A tanévkezdést sok gyermek mumusként éli meg. Vége a nyári pihenésnek, a szabadságnak és a szórakozásnak, szeptembertől újra az iskolapadban kell teljesíteni. Azon a gyerekeknek, akik először lépik át az iskola vagy az óvoda kapuját a tanévkezdés egy fontos életeseménynek számít, ekkor teszik meg az első lépést a valódi szocializáció felé. Ez azonban nehézségek sokaságával is együtt jár. Ennek megértésében és legyőzésében egy pszichológus ad útmutatást.
– Az óvodakezdés – amennyiben korábban nem előzte meg a bölcsődébe járás – az első olyan alkalom, amikor a gyermek intézményi keretek között, kortárs csoportban nevelkedik. Ez azt jelenti, hogy bár valószínű, hogy három éves kora előtt is találkozott már gyerekekkel, járt játszóházban, vagy csak a családban lévő gyerekekkel játszott, az óvoda az első olyan hely, ahol a szülő jelenléte nélkül is boldogulnia kell, miközben az óvodai keretekhez is próbál alkalmazkodni – mondta Móroczné Szanka Szilvia pszichológus.
A szakember kiemelte, azon gyerekek számára, akik ebben az életszakaszban járnak kezdetben idegen felnőttek és gyerekek között kell megtalálniuk a helyüket, meg kell tanulniuk elfogadni az új élethelyzetet, meg kell bízniuk az óvó nénikben, barátokat kell találniuk, és nem utoljára kitapasztalni, hogy mi számít megfelelő viselkedésnek, és mi az, ami nem elfogadott.
Iskolakezdés esetében a hat-hét éves gyerek első alkalommal teheti próbára szellemi képességeit, arról pedig először fog tényleges visszajelzést kapni. Az iskola – bár a nevelés is feladata – az oktatásra, a tananyag minél jobb elsajátítására helyezi a hangsúlyt, ami merőben eltér az óvoda világától. Az a kisgyerek, aki pár hónapja, a délelőttjeit az óvoda udvarán, játékkal töltötte, most a tanteremben, az iskolapadban ül, tanul írni, olvasni, számolni és közben próbál még jól is viselkedni. Nagy kihívás ez a gyerekeknek és persze a pedagógusoknak is.
– A legjobban azzal tudjuk felkészíteni gyermekünket, ha először önmagunkat is felkészítjük ezekre a helyzetekre, hiszen nekünk kell majd érzelmi támaszt nyújtanunk. Fogadjuk el a gyermek érzéseit, sírjon, ha kell. Gondoljunk arra, hogy ez azt jelenti, hogy kötődik hozzánk, ami sosem baj. A nyár folyamán beszélgessünk az óvoda- vagy iskolakezdésről, a leendő pedagógusokról, sétáljunk el a jövendőbeli óvodához vagy iskolához, nézzük meg együtt az udvaron játszó gyerekeket, hogy minél ismerősebb legyen a közeg szeptemberben. Érdemes a nyár utolsó heteiben otthon is követni ezt a rendszert, például kelés, étkezések, pihenés, játékidő terén – nyilatkozta a szakember.
Az otthoni felkészítés is segíthet
Móroczné Szanka Szilvia azt tanácsolja, mondjuk el gyermekünknek, mire számíthat az iskolában: tanórák vannak, köztük szünetek, az órán csendben kell lenni, amikor a tanító néni beszél, és játszani csak a szünetekben lehet. Mondjuk el, miért jár majd iskolába: hasznos és érdekes dolgokat tanul majd, tud majd mesét olvasni és számolni, leolvasni az órát, de megtanul majd szabályosan focizni vagy kosarazni is.
– Persze ne hallgassuk el, hogy néha nehéz lesz mindenre emlékezni és nem baj, ha majd izgul, amikor verset mond. Semmiképpen se ijesztgessük az iskolával, inkább az érdeklődését próbáljuk felkelteni. Ha emlékszünk rá, meséljük el, mi hogyan vettük az akadályokat kisiskolásként – tette hozzá.
