Több mint négy évtizeden át dolgozott a közigazgatásban Kovács György. Az orosházi hivatalban több pozíciót is betöltött ez idő alatt, de rendre megállta a helyét. Arra a legbüszkébb, hogy mindvégig a várost szolgálta.
Az idén nyugdíjba vonuló igazgatási irodavezető, Kovács György negyvenkét év alatt dolgozott három tanácselnökkel, hat polgármesterrel és három jegyzővel. Mint mondta, igyekezett mindenkivel megtalálni a megfelelő hangot, lojális volt a mindenkori vezetőkhöz mindvégig a szakmaiságot szem előtt tartva. Munkája iránti rajongása, elhivatottsága, a szakma szeretete beszélgetésünk alatt is végig érezhető volt. Talán ennek is köszönheti, hogy ennyi időn át megállta a helyét az Orosházi Polgármesteri Hivatalban.
Elmesélte, minden 1973-ban kezdődött, amikor beiratkozott a két éves budapesti Tanácsakadémia nappali tagozatára.
Az Orosházi Városi Tanács titkárságán szervezési főelőadóként dolgozott, amikor 1981-ben főiskolai igazgatás szervezői diplomát is szerzett, majd 1982-ben Pusztaföldváron kezdett el dolgozni, mint Végrehajtó Bizottsági titkár. Ez a mai jegyzői tisztségnek felel meg.
– Három év után tértem vissza Orosházára, mint adócsoport vezető. Nagyon szép feladat volt, hiszen az elektronikus ügyintézés kora akkor kezdődött, és a helyi adók bevezetése is ekkor történt. Az ezzel járó helyi rendeletek alkotása, a módszertan kialakítása igazi kihívás volt – emlékezett vissza.
Tizenhárom év után újabb váltás következett, igazgatási osztályvezető lett, ahol az okmányiroda létrehozása és a népszámlálás szervezése jelentett kiemelkedő feladatot. A város aljegyzői pozícióját is betöltötte hat évig, melynek során a hivatal minőségbiztosítását is szervezte. 2013-ban visszatért volna az igazgatási irodavezetői poszthoz. A 2015-től elmúlt négy
évben Orosháza megkapta az idősbarát-, családbarát önkormányzat, a gyermekbarát település címeket is.
– Ezek az elismerések pozitív visszajelzések nekünk, hivatalnokok és közreműködő szervezetek számára. Megkoronázása annak a kis szelet munkának, amit mi ebben elvégeztünk – teszi hozzá.
Kovács György munkája elismeréséül az állam 2004-ben a Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt kitüntetést, míg a város tavaly áprilisban Orosháza Közszolgálatáért Díjat adott át.
A vezető nem azért van, hogy mindig megmondja a tutit
Mint a világon mindenben, ebben a hivatásban is elengedhetetlen, hogy az ember kövesse folyamatosan a változásokat. Kovács György is vallja az önképzés fontos, hiszen enélkül nem tudja az ember ellátni a munkáját.
– A kollégáimat is mindig erre kértem. A vezető nem azért van hogy mindig megmondja a tutit, hanem legyen aki segít eligazodni az államigazgatás dzsungelében, de ehhez jó dzsungelharcosok kellenek akik szintén ugyanúgy látják az ösvényt – világít rá, hozzátéve vezetőként fontosnak tartotta, hogy összetartó, jól együttműködő csapat alakuljon ki.
Munkahelyén 18 évig volt szakszervezeti titkár. Az érdek képviseleti munka mellett több összetartó közösségi program szervezésében vett részt. Tavaly év végén, több mint négy évtized után nyugdíjba vonult. Hangsúlyozta hálás mindenkinek, akivel valaha együtt dolgozott és támogatta szakmai munkájában.
Most ő következik
Egy új szakasz kezdődött az életében adódott is a kérdés: mennyire hiányzik a munka?
– Rutinszerűen mindig az a válaszom rá, hogy nem, de ez így mégsem igaz – mondja nevetve – Hiányzik az az adrenalin, amit egy-egy nagyobb feladat megtervezése, kivitelezése során éreztem, de most más terveim vannak. Soha nem számított hogy 8-, 12-, vagy 14 órát dolgozom, ebben végig támogatott a család. Most én következem, szeretném viszonozni ezt a páromnak, a gyerekeimnek és az unokáimnak – mondja mosolyogva.
Elmondta más tervei is vannak, többek között régi kollégáival létrehozná a nyugdíjas köztisztviselők szervezetét és hobbijában a kertészkedésben is szeretne kiteljesedni.
Beszélgetésünk végén megkérdeztem, hogy munkája során mire a legbüszkébb azt felelte, hogy végig komolyan vette a munkáját, szereti a várost és mindvégig Orosházát szolgálta.
