Ez évben második alkalommal tartották szakmai fórumukat a Békés megyei család- és gyermekjóléti központok vezetői, dolgozói június 30-án. Ezúttal az Orosházi Kistérség Egyesített Gyermekjóléti Központja és Családsegítő Szolgálata kapott lehetőséget, hogy házigazdája legyen az eseménynek, megossza a kollégákkal tapasztalatait és beszámoljon a helyi jó gyakorlatokról.
2017-ben a második megyei szintű szakmai fórumát tartotta az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Magyar Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatok Országos Egyesülete június 30-án, pénteken a Polgármesteri Hivatal kistermében. Az eseményre, amelynek Orosháza volt a házigazdája, számos Békés megyei településről érkeztek szakmabeliek, hogy meghallgassák a helyi jó gyakorlatokat, megvitassák az aktuális kérdéseket, problémákat.
Az Orosházi Kistérség Többcélú Társulása által fenntartott intézmény 2016. január 1-jétől látja el 8 településen a család- és gyermekjóléti szolgáltatást, illetve a járás területén a család-és gyermekjóléti központ jogszabályban előírt feladatait. A társult önkormányzatok polgármesterei példaértékűen támogatják munkájukat, elismerik elhivatottságukat. Halustyik Éva intézményvezető elmondta, hogy az elmúlt években tapasztalható jogszabályi változásokból adódó intézményi átszervezések, a megnövekedett feladatok ellátása, az egyre nehezebb esetek megoldása a munkatársak pszichés megterhelését eredményezte, ezért szükség volt olyan jó gyakorlatok kialakítására, mely a szervezetfejlesztést, a dolgozók mentális egészségének védelmét szolgálták.
A segítő nem megmentő
Ennek a szakmai napnak egyik fontos célkitűzése, hogy „burn out” (kiégés) megelőzésére is példákat hozzon, ezzel is segítve a többi településen működő intézmény munkáját. Az intézményvezető beszámolt róla, hogy a jogszabály egyre több feladatot ró a Központokra, az esetmenedzserek pedig egyre nehezebb szituációkkal találkoznak munkájuk során.
Ez nem csak a stresszhelyzetet növeli, de arra is különösen vigyázni kell, hogy a segítő ne próbáljon megmentővé válni, mivel ez az ő pszichés egészségét is veszélyezteti, és az ügyfél problémáját sem oldja meg. Ezért a segítők mentális támogatására, a velük előforduló stresszhelyzetek kezelésére autogén tréninget, relaxációt, szupervíziót és esetmegbeszéléseket tartanak.
Dobóvári Béla klinikai szakpszichológus részletesen elmondta az autogén tréning és a tranzakció analízis lényegét, a relaxáció fontosságát és még egy pár perces légzésre koncentráló relaxációt is tartott az egybegyűlteknek. Ezt követően beszámolt arról, hogy az intézmény milyen csoportfoglalkozásokat indított a lakosság számára.
Ezek között a legrendhagyóbb a „video work” csoport, ahol a filmművészetet használják a pszichológia eszközeként: egy rövid filmismertető után megnéznek egy filmdrámát, aztán elbeszélgetnek a film hatására kialakult érzéseikről, gondolataikról, vonalvezető kérdések alapján dolgozzák föl a filmélmény és saját életük közti párhuzamokat. (Pl. Melyik szereplővel tudott azonosulni és miért?, Melyik jelenet érintette meg leginkább érzelmileg?)
A másik népszerű csoport a konfliktuskezelést célozta, ami a Gordon-tréningen alapul és a „lelki vakfoltokat” (olyan probléma, amire nem látunk rá) próbálja megszüntetni. Az autogén tréningek is olyan nagy népszerűségnek örvendenek, hogy a meghirdetett 10 hely két nap alatt betelt, az összesen negyven jelentkezőnek pedig újabb csoportokat kellett indítani.
Megszűnt a várólista
Szerencsére az intézmény jó helyzetben van: a fenntartó által biztosított heti 13 óra pszichológiai tanácsadás mellett Orosháza Város Önkormányzatának támogatásával 2017-ben a felnőtt klinikai szakpszichológust plusz havi 6 órában, a gyermek klinikai szakpszichológust pedig havi 7 órában tudják alkalmazni, így – bár egyre többen kérnek segítséget – megszűnt a várólistájuk. Halustyik Éva elmondta, hogy ez nagy szakmai előrelépést jelent. A fejlesztések, a szakmai programok megvalósítása kizárólag az állami finanszírozásból nem lenne megoldható. Az intézmény által létrehozott Egy Más jövőÉrt Alapítvány, a pályázati támogatások, valamint Orosháza Város Önkormányzata jóvoltából egyre több forrás áll rendelkezésre. Az intézményvezető kiemelte, Dávid Zoltán polgármester maga is szociális területen dolgozott, így mindig partner a problémák megoldásában, de a társulás többi önkormányzatának vezetőire is mindig számíthatnak.
Az ügyfeleknek tartott csoportfoglalkozások egyre népszerűbbek: a közeljövőben a stresszkezelési program mellett lehetőséget nyújtanak az asszertivitás fejlesztésére („úgy érvényesítsem az igényeimet, hogy a másikat se tiporjam el”), a tudatos jelenlét átélésére („úgy végezzem a tevékenységeket, hogy teljesen arra figyeljek”) és a gyógyító képzelet megismerésére. Évek óta működik a főzőklubjuk is, ahol a TOP-5.2.1-15 pályázat támogatásával az „Én kis kertem” programelem keretében megtermelt zöldségeket fogják elkészíteni.
Dr. Fűziné Dimák Regina előadásában a jó gyakorlatként is említhető kórházi szociális munkát ismertette. Az Orosházi Kórházzal együttműködési megállapodás alapján végzett tevékenység mára jól működő szolgáltatássá vált. Rendszeres és személyes a kapcsolat a szülészeti-nőgyógyászati-, valamint a gyermekosztály dolgozói és a kórházi szociális munkás között, melynek eredménye, hogy a jelzések időben megérkeznek válsághelyzetben lévő anya és gyermekének segítése, a gyermekhanyagolás és a bántalmazás, valamint az önmagára és másokra való veszélyeztetés észlelése esetén.
Végezetül Halustyik Éva elmondta, sajnos egyre nehezebb új munkatársat, képzett szakembert találni. A szociális szakember a saját személyiségével dolgozik, ezért körükben nagy a veszélye a kiégésnek. Ezért is fontos, hogy a segítő feladatkörben dolgozók vigyázzanak mentális egészségükre, megbeszéljék a tapasztalatokat és erősítsék a sikerélményeket. A munkatársak érezzék az intézményhez tartozást, jó munkahelyi légkörben, csapatként tudjanak dolgozni, melynek érdekében csapatépítő programokat szerveztek Mártélyra, illetve Szarvasra.
