Békés megye 65 településén 400 ezer embert érint a vízminőség problémája. Orosháza és térsége is lépéseket tett a minőségjavítás érdekében. Csütörtöktől Csizmadia Ibolya elnök irányításával működik a társulás.
Nem felel meg a hazai víz minősége az Európai Unió előírásainak, meghaladja ugyanis a víz arzéntartalma a literenkénti 10 mikrogrammot, vagyis az unióban előírt határértéket (az arzén mellett egyéb, például bór, mangán is szennyezi a vizet). A problémával az egyik leginkább érintett terület a Dél-alföldi régió. Az ivóvízminőség javítását a 2002-ben megalakult Dél-alföldi Ivóvízminőség-javító Konzorcium koordinálja, melynek jelenlegi elnöke az orosházi Molnár Béla, városunk volt alpolgármestere. A régiónkat érintő program több mint 200 település 1,1 millió lakosára vonatkozik. A program előkészítése már megtörtént, a szükséges engedélyeket már beszereztek és a megvalósíthatósági tanulmányok is elkészültek.
Megyénk 65 településén gond a víz minősége, ez 400 ezer embert érint. Eperjesen literenként 50 mikrogramm felett van az arzéntartalom, ezért itt zacskós vizet fogyasztanak a lakosok.
A program megvalósítására a Dél-alföldi Régióban 19 társulás nyújt be pályázatot. Az egyik közülük az Orosháza és Térsége Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás.
A társulási tagok egyhangúlag Csizmadia Ibolyát, Orosháza alpolgármesterét választották meg társulási elnöknek.
Fő feladata az ivóvízminőség-javító programmal kapcsolatos pályázat továbbvitele.
A többek közt az arzénmentesítést, technológiafejlesztést, hálózatrekonstrukciót magában foglaló pályázat összköltsége 6,3 milliárd forint. A projekt eredményeként a társuláshoz csatlakozott valamennyi településen jó minőségű, az uniós egészségügyi határértékeknek megfelelő vizet ihatunk. A pályázatot január végén adják be, a bírálat több hónapot is igénybe vehet. Várhatóan tavasszal döntenek.
Ami biztos, hazánk nem tudta megvalósítani a víz minőségének javítását az unió által előírt határidőre (ez egyébként az EU-csatlakozás előtt vállalt kötelezettségünk, ami azonban anyagilag igen megterhelő a települések számára). Magyarország haladékot kért, erre azonban Brüsszel még nem válaszolt, igaz, a csúszást sem tette szóvá és az ÁNTSZ sem élt még szankciókkal a szolgáltatókkal és önkormányzatokkal szemben.
