Az orosházi székhelyű, alkatrészgyártással foglalkozó Linamar Hungary Zrt. vezeti a Top 100-as vállalkozások Békés megyei listáját. Az orosházi járásban 16 cég dolgozik a megye legnagyobbjai közül.
A térség gazdasági ereje egyértelműen a Békéscsaba, Orosháza, Szarvas háromszögben összpontosul. Míg a békéscsabai járásban 33, az orosháziban 16, a szarvasiban pedig 13 működik a megye 100 legnagyobb nettó árbevételt elérő vállalkozásai közül. Az orosházi és mezőkovácsházi járásokban összesen 25 top 100-as vállalkozás van.
A többi közt ez is kiderül a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Top 100 Békés megye gazdasága 2018. című kiadványából, melyet a Gazdasági évnyitó elnevezésű gazdaságpolitikai fórumon mutattak be kedden Békéscsabán.
A 2018-as adatok szerint Békésben több mint 26 ezer vállalkozás működik, ezek 44,3 százaléka társas gazdálkodó. A békés megyei vállalkozásoknál alkalmazásban állók száma 41 ezer fő.
A munkavállalók 20,7 százalékát, 8,6 ezer munkavállalót az Orosházi járásban alkalmazták, és itt a legnagyobb a top 100 jelenléte is, mivel ezek a cégek alkalmazták a járásban dolgozók 55,5 százalékát.
A megyei munkavállalók többsége azonban, több mint 28,5 százalékuk, a Békéscsabai járáshoz tartozó cégeknél dolgozott, melyből a top 100 gazdálkodó 3,9 ezer főt foglalkoztatott.
A Szarvasi és a Gyulai járások részesedése hasonló, 12 százalék körüli részarányú. A Békési járásban 3,4 ezer főt alkalmaztak, és a top 100- nál dolgozók száma is alacsony, 741 fő. A Mezőkovácsházai járáshoz 2,6 ezer alkalmazott tartozik, melynek 35,6 százaléka a top 100 vállalkozásnál állt munkában. A Szeghalmi és a Sarkadi járások súlya egyenként nem érte el az 5 százalékot a foglalkoztatottak számának járások közötti megoszlásában.
Dr. Orosz Tivadar megnyitva a rendezvényt kiemelte: mivel a megye gazdasági téren több szempontból elmaradott, így fontos, hogy a térség gazdasági és politikai szereplői közösen dolgozzanak a felzárkóztatásért. Ugyanakkor pozitívumként értékelte a beruházások számának emelkedését. A megye legnagyobb problémájának az évtizedek óta tartó népességfogyást nevezte, hozzátéve ezen mindenképpen változtatni kell. Beszélt arról is: gond, hogy az országos átlagnak csak mindössze 10 százaléka a befektetések aránya.
A Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke ugyanakkor úgy fogalmazott a 2019-es év bizakodásra ad okot.
Dr. Takács Árpád kormánymegbízott arról beszélt: az állami szolgáltatások terén igazodnak a vállalkozások igényeihez, ezt szolgálja akár az ügyintézési idő rövidülése, a különböző szakmai szervezettekkel történő együttműködési megállapodások valamint az oktatásban, képzésben való részvétel.
A kormánymegbízott kiemelte: céljuk és feladatuk, hogy egy professzionális közigazgatással támogassák a megye vállalkozásait és az itt élőket egyaránt.
Herczeg Tamás a békéscsabai térség országgyűlési képviselője a megye helyzetéről szólva elmondta: ahhoz, hogy érezhetővé váljon mindenki számára az életszínvonal emelkedése, legalább két, három százalékos gazdasági növekedés kell. – Ehhez pedig még sok teendő szükséges – emelte ki az országgyűlési képviselő.
Zalai Mihály a Békés Megyei Önkormányzat elnöke kiemelte: a megye gazdasága növekedési pályára állt. Hangsúlyozta az uniós és nemzeti források ehhez a növekedéshez eddig is és ezután is hozzájárulnak majd. A M 44-es és az M 47-es főutak várható fejlesztését az elmúlt 150 éve legfontosabb közlekedés infrastrukturális beruházásának nevezte kiemelve: ilyen súlyú beruházás Békés megye történetében a Nagyvárad – Fiume vasútvonal óta nem volt. A főutak fejlesztése érezhető változást hoz nemcsak a megyében működő vállalkozások, de az itt élők életében is.
Parragh László digitális transzformáció címmel tartott előadást, melyben a digitalizáció fontosságáról és térnyeréséről szólt. Kiemelte: hihetetlen növekedés következett be a területen az elmúlt években. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke hangsúlyozta: a digitalizáció egy esély a vállalkozások számára. Parragh László beszélt az 5G technológiában és a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás nyújtotta lehetőségekről is, kiemelve: a 2020-as évek elejére ezen technológiák segítségével utolérhetjük a fejlettebb európai gazdaságokat is.
Lázár János kormánybiztos, országgyűlési képviselő a gazdasági fórumon elmondta: következő időszakban nemcsak a piacokért, de a felnövekvő generációért is meg kell majd küzdeni a helyi közösségeknek, így felértékelődik azok megtartó ereje.
A kormánybiztos beszélt arról is: ma egy magyar politikusnak az a kötelessége, hogy Magyarországot 2020-ra, de legkésőbb 2030-ra Európa egyik legjobb helyévé tegye. Szólt arról is: sok tekintetben már megközelítettük Nyugat-Európát, de van még mit behozni. Kiemelte ő maga azért dolgozik, hogyan lehet a következő 10 évben ugyanarra szintre hozni haánkat, mint Ausztria.
Hangsúlyozta: a történelmi Alföld területén vannak azok a gazdasági tartalékok, amelyekkel ezek a hátrányok leküzdhetők.
Az infrastrukturális fejlesztésekről szólva elmondta: a 44-es főút első, 70 kilométeres szakasza 2019-ben elkészül. A 44-es fejlesztését követően a következő jelentős beruházs a 47-es négysávúsítása lesz, első körben Békéscsaba és Debrecen között, majd a követező ütemben Szeged és Békéscsaba között. Kiemelte: a tervezés és a nyomvonal kijelölése már elkezdődött, a teljes beruházás 450-500 milliárd forint lesz és a következő öt év legnagyobb közúti fejlesztése lesz. A közúti mellett a Békés megyét is érintő vasúti pályafelújítások és fejlesztések lesznek azok a beruházások, melyek a következő években meghatározzák a térség fejlődését.
