A várólisták rövidítésére újabb ötmilliárd forint áll rendelkezése a jövőévtől. A tervek szerint jogszabályba iktatják, hogy minden betegnek a lehető legkorábbi műtéti időpontot kell felajánlani.
A kórházi ellátásra, valamint a járóbeteg-szakellátási vizsgálatokra biztosított plusz forrásokat a várólista-csökkentési program. További támogatási lehetőséget adott arra is, hogy a szabad kapacitással bíró szolgáltatók más szolgáltatók listájáról átvállaljanak betegeket. A kórházak jövőre is tíz százalékkal magasabb térítési díjra számíthatnak az ilyen beavatkozások esetében.
Az intézmények jelenleg 13 műtétnél vezetnek kötelezően várólistát (ezek közé tartozik a szürkehályog-, valamint a térd- és csípőprotézis-operáció), emellett 21 olyan, úgynevezett kapacitáshiányos ellátásnál is időpontot adnak, amelyeket csak hatvan napon túl tudnak vállalni (ilyenek a sérv- vagy a nagyobb fül-orr-gégészeti műtétek nem daganatos betegeknél). Összesen 123 intézet vezet várólistát, ezekben éves szinten megközelítőleg 190 ezer várólistás operációt végeznek.
Az elmúlt évek erőfeszítéseinek köszönhetően Magyarországon van az egyik legrövidebb a várakozási idő az OECD-országok között. A szürkehályog-műtéteket a 14 ország közül Hollandia és Olaszország után hazánkban végzik el a legrövidebb idő alatt (a leghosszabb várakozás, 464 nap, Lengyelországban van). A csípőprotézis-beültetéseknél a 8. legjobb eredménnyel rendelkezünk (a legtöbbet szintén a lengyel betegeknek kell várakozniuk, átlagosan 405 napot). A térdprotézisműtéteknél hazánké a 9. legjobb eredmény – ismerteti a Magyar Idők.
