Az elmúlt évtized legnagyobb lakásfelújítása zajlik Orosházán, nem minden vita nélkül. A lakásszövetkezet kamatmentes pályázati hitelből vágott bele az energiahatékonysági felújításba, amely közel nyolcszáz lakást érinthet.
Azzal, hogy a lakóépületek megérettek a korszerűsítésre, mindenki egyetért. A végrehajtás mikéntjében és hogyanjában azonban már nincs egyetértés a lakásszövetkezet vezetése és több lakástulajdonos között.
A kialakult helyzetet jól példázza a Kölcsey utca 18-24 alatti négy lépcsőházas tömbház. A 18-20 alatti lépcsőházak bevállalták a felújítást, a 22-24 alatti lépcsőházakban lakók viszont nemet mondtak a programra. A lakótömb egyik fele így új homlokzati és födém-szigetelés kapott, nyílászárókat cseréltek, a lakásokban igény szerint korszerűsítették a fűtési rendszert, míg a másik két lépcsőházban minden maradt a régiben. A lakóépület így kívülről felemás képet mutat. A felújított rész friss sárgában pompázik, a másik oldalon maradt a megkopott rózsaszín.
Másképp látják
Patai János az egyik olyan lépcsőházban lakik, ahol a tulajdonosok nemet mondtak a felújításra, nem mintha nem akarnák a korszerűsítést.
– Akarjuk, persze, hogy akarjuk, de nem kaptuk meg azokat a minimálisan szükséges információkat a lakásszövetkezettől – műszaki dokumentációk, lakásokra lebontott költségek, kivitelezéssel kapcsolatos szerződések, garanciális elemek – melyek alapján felelősen dönteni lehetne egy ki tudja hány százmilliós kötelezettségvállalásról – mondja Patai János, aki harminc lakás véleményét képviseli küldöttként a lakásszövetkezetben. Patai János szerint hiába kértek nem kaptak konkrét lakásonkénti árajánlatot, és nem beszélhettek a generálkivitelezővel. Ezek nélkül az információk nélkül pedig a tulajdonosok nem tudnak felelősen dönteni, állítja.
Egy lépcsőházzal és néhány méterrel odébb már másként látják ugyanezt. Maliga Tibor lépcsőházában a lakók belevágtak a korszerűsítésbe. A közös képviseletet is ellátó férfi szerint már érzékelhető a különbség.
– Korábban ilyentájt már lehűlt, most jobban tartja a meleget a lakás – mondja. Maliga Tibor bízik abban, hogy a felújítás amellett, hogy havi szinten érezhető megtakarítást hoz a fűtésszámlában, a lakás értékét is növeli. A felújításra felvett kamatmentes hitelt minden tulajdonos a közös költségbe építve fizeti. A már felújított épületekben a törlesztést 18 hónap után kezdik a lakástulajdonosok. Maligáék úgy számolnak, öt-hat ezer forinttal nő majd a rezsiköltségük, ami szerinte vállalható és fizethető összeg.
Eladósodástól tartanak
A felújítások kamatmentes hitelből egy GINOP pályázat keretében zajlanak. A pályázat a lakóépületek energiahatékonyságának korszerűsítését segíti elő. Társasházak és lakásszövetkezetek esetén lakásonként 7 millió forint igényelhető. A hitel futamideje maximum 20 év lehet, 18 hónap türelmi idővel.
A pályázaton való részvételről a társasházak lépcsőházanként, részküldöttgyűlésen döntöttek, és ez az egyik sarkalatos pontja a történetnek, amelyben a vitázó felek nem értenek egyet.
– Már maga a pályázat elindítása is álláspontunk szerint számos ponton figyelmen kívül hagyta mind a szövetkezeti törvény, mind az alapszabály, mind a pályázati anyagban foglaltakat, helyenként a minimálisan elvárható gondosságot, alaposságot, korrektséget is. Álláspontunk szerint felújítási hitelfelvételről csak a lakásszövetkezet közgyűlése dönthetett volna, ám ilyen közgyűlési döntés nem volt – mondja Rácz József.
Rácz József álláspontja szerint a lakásszövetkezet által hivatkozott részközgyűlések nem adnak felhatalmazást egy ilyen döntéshez, ráadásul az az álláspontjuk, hogy azok nem a jogszabályoknak megfelelően zajlottak le. Ez ügyben egyébként feljelentést és peres eljárást is indítottak. Mindkét ügy még tart.
