Pedagógus, labdarúgó, sportvezető. Szűcs Ferenc egész életpályáját meghatározta a sport iránti elkötelezett szeretete, a mai napig szenvedéllyel idézi fel az elért sikereket, élményeket, többek között az Etiópiában kint töltött időszakot is.
– Az a bizonyos lábtörés 1959-ben – húzta alá a mindent megváltoztató eseményt Szűcs Ferenc, utalva az NB2-es Orosházi Kinizsi–Jászberény labdarúgó mérkőzésre. A lendületes orosházi játékos egy elhibázott tizenegyesrúgást követően csapott össze a kipattanó labdára vetődő kapussal. A súlyos sérülést hosszú rehabilitációs időszak követte. Később edzésre jelentkezett, de érezte, az ominózus eset bezárta a kapukat a profi játékospályafutás előtt.
Kalandos út vezetett a sikerig
Szűcs Ferenc helyi és járási szinten tovább futballozott, 1964-ben edzői képesítést szerzett. A korábbi 3. Számú Általános Iskola pedagógusa (A mai Orosházi Vörösmarty Mihály Általános Iskola – a szerk.) edzői minősítésben többek között az Orosházi Spartacus, a műszaki laktanya labdarúgó csapata, valamint serdülő gyermekek nevelésével is foglalkozott.
– Az Országos Sporttanács 1968 júliusában táviratban keresett fel egy nem mindennapi lehetőséggel. Sok mindent mérlegelnem kellett, de áldozatok vállalása nélkül nem lehettem volna Etiópia szövetségi edzője – emlékezett vissza Szűcs Ferenc, aki magyar edzőkollégákat váltva szállt repülőre, hogy később Addisz-Abeba városában egy ütőképes etióp keretet alakíthasson ki. Mint azt elmondta, a Csehszlovák-megszállás végett a tervezett augusztus végi kiutazás időpontja szeptember közepére csúszott át, csakhogy az etióp labdarúgó küldöttség ekkor már vendégként elutazott a mexikói olimpiai játékokra. Az így később megérkező magyar delegáció a házigazdák visszaérkezéséig ismerkedett a helyi adottságokkal, szemlélte a helyi futballstadion – az őszi esőzéseknek is köszönhetően – derékig kúszó fűszálait. Szűcs Ferencnek a külföldi feladatellátást megelőző védőoltások ellenére a maláriát is le kellett küzdenie, egy kint élő magyar gyógyszerész volt segítségére.
Orosházi virtus Afrika szívében
Az első edzői sikerre nem kellett sokat várni, az orosházi szakemberrel Császári Kupát ünnepelhetett az etióp csapat. – A megmérettetések sorát Kelet-Afrikai Kupa-, vb- és Afrika Kupa-selejtezőmérkőzések követték. A játékosok képzettek és gyorsak voltak. Az orosházi legenda, Mátrai Sándor játéka, valamint az Aranycsapat teljesítménye az afrikai országban szintén jól ismert volt – emelte ki.
Szűcs Ferenc elmondta, Etiópiában ezt megelőzően nem volt hivatalos edzőképzés, 1969 júliusában ő volt az egyik magyar előadója a kéthetes, vizsgával záruló tanfolyamnak. Sok futballtehetséget látott kint játszani, abban az évben az egyik gyors fiút éppen a Real Madrid, egy másik jól cselező futballistát ő maga csábított volna a Vasas csapatához.
– Több mint egy évet töltöttem kint, 1969 októberében tértem haza. Folytattam Orosházán pedagógusi munkámat, s bár több csapattól kaptam ajánlatot az etiópiai felkérést követően, a szívem mindig is hazahúzott. Az akkor megyei első osztályú Orosházi Kinizsinél vállaltam edzői feladatot – zárta Szűcs Ferenc élete egyik legmeghatározóbb futballélményének felelevenítését.
A sportszakember megjegyezte, teljesnek érzi pályáját, bár a nyolcvanadik életévén túl sem kíván, pontosabban nem tud elszakadni a sportvilágtól. Legutóbb a Berta József Labdarúgó Alapítvány gyűjtőmunkája révén Mátrai Sándor relikviáit bemutató emléktermet alakítottak ki a futballistáról elnevezett stadion főépületében. További elképzeléseik között szerepel az alapítvány 30 éves életre hívásának megünneplése, labdarúgó tornák, sportbaráti összejövetelek szervezése.
