Néhány hete ért véget a 2017/2018. évi bajnoki szezon a városi kispályás labdarúgó bajnokságban, helyére kerültek az érmek, minden csapat mérleget vont. Ezt tette a Geli’s mögött ezüstérmet szerző Edit Optika-Hungária csapata is. Lövei Roland játékos értékelte a bajnokságot és vázolta fel a jövő céljait.
Második helyen zárta a pontvadászatot az Edit Optika-Hungária csapata az orosházi városi kispályás labdarúgó bajnokságban. A gárda a felsőházi rájátszást 10 győzelemmel, 3 döntetlennel és 3 vereséggel, 41 ponttal zárta.
– Mikor és kikből alakult meg a csapat?
– 1996-ban alakultunk meg az OMTK-serdülőkből, ’99-ben lettünk Hungária. A tagok a mai napig nagyrészt ugyanazok. Mindent együtt szerveztünk. Először vicces csapatként indultunk, Hungarija néven, Mracskó, Talapa, Szűcs, Füle, Vincze, Plókai, Tököli becenevekkel. Az első mezeinket saját magunk készítettük, a számokat mi fújtuk piros neolux-szal. Annak ellenére, hogy később mindenki más szinten és más városban futballozott, minden télen összeálltunk a Téli kupa idejére és mindannyian Orosházára járunk vissza focizni. Első kupánkat 2001-ben nyertük és azóta is sok sikeres torna áll mögöttünk – kezdte a visszaemlékezést a csapat meghatározó játékosa, Lövei Roland.
– Hogyan értékeled az elmúlt szezont?
– Most indultunk először a kispályás bajnokságon. A bajnoki cím sosem volt elsődleges, nem is lesz. A cél, hogy együtt, barátokkal focizzunk egy jót. A csapat összetartását az is mutatja, hogy van, aki Budapestről, Kecskemétről jár haza egy-egy meccs miatt. Úgy érzem, jól teljesítettünk a szezonban, hiszen az átlagéletkor 30 felett volt és többször is előfordult, hogy csak 4+1-ben vagy csere nélkül tudtunk kiállni. Teljesen elégedettek vagyunk a második helyezéssel.
– A bajnok Geli’s és a Makk7 visszalépésével egyenes út vezethet a bajnoki címig.
– Két jó csapattal kevesebb lesz, de biztosan találkozni fogunk közülük egy-két ismerős arccal a leendő ellenfeleink között. Számunkra továbbra sem a győzelem lesz a fontos, hanem hogy jól érezzük magunkat, persze ha nyerünk, az csak hab a tortán, mivel bajnokságot nyerni mindig jó.
– Kik azok a játékosok, akik a pályán és a partvonalon kívül kovácsolták eggyé a gárdát?
– Kezdeném az „öregekkel”, így Braun Tamás, Szabó Péter, Baranyai Béla, Kinyó Péter, Kánya Péter, Lovas Attila, Lovas Tamás, Buza Barnabás, Baki Norbert, Boros Bálint és Csiszár Zoltán futball múltjukkal, emberi kvalitásukkal adták a csapat kohézióját, példát mutatva a fiatalok számára. Ifjú játékosaink, Barna Márton és Szabó Áron fogékonyak voltak a tanácsokra, ők a fiatalos lendületükkel, a mai kor igényei szerinti vagányságukkal lendítettek a csapat szekerén. Sajnos Ők a szabályok szerint (Megyei I. o. játékosok nem léphetnek pályára a városi bajnokságban -a szerk.) nem játszhatnak nálunk az ősztől, ezért Pardi Lászlót és Ludányi Pétert igazoltuk le pótlásukra. Csapatunk önfenntartó, de ne feledkezzünk meg támogatóinkról sem, itt szeretnénk köszönetet mondani Polyák Lászlónak és Szász Tamásnak is.
