Urszuly János, a cinkusi iskola legendás tanítója augusztus 25-én elhunyt. Egykori tanítványa emlékezik.
Urszuly János a nemzet napszámosaiként emlegetett néptanítók generációjának utolsó, nagy mohikánja volt. A cinkusi diákok felejthetetlen „tanítóbácsija”, aki sohasem kérte, hogy tanárurazzák. Egyetlenként, még életében felkerült arra a 16 tanyai néptanító nevét megörökítő márványtáblára, amelyet az öregdiákok 2001-ben avattak fel a néhai iskolaépület falán. Életútja megannyi kacskaringóval tűzdelve vezetett a kiteljesedésig.
1925-ben született Orosházán, itt érettségizett, és a kiskunfélegyházi tanítóképző elvégzése után Mezőberényben kapott állást. A háború a Dunántúlra sodorja, de 1946-tól ismét Orosházán, a belterületi iskolában, majd Rákóczitelepen tanít. 1951-ben már igazgatóhelyettes. Ám a tsz-agitáció megtagadása miatt családjával együtt Cinkusra helyezik. A mindig kísérletező, nyughatatlan lelkületű tanító azonban a pusztai száműzetést nem büntetésnek, hanem a szakmai önállóság, a szárnyaló fantázia új lehetőségének tekintette. Magnó, lemezjátszó, televízió, házitelefon, vetítőgép, filmkamera, bekábelezett iskolapadok, fejhallgatós tanyai gyerekek – mindez természetessé vált Cinkuson.
Korát meghaladó pedagógiai módszereinek hamar híre ment. Tévések jöttek, rádióriportok, újságcikkek készültek. Az elszigeteltségből kitörő néptanító Cinkust igazi szellemi központtá emelte. Nem csupán tananyagot tanított, hanem az életre nevelt. Színjátszókört, de még meteorológiai mérőállomást is alapított. Tudományos szimpóziumokon tartott előadást. Az Oktatásügy Kiváló Dolgozója, majd a Kiváló Tanító kitüntetéssel jutalmazták szakmai munkáját. A cinkusi iskola 1974-es bezárása után Kardoskúton igazgatóhelyettes lesz. Majd szakfelügyelőként Dél-Békés megye 124 iskolája tartozik hozzá. 42 évi szolgálat után 1985-ben vonul nyugállományba, de ezután is dolgozik. 1987-től Orosházán, az akkor nyíló Eötvös Iskola napközis munkaközösségének vezetője lesz. Pedagógiai munkásságáért 2007-ben „Kardoskút Községért-díjat”, 2008-ban „Orosháza városért” elismerést kap.
„Jó látni a szemetek fényét, hallani az ismerős hangokat. Nem tudom miért, de mindig csak a cinkusi évekről álmodom” – mondta megilletődve a 2001-es első iskolatalálkozón megjelent száz öregdiák előtt. 86 évesen utolsó útjára indult. Zsebében ott lapult egy gyűrött papírfecnin utolsó éveinek féltve őrzött, lelki megnyugvást adó, kedvelt zsoltáridézete:
„Mi kegyes Urunk, ó, irgalmas Isten!
Minden dolgunkat bírjad, forgassad,
Kezeink munkáit igazgassad!”
Drága tanító bácsi! Nyugodj békében!
Deák György a Cinkusiak Baráti Köre elnöke
Urszuly János hamvait – végakarata szerint – szűk családi körben, a Szilencium trombitaszólója kíséretében hintik szét szeretett iskolája udvarán. Tanítványai, tisztelői szeptember 11-én, vasárnap 10 órától búcsúzhatnak tőle az Orosházi Református Gyülekezet Táncsics utcai imaházában, ahol életéért való hálaadást tartanak. A gyászoló család kéri a megemlékezőket, hogy virág, koszorú helyett adományaikat a gyülekezet javára ajánlják fel. A Cinkusiak Baráti Köre, a hálaadást követően, 11.30-kor mécsesekkel és az egyesület koszorújának elhelyezésével tart néma megemlékezést a cinkusi emléktáblánál.
