A megújuló Szentes és Orosháza közötti útszakaszról, a duális képzés megerősítéséről, és az európai parlamenti választások fontosságáról is beszélt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter orosházi látogatása alkalmával.
A Guardian cégcsoport orosházi síküveggyárában nagyszabású ünnepség keretében adták át a gyár legújabb laminált üveg gyártósorát. Ebből az alkalomból érkezett a városba május 7-én Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, akivel többek között Orosháza gazdasági vonzerejéről, a szakképzett munkaerőhiányról, a térség úthálózatának fejlesztéséről, illetve a közelgő európai parlamenti választások tétjéről beszélgettünk.
A térség vonzó a külföldi nagyvállalatok számára, hiszen évtizedek óta jelen van többek között a Linamar, az O-I, a Guardian, illetve a Doherty is. Ön szerint minek köszönhető, hogy ilyen vonzó a külföldi befektetőknek az ország és azon belül Dél-Békés?
A dél-békési, köztük az orosházi emberek munkaszeretetének, szorgalmának és kreativitásának köszönhető. Orosháza az üveggyártásáról vált híressé, ami egy olyan ágazat, ahol folyamatos innovációra és kutatás-fejlesztésre van szükség.
A Guardian az Amerikai Egyesült Államok második legnagyobb magántulajdonban lévő vállalata, mely a világ több mint húsz országában rendelkezik gyártókapacitással. Az, hogy a Guardian újra Orosházán fektetett be, azt mutatja, hogy bíznak a térségben és a helyi emberekben. Az orosháziak büszkék lehetnek arra, hogy az üveggyártásában világ viszonylatban is meghatározó szerepet játszó két amerikai nagyvállalat folyamatosan bővíti tevékenységét a városban.
Mi a célja az orosházi látogatásának?
Amikor egy vállalat beruházási döntéseket hoz, akkor három szempontot mérlegel. Vizsgálja az általános gazdasági környezetet, azon belül is a pénzügyi-, és az adókörnyezetet. Ellentétben az európai országok többségével, Magyarországon a politikai környezet stabil és kiszámítható. Emellett a magyar beruházási környezet Európában az egyik legkedvezőbb, hiszen Magyarországon vannak Európa legalacsonyabb adókulcsai.
A második szempont a munkaerő. Palkovics László innovációs és technológiai miniszterrel megállapodtunk, hogy az üvegipari munkaerő-kínálat biztosítása érdekében elindítjuk a duális szakképzést a középfokú oktatásban, majd a Szegedi Tudományegyetemmel közösen a felsőoktatásban, hogy a beruházások számára biztosított legyen a megfelelő, szakképzett munkaerő.
A harmadik szempont az infrastruktúra kérdése. A Szentes és Orosháza közötti útszakasz felújítására a kormány biztosította a szükséges pénzügyi forrásokat, amely 2020 végére készülhet el. Ezáltal egy sokkal jobb infrastrukturális környezet jöhet létre, melynek köszönhetően a vállalatok könnyebben hozhatják meg a pozitív beruházási döntéseiket a térségben való befektetésről.
A térségben található nagyvállalatok nem csak a magyar gazdaságnak, hanem Orosházának is fontosak, hiszen az iparűzési adó által jelentős összeget tesznek a közös kasszába. Milyen intézkedésekkel könnyítené, segítené a vállalatokat a kormány, hogy továbbra is itt képzeljék el jövőjüket?
A magyar gazdaság jelenleg a dimenzióváltás állapotában van. Mivel mostanra gyakorlatilag elértük a teljes foglalkoztatást, már nem kizárólag a munkahelyteremtés áll a gazdaságpolitikánk fókuszában, hanem a meglévő munkahelyek hozzáadott értékeinek, technológiai színvonalának és kutatás-fejlesztési elemeinek növelése. Amióta mi kormányzunk, a munkahelyek hozzáadott értékének és technikai színvonalának folyamatos növekedésével hetven százalékkal nőtt a nettó jövedelem.
A szakképzett munkaerő hiánya azonban valós probléma. Ön szerint mivel lehet mérsékelni, megoldani? Milyen módon tud segíteni ebben a kormány a vállalatoknak?
A német és az osztrák mintát követő duális képzés egy sikertörténet, ezért az ilyen irányú törekvéseket a jövőben is támogatjuk. Ma Magyarországon négy és fél millió ember dolgozik, 820 ezerrel többen, mint kilenc évvel ezelőtt. Ennyi munkavállalóra számíthatunk a jövőben is, ezért értelmetlen lenne olyan gazdaságpolitikát folyatni, amely olyan helyzetet eredményez, ahol ennél több ember munkájára lenne szükség. Sokkal inkább a technológiai fejlesztésekre kell helyezni a hangsúlyt, amely a középfokú és a felsőoktatási duális képzés fejlesztését teszi szükségessé.
Azt említette, hogy a Szentes és Orosháza közötti útvonal 2020 végére megújul, emellett az M44-es kivitelezése zajlik és tervezik az M47-es autópályát is. Milyen lehetőségek nyílnak meg a térség előtt, mit vár ezen fejlesztésektől a kormány?
Ma, amikor egy beruházó Magyarországra jön, akkor elsősorban az ország észak-nyugati, észak-keleti és a középső részére fókuszál. Ezeken a területeken ma már olyan sok a beruházás, hogy kevésbé áll rendelkezésre szakképzett munkaerő. Ezért a beruházó vállalatok egyre több érdeklődést mutatnak a dél-nyugati és a dél-keleti országrészek felé. Amennyiben létrejönnek az említett infrastrukturális fejlesztések, új térségek nyílnak meg és válnak elérhetővé a beruházók előtt.
Elkerülhetetlen kérdés interjúnk végén: alig több, mint egy hét választ el minket a május 26-i európai parlamenti választásoktól. Ön szerint mi a tétje ennek, miért fontos, hogy elmenjenek az emberek szavazni?
Az európai parlamenti választásoknak soha nem volt még akkora tétje, mint most. Az Európai Unió vezetői komoly erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy a valódi kérdéseket már azelőtt levegyék a napirendről, mielőtt az emberek dönthetnének róluk. Ilyen például a bevándorlás kérdése. A kötelező betelepítési kvóta ügyét úgy próbálták elvinni a végső döntésig, hogy az emberek véleménye már ne tudja azt befolyásolni. Ezt sikerült megakadályozni.
Az embereknek május végén lehetőségük van döntést hozni arról, hogy milyen irányba haladjon Európa jövője. Egy olyan irányba, ahol a kontinens lakosságának az összetételét megváltoztatják, vagy egy olyan Európát szeretnének, ahol a családok támogatásával érik el a népesedési vagy a munkaerőpiaci kihívásokra adandó válaszokat. A magyar emberek erről dönthetnek: bevándorláspárti vagy bevándorlásellenes erők képviseljék Európa jövőjét.