Rácz József szerint az is gond, hogy a hitelt a lakásszövetkezet veszi fel, így a teljes hitelösszegért és a törlesztés pontos fizetéséért is a szövetkezetnek kell jótállnia. Tehát ha a felújításban résztvevő tulajdonosok esetlegesen nem fizetik a hitelt, azt bizony a szövetkezetnek a közösből kell kifizetnie, és ez az egész lakásszövetkezetet nehéz helyzetbe hozhatja minden tulajdonosával egyetemben – állítja.
– Az meg máig megválaszolatlan kérdés, hogy egy – egy nem fizető lakás esetében milyen módon lehet majd a pénzeket behajtani, hiszen már a 2017. évi beszámoló szerint is 240 olyan lakás volt, melynek kintlévősége meghaladta a százezer forintot. Arra vonatkozóan pedig semmi információnk nincs, hogy a programban résztvevő lakásokat milyen esetleges jelzálog, adóhátralék, vagy egyéb terheli, ami lehetetlenné teheti a tartozások esetleges időbeni behajtását – mondja Rácz József.
A szövetkezettel vitában állók szerint emellett a lakástulajdonosokat nem tájékoztatták, tájékoztatják megfelelően. Állításuk szerint nem tudják, hogy lépcsőházra, lakásra lebontva mennyibe kerül a felújítás, így az sem derül ki számukra, hogy mennyivel emelkedik, emelkedhet a közösköltség emiatt.
– Enélkül nem tudunk döntést hozni – állítja Kovács András, aki a Kossuth utca 14-16 küldöttjeként képviseli lakótársait, hozzátéve: a felújításokra szükség van, de csak a törvényes keretek, a mindenre kiterjedő korrekt kommunikáció, és a tulajdonosok teljeskörű tájékoztatása mellett.
– Álláspontunk szerint már maga a program elindítása törvénytelen, ezért szeretnénk ha leállítanák, és egy jogszerűen összehívott, törvényes, teljes közgyűlés döntene arról, hogy belevág-e a lakásszövetkezet vagy sem – mondja Rácz József.
Jogszerűen jártak el
A vita ellenére a program elindult. Több lépcsőháznál már befejeződött illetve elkezdődött a felújítás. A lakásszövetkezet vezetője szerint mindenben törvényesen jártak el. Ha nem így lenne, nem is vehetnének részt a pályázaton.
– Mindenben megfeleltünk az egyébként szigorú pályázati kiírásnak, enélkül nem is indulhattunk volna és nem vehetnénk részt a programban – közölte Bot Ferenc a lakásszövetkezet elnöke. Az elnök szerint az, hogy részközgyűlések formájában döntöttek a programban való részvételről, egy ekkora méretű szövetkezet esetén természetes és megfelel mind a hatályos jogszabályoknak, mind a szövetkezet saját szabályzatainak is.
Mint a lakásszövetkezet elnöke elmondta: miután a programban való részvételről döntöttek, a felújítás megkezdése előtt a lépcsőházakat még egyszer megkérdezték, hogy belevágnak-e a programba.
A lakásszövetkezet elnöke elmondta: a lakástulajdonosok minden tájékoztatást megkaptak, és megkapnak az őket érintő részletekről, négyzetméterre lebontva a várható költségeket, ezt a lépcsőházi közgyűléseken adták át a lakóknak, illetve aki nem volt ott annak bedobták a postaládájába. Ez egyébként pályázati előírás is volt, tette hozzá. Vannak azonban olyan szerződések, dokumentumok, amelyek nem nyilvánosak, illetve nem a lakásszövetkezetnél vannak.
Hosszú távú hatások
A téma időközben a városi közmeghallgatáson is szerepelt, ahol Kovács András és Rácz József is felszólalt az ügyben. Míg Kovács András a város nyújtotta önkormányzati támogatásra kérdezett rá – (az önkormányzat egy korábbi rendelete alapján döntött úgy, hogy igény esetén segíti azokat, akik részt vesznek a GINOP programban) -, Rácz József a lakásszövetkezet eljárásával szemben állók álláspontját ismertette. A közmeghallgatáson elhangzott az is: az ügyben érdemes lenne egy független jogi szakértői véleményt kikérni.