Az óvodai beszoktatás ideje alatt a leggyakrabban alvással, evéssel, szobatisztasággal kapcsolatos problémák jelentkezhetnek, de akár erősebb lehet a szülőhöz való ragaszkodás is a korábbi időszakhoz képest – vázolta a szakember.
Ilyenkor előfordulhat, hogy a kezdő óvodás gyerek nehezebben alszik el, éjszaka felriad, a szülők agyában alszik csak el. Az is megeshet, hogy nem fogadja el az ételt az óvodában, vagy nagyon válogatós lesz. A korábban szobatiszta gyerekek ismét bepisilhetnek a délutáni vagy éjszakai alvás során, vagy éppen visszatartják a székletüket és csak otthon hajlandóak WC-re menni. Móroczné Szanka Szilvia azt javasolja, készüljünk fel ezeknek a problémáknak az előfordulására, de ne aggódjunk túlzottan, mert az esetek többségében maguktól megszűnnek pár hét elteltével.
A pedagógus segít
Az iskolakezdéskor a gyerekek körülbelüli negyede, harmada az átlagosnál nehezebben veszi az akadályokat. Ez megmutatkozhat szorongásos vagy depresszióra emlékeztető tünetekben, a gyermek teljesítmény romlásában vagy viselkedéses problémákban. Lehet, hogy reggelente sír, fejfájásra, hasfájásra panaszkodik, rágja a körmét, az iskolában nehezen jegyez meg dolgokat, vagy gyakran kerül konfliktusba társaival – vázolta a pszichológus.
– Általánosan azt mondhatjuk, hogy ha tünetek az iskolakezdés után hat héttel is fennállnak, konzultáljunk a pedagógussal az iskolapszichológus bevonásának szükségességéről – mondta.
A beszoktatáskor hevesen kifakadó gyermekeket elsősorban az óvoda- vagy iskolapedagógusok nagy gyakorlati tapasztalattal tudják már kezelni, megnyugtatni, ezért Móroczné Szanka Szilvia azt tanácsolja, hallgassunk rájuk. Próbáljunk nyugodtak maradni, a reggeleket ne rohanással kezdjük, keljünk inkább időben, hogy még együtt reggelizhessünk. Mondjuk el a gyereknek, mikor és ki megy érte délután.
– Vegyük figyelembe, hogy még nem ismerik az órát, inkább valamilyen óvodai, iskolai tevékenységhez kössük a hazamenetelt. A búcsú ne legyen túl hosszú, de túl rövid sem, ne ölelgessük könnyek között a gyereket, de ne is osonjunk ki az épületből elköszönés nélkül. A gyerekek vigyenek magukkal kedvenc játékot, vagy a szülőhöz kapcsolódó tárgyat, ha az óvoda, iskola engedi – javasolja a szakember.
Konfliktus? – Beszéljük meg!
Az intézményekben előforduló problémát helyben általában az óvónők vagy tanítónők kezelik, tőlük kérhetünk információt és segítséget is a szülői teendőkkel kapcsolatban. A gyerekek közötti konfliktusok elkerülhetetlenek, akár kicsi akár nagyon méretű csoportról van szó.
–Érdemes helyén kezelni a dolgokat, mérlegelni, mennyire súlyos a helyzet mert a gyerekek néha gyorsabban túllendülnek ezeken a problémákon, mint a szülők. Személy szerint óvva intek mindenkit attól, hogy a konfliktust eszkalálva, a többi szülővel vitázzunk vagy veszekedjünk a gyermekeink konfliktusa miatt. Otthon beszéljük át a helyzetet a gyerekkel, és próbáljunk meg olyan megoldást találni, ami kivitelezhető és elfogadott az adott közösségben. Az üss vissza és harapj vissza nem a legjobb tanács a gyereknek – sajnos hallottunk már ilyet – nyilatkozta Móroczné Szanka Szilvia.
Az óvoda- vagy iskolakezdés kihívás mindenkinek, de tekintsünk rá pozitív értelemben, legyen ez a gyermek fejlődésének és önállósodásának jele, ami a gyermeknevelés és a szülőség célja is valójában!
