Sokszor téma az egészségügy, gyakrabban és hangosabban hallatja hangját az elégedetlenkedők tábora, mint a hálálkodók serege. A rövid kórházi látogatásom során megismert emberek nem szolgáltak rá a negatív általánosításra, sőt. A most leírtak nyomán talán elgondolkodunk azon, hányan vannak olyanok, akik csendes elhivatottsága nélkül nem működne a rendszer, és sokan fejet hajtunk: erre mi nem lennénk képesek!
Kórházi műtőbe lépni az átlagember számára semmilyen formában nem szokványos. Kicsit megilletődve a stáb beöltözött, és dolgozni kezdett. A téma: a kórház két dolgozója műtőssegédnek tanul, a munkaügyi központ szervezte az ingyenes képzést, a kórház munkaidőben engedte őket tanulni. Most szabadságuk terhére készülnek a vizsgára, a gyakorlati helyszínen próbálunk hangulatképet festeni. Kamera forog, fényképezőgép kattog, de nem tudunk elvonatkoztatni attól, hogy ez ugyan csak „mintha”, de bármikor éles lehet, és az ő munkájuk a mi életünket is befolyásolhatja.
– Készítsék elő az asztalt extenzióhoz – jön a kérés Szelényi Zoltán főorvostól, én megfogadom, hogy „megguglizom”, az mi lehet. De aztán meg is magyarázza, az alsó végtagi töréseknél a megfelelő anatómiai helyzet biztosításához használják a speciális asztalt.
– Mit kell tudnia a műtőssegédnek? – kérdezem.
– Gyakorlatilag mindent, ami egy műtőben van. Ismerniük kell: a tálcákat, a sterilitás szabályainak megfelelő kibontásukat, összecsomagolásukat, a beteggel is foglalkoznak, amikor gipszelnek… – és sorolja a főorvos, hogy milyen lépésekben vesznek részt a tanoncok majd.
– A műtét felelőssége az orvosé, de a vele dolgozókon múlik sok minden, adódhatnak olyan helyzetek, amikor a műtőssegéd lélekjelenlétén múlik, hogy minden rendben legyen. Ha váratlanul szükség van egy gépre például, az pontosan legyen beüzemelve.
– Nem akárki lehet műtőssegéd…
– Bírnia kell a pszichés terhelést, fizikai erőnlétet is igényel a munka, a betegeket emelni kell, összeszerelésnél technikai készség szükséges. Empátia is kell, hogy ne egy fadarabnak érezze magát a beteg – összegez Szelényi doktor.
Ami még szóba kerül: az ügyeletek, éjszakázások nehézsége, az anyagi és társadalmi megbecsülés hiánya. És még egyszer a felelősségé, hiszen emberéletek múlnak a döntéseiken, pontosságukon.
Csoda, ha hiány van belőlük Orosházán is, akárcsak az egész országban? Most is képezhettek volna többet, kellene is a munkájuk, de nem volt jelentkező.
Az ország minden tájáról 26-an tanultak Szegeden, pedig csak Orosházán rajtuk kívül akár 3 műtőssegéd is elkelne. Kicsit kerestem a rendkívülit a két emberben, akiből a steril öltözet alól szinte csak a két szempár látszott: miért csinálják?
– Ez az életem – mondja később Molnár László, aki négy éve dolgozik a sürgősségin, ha lehet, ott marad szívesen, de ha kell, a műtőben is dolgozik. Nagyon örült az ingyenes képzésnek, azt mondja, sok újat tanult. Azért mertek jelentkezni a kollégával, mert ingyenes volt az intenzív tanfolyam.
Berta Péter négy éve raktárosként kezdte a kórházban, aztán elkezdte érdekelni ez a szakma. Lehetőséget kért és kapott azzal, hogy beiskolázták. Úgy érzi, megtalálta itt a számítását, és reméli, hosszú távon maradhat, hogy egyre többet tudjon.
– Három fontos dolog, amit említek: empátia a betegek felé, a kongruencia, vagy hiteles beszéd, és az elfogadás, azaz minden betegre ugyanúgy kell tekinteni – hangsúlyozza.
Személyükben olyan kórházi dolgozók kerülnek a műtőkbe, akik elhivatottak. Véleményük szerint ezt a munkát csak azok tudják hosszú távon végezni, akik szeretik, amit csinálnak.
Képzések Uniós forrásból, több területen
Uniós forrásból, a munkaügyi központ egyik pályázata keretében zajlik a képzés a város 13 cégénél, vállalkozásánál. A cél a munkahelyek megtartásának segítése, a foglalkoztatók igényeire épülve.
Az OrosHÁZAGlasnál 24 dolgozó szerez targoncavezetői jogosítványt, a Merian Foods Kft üzemében tízen tanulnak, de például az Univerzál Zrt.-nél, a Woertz AG-nál is ketten-ketten végzik el a kurzusokat, amelyek révén OKJ-s képesítést és hatósági igazolást szereznek.
– A képzés ingyenes, a munkáltatónak azzal kell áldozatot vállalnia, hogy munkaidőben elengedi a dolgozót a képzésre – tájékoztatott Jankovné Héjas Katalin kirendeltségvezető.
– Csakúgy, mint országosan, Orosházán is hiány van nemcsak orvosokból, de szakdolgozókból is, ezért örömmel éltünk a lehetőséggel – mondta dr. Duray Gergő, a kórház főigazgatója. – Műtőssegéd-gipszmester, onkológiai szakápoló, fertőtlenítő-sterilező és TB-ügyintéző képzéseken hét dolgozónk vett részt, akik reméljük, sikerrel vizsgáznak a napokban.
