű vagy herbal is előfordult az utóbbi időben.
– Ez a marihuánát próbálja helyettesíteni. Növényi törmelékre locsolnak rá különféle anyagokat. Hasonló a hatása, de az a legnagyobb gond, hogy ezeknél nem lehet tudni, pontosan mi is van bennük, patkányméreg vagy növényvédő szer. Addig, amíg az a vegyület nem szerepel konkrétan a tiltólistán, addig legálisnak minősül – folytatta.
Ha valaki napokig nem jelentkezik, az intézmény dolgozói érdeklődni kezdenek felőle. A többi tagtól informálódnak, tud-e róla valaki valamit. Mindkét ellátásban 20-20 főre van kapacitás. Nemrégiben voltak halálesetek, így a szenvedélybeteg rész jelenleg 16 taggal, a pszichiátriai rész viszont teljes létszámmal működik.
– Ha valaki nem jelentkezik napokig, azt keressük. Ez nagyon sokat jelent a számukra. Hogy jegyezve vannak valahol, hogy hiányoznak valakinek. Családias légkört próbálunk biztosítani, ami pótolja a saját hozzátartozók személyét. Sokszor előfordul, hogy többet tudunk az adott személyről, mint a saját családja. Barátságok is kialakulnak, vagy kölcsönös segítségnyújtás. Például valaki varr valakinek valamit, a másik pedig cserébe lenyírja neki a füvet – folytatta a szakmai koordinátor.
A fürdési lehetőségen túl egy jó beszélgetésre is van lehetőség
Változó az ok, amiért rátalálnak az érintettek erre a helyre. Általában egy klubtag ajánlására érkeznek új arcok. Volt olyan, hogy valaki a kocsmában értesült arról, hogy van egy hely, ahol megfürödhet. Az ide érkezők aztán meglátják azt, hogy a fizikai szükségletek kielégítésén túl itt közösségi élményt is kapnak. Gyakran ez indítja el az emberekben a változást.
– Családpótló rendezvényeket szervezünk, például névnapokat köszöntünk. Ilyenkor a tagok mondanak egy-egy jó szót a másikról. Az egy ajándék az ünnepelt számára, hogy meghallgathatja, milyen jót látnak benne a többiek. Nem kell sok, egy-két gondolat is elég, például, hogy „jó kávét főz”, „vicces”, vagy hogy „jó zenét csinál”. Ez nagyon jól tud esni mindenkinek – hangsúlyozta Szilvia.
A klub rendezvényekre is jár. Tavaly a Vadvirág Esély Klub Aranymasni Találkozójához kapcsolódó kézműves kiállításán a Harmónia és Fordulat Klub tagjainak munkái is ki voltak állítva. A Szent Lázár Alapítvány Csaba Centerben szervezett tárlatán pedig két ellátott munkája szerepelt. Kiss Dániel, Csendélet 2. című festményéért megkapta Kohut Bélától az Aranymasni kézműves verseny első díját.
– Itt nálunk is csináltunk kiállítást a tagok gyűjteményeiből, birkózási érmek, sakk kupák, festmények, fotók, hímzések voltak kiállítva. Tele volt a helyiség. Megdöbbentő volt. Címnek a következőt választottuk: „Ezek is mi vagyunk!” Mert nem csak a pszichiátriai vagy a szenvedélybetegséggel kell azonosítani valakit. Emellett rengeteg értékes dolog van még abban az emberben – emelte ki Szabó Szilvia.
A tagok közül többen olyan körülmények között élnek otthonukban, hogy nincs meleg vizük vagy fürdőszobájuk. Ők azért is jönnek, mert szeretnének letusolni vagy kimosni a ruháikat. Itt erre is van lehetőség. De tudnak nekik segítséget nyújtani az ügyintézésben is, sőt egy külső szociális szövetkezet, a Bonus Team fejlesztő foglalkozást is biztosít a számukra. Most csomagolás-előkészítéssel foglalkoznak, de változó a munkakör. Négy vagy hat órában jelenleg 15 főt vesz részt ebben. Itt az dolgozhat, aki klubtag, és akit alkalmassá nyilvánított a szövetkezet munkapszichológusa.
Pihenőszoba a tisztulásra
Ide nem csak tisztán léphet be az ember. Be lehet jönni szer hatása alatt is, van egy pihenő szoba, ahol lehet józanodni. Ha valakivel nem lehet mit kezdeni, akkor viszont az itt dolgozók megkérik, hogy inkább menjen el.
Hogy mitől lesz valaki szenvedélybeteg, Szabó Szilvia elmondása szerint nagyon változó. Ez lehet öröklött és tanult is. Például, hogy valaki szeretne beilleszkedni egy társaságba, és ha a találkozókkor mondjuk nem iszik, akkor kilóg a társaságból. Ezért elkezd a többiek kedvéért alkoholt fogyasztani, csak aztán egy kicsit továbbcsúszik. Emellett persze stressz is kiválthatja, például válás, baleset, vagy a munkahely elvesztése.
– Ameddig fogyasztja azt a szert, addig nem gondol a gondjaira. Igaz, hogy az alkohol vagy a drog nem oldja meg a problémát, de legalább egy kis időre kikapcsolja az illetőt, vagy enyhíti a fájdalmat, a szorongást. Először azért csinálja ezt, hogy jobban érezze magát. Mikor pedig már hozzászokott a szervezete, akkor azért, hogy kevésbé rosszul – foglalta össze a szakmai koordinátor.
Járnak ide olyanok is, akik már hosszabb ideje nem fogyasztottak semmit, sem alkoholt, sem drogot. Van, aki éppen azért lesz klubtag, mert szeretné fenntartani ezt az állapotot.
– Az egyik tagunk már több mint 4 éve nem iszik, és emellett részt vesz a fejlesztő foglalkoztatásban is, így ki tudja egészíteni a rokkantsági ellátását. Újra elkezdett sakkozni, mint azt régen is tette, és vannak már tanítványai is. Ő szeret fotózni, és már nem csak mi, hanem az ESZK (Egyesített Szociális Központ) más intézményi is felkérik, hogy a rendezvényeiken készítsen képeket. Fejleszti is a gépét, vesz hozzá pluszokat. Ez nagyon motiválja. Emellett itt barátságok is születnek. Van számukra napközben program, foglalkozás, le tudják kötni magukat. Tudunk például élőben zenélni. Van saját klubindulónk is, melynek szövegét és dallamát az egyik ellátottunk, Tibor írta – zárta gondolatait a szakmai koordinátor.
Részlet a klub indulójából:
Tudjuk azt, hogy néha úgy fáj,
tudjuk azt, hogy nincs mindig nyár,
de lelkünkben mosolyog a nap,
felejtsd el, hogy szomorú vagy!
Ne engedj a gonosz búnak!
Fenn az égen te is egy csillag vagy.
Képek a klubtól, a klubról:
