Lassan 15 éve, hogy az égi társulatba távozott Bubik István. A Budapesten született, de orosházi gyökereire rendkívül büszke színművész május 19-én töltötte volna be 61-ik életévét. A Bajor Gizi Színészmúzeum kiállítást állított össze különleges életútjáról, melynek Orosházán az Amadeus Kávéház adott otthont május 24-én.
Tartuffe, Othello, Szentivánéji álom, Egerek és emberek – csak néhány színdarab azok közül, ahol a színházat kedvelő nézők a szívükbe zárhatták Bubik Istvánt és csodálatos alakításait. A filmek iránt érdeklődők számára sem volt ismeretlen a művész, láthatták többek közt a Hídember és a Kanyaron túl című magyar filmdrámákban, de a világhírű Ralph Fiennes oldalán is felbukkant a Napfény íze című alkotásban. A Forrest Gump című filmben pedig a címszereplő, Tom Hanks által alakított figura magyar hangját kölcsönözte.
Munkásságáról és életéről, születésének 61-ik évfordulója alkalmából a Bajor Gizi Színészmúzeum állított össze egy színes kiállítási anyagot, melyet először Orosházán, az Amadeus Kávéházban láthatnak az érdeklődők. A május 24-i megnyitóra teljesen megtelt a helyszín.
Az emlékező
beszédek sorát Zalai Mihály, a Békés Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke
kezdte, ám előtte a fiatalon elhunyt színész édesanyját, Bubik Istvánnét
köszöntötte a vendégek között, aki szintén elutazott megtekinteni a kiállítást.
– Bubik István olyan színész volt, aki mindig büszkén mesélt mindenkinek
orosházi származásáról, bármerre is járt a világban. Úgy gondolom, ebből a
környezetből is kaphatott energiákat és olyan erőt, amit sokszor a színpadon és
a filmvásznon is megjelenített – mondta Zalai Mihály.
A művész pályatársa, Császár Angela Babits Mihály Zsoltár férfihangra című versével emlékezett.
– Azon a napon, mikor a végzetes autóbaleset híre megérkezett, a Bazilikában volt előadásunk. Emlékszem, éppen ezt a verset szavaltam és volt benne egy sor, ami abban a pillanatban hatalmas erővel tolakodott előre: Véletlenjeink belőlünk fakadnak… – idézte fel Császár Angela.
Ezt
követően a Kossuth- és Jászai Mari-díjas Kubik Anna nyitotta meg a kiállítást,
aki több száz darabban játszott együtt Bubik Istvánnal. Felidézte, hogyan
vélekedtek róla barátai és kollégái, olyan részleteket is megosztva életéről,
melyeket talán kevesen ismertek.
– Emlékezni fájdalmas, de szép kötelességünk. Hogy én mit tanultam tőle, azt
nehezen tudom megfogalmazni, de a legfontosabb az volt, hogyan kell nyitott
embernek és színésznek lenni. Olyan közvetlen ember volt, aki bárkivel tudott
beszélgetni, gyermeki kíváncsiságát mindig megőrizte – mondta nyitó beszédében
Kubik Anna.
Ezt követően a rendezvény vendégei is megcsodálhatták Bubik István páratlan életútját, a színpadon töltött pillanatokat éppúgy, mint a sport vagy dobolás közben eltöltött perceket. A Ritka magyar címet viselő kiállítást szeptemberig tekinthetik meg, mielőtt Békéscsabára költöznének a képek.