Az ügyben lakásszövetkezet vezetésével vitában álló tulajdonosok több levélváltást is folytattak a GINOP-os pályázatot bonyolító bankkal, mivel álláspontjuk szerint a szövetkezet több kérdésben nem megfelelően adott tájékoztatást. Így szerintük az sem derült ki a tulajdonosok felé egyértelműen, hogy hitelfelvételről van szó, illetve több dokumentumba azért nem nyerhettek betekintést, mert a szövetkezet szerint a bank volt az adatkezelő.
A levelezésből kiderül: a programban a lakásszövetkezet a kölcsön igénylője, így a kölcsön visszafizetése is a lakásszövetkezetet, mint jogi személyt terheli. A bank válaszaiból az is kiderül, hogy mivel a pénzintézet a lakásszövetkezettel áll kapcsolatban, így ők harmadik fél felé csak akkor adhatnak ki információkat, ha az a lakásszövetkezet felhatalmazásával rendelkezik. Azaz, a GINOP-os pályázattal kapcsolatban a lakástulajdonosokat a szövetkezetnek kell tájékoztatni, illetve a tulajdonosok is csak a szövetkezettől kérhetnek tájékoztatást.
Az ügy szövevényes és még korántsem ért véget, és nemcsak azért, mert peres eljárások folynak, hanem ezért is, mert több lépcsőház még nem döntött, arról, hogy jelen felállásban bevállalja e a felújítást. Annyi biztos, hogy a lakásszövetkezetnek lehetősége van több mint két milliárd forint hitelt felvenni a lakásállomány felújítására, persze csak akkor, ha erre a tulajdonosok is áldásukat adják. Bármi történik az hosszú évekre, évtizedekre meghatározhatja a lakásszövetkezet és benne a lakástulajdonosok sorsát.
Frissítve 2018.12.10. 11:15
Cikkünkre reagált Rácz József, amelyet lentebb közlünk. A lakásszövetkezet részéről a cikkhez a már megjelenteken túl nem kívántak hozzászólni.
A megjelent cikkhez Rácz József a következőket reagálta:
“Maliga úr nyilatkozata egyértelmű bizonyítéka azon álláspontunknak, a tényleges bekerülési költségekről nincs pontos információja a lakástulajdonosoknak, hiszen ők „számolgatnak” hogy mennyi lesz a végösszeg, holott ezt a „számolgatást” a szövetkezet illetékeseinek kellett volna elvégeznie, méghozzá előzetesen.
A hitelt nyújtó bank kérdésünkre válaszlevélében egyértelműen deklarálta, hogy nem vizsgálják a pályázatban való részvétel törvényes hátterét, tehát, nem a pénzintézetet nem érdekli, hogy milyen szövetkezeti döntési mechanizmus alapján és háttérrel nyújtották be a pályázatot, következésképpen számukra érdektelen, hogy a törvényes háttér megvolt –e, vagy sem.
A szövetkezet vezetőjének azon állítása, hogy csak azért, mert a bank befogadta a pályázatot, a pályázat benyújtásához való jogi háttér is rendben lenne, az álláspontom szerint nem valós.
Tudni kell, hogy a pályázati anyagban közölt információk valódiságáért kizárólag az a felelős, aki a pályázati anyagot egyedüliként aláírta.
Az elnök által hivatkozott szövetkezeti szabályzatok egyetlen betűt sem ejtenek a részközgyűlésekről, azok megtartásának szabályairól, így ezen kijelentés álláspontom szerint valótlanság.
Az elnök azon állítása, hogy a „lakástulajdonosok minden tájékoztatást megkaptak, és megkapnak az őket érintő részletekről” dokumentummal tudjuk igazolni, hogy ez nem igaz.
A kinek lehet igaza? – eldöntésekor érdemes látni, hogy az eddig állítottakkal ellentétben a szövetkezet vezetője ma már egyetlen szóval sem cáfolja azt a tényt, hogy a hitelt nem az adott lakók, hanem a szövetkezet egésze – azaz mi valamennyien – vesszük fel, és vállaljuk annak visszafizetéséért a garanciát!
Ami a „megkérdeztük a lakókat kétszer is” elnöki kijelentést illeti, nos, a Kazinczy köz 1. számú épületének tulajdonosai kétszer is írásban utasítottál el a részvételt, ám úgy tudjuk ennek ellenére a szövetkezet mégis pályázott és hitelért folyamodott a nevükben.”
