Emelkedett hangulat, nemes, értékes zene, lélekemelő este. Méltó emlékezete egy nagyszerű zeneszerzőnek, aki Orosházát szellemi ébredése helyszíneként mindig szeretettel emlegette. Szokolay Sándor nevét viseli mostantól a koncertterem a művelődési házban.
A koncertterem bejáratánál mostantól a Kossuth-díjas zeneszerző portréja hirdeti kötődésünket a Mesterhez: az országban elsőként neveztünk el termet róla.
Avatóbeszédében Mosolygó Miklós karnagy úgy fogalmazott, kiváltságos az Orosházi Madrigál Kórus, amiért a kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző több művet is komponált a kórusnak. Az emléktáblát Szokolay Sándorné Dr. Weltler Magdolna és Fejes Róbertné leplezte le. Az alpolgármester később az ünnepi beszédben úgy fogalmazott: meg kell tennünk mindent azért, hogy gyermekeink, unokáink is élő kapoccsal kötődjenek nagyjaink szellemi értékeihez. Mostantól Szokolay Sándor nevét viseli ez a terem, ahová rendszeresen járnak, ahol énekelnek, hangszeren játszanak majd. Ebben a teremben érik őket olyan élmények, amelyek meghatározhatják sorsukat. – A terem névadójára rendszeresen emlékezünk, példa lesz ő a legkisebbek körében is, akik tovább vihetik szellemiségét, a zene és a szülőföld iránti szeretetet – hangsúlyozta.
Orosházán a lelkét és a hitét kapta
Teltházas ünnepi hangverseny koronázta meg a teremnévadó ünnepséget április 29-én. A Szokolay család tagjainak nagyszerű tolmácsolásában hangoztak el a szerző zeneművei. Közreműködést vállalt az emlékesten Sebestyén Márta Kossuth-díjas előadóművész is, akinek édesanyja szoros, több évtizedes barátságban állt Szokolay Sándorral. A Békés-Tarhosi zeneiskolában együtt tanulva, majd a későbbi zenei napokat létrehozva járultak hozzá a zenepedagógiai értékek továbbadásához. Személyes hangvételű beszédében sok adalékot kaptunk a múltról, Mona néni megidézte Sándor bácsi emberi alakját is.
A Madrigál Kórus, a zeneszerző két fia, és unokája tolmácsolta az est során a Mester szerzeményeit, zeneileg szépen felépített sorral vezetve be a hallgatóságot a Szokolay-művek világába.
Fellépett Szokolay Balázs Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, Szokolay Ádám fuvolaművész és az ő fia, Szokolay Ádám Zsolt zongoraművész. Általuk olyan embereket ismerhettünk meg, akikben a Jóisten gyönyörködve rejtette el a zenét, Szokolay Sándor szavaival a „szép zenéket” amely „az örökkévalóság előlege”. Köszönet érte!
Szokolay Sándor lányától, Orsolyától megtudtuk, férjével együtt a következő években édesapja szellemi hagyatékát rendezik. A család minden tagja nagyon nagy meghatottsággal és hálával nyilatkozott az esttel kapcsolatban. Megígérték, ha Orosháza hívja, ők jönnek és hozzák a Szokolay-műveket.
– Az est során többször elhangzott, hogy mit kapott Orosháza a férjemtől, de igenis van létjogosultsága annak a kérdésnek is, hogy mit kapott Szokolay Sándor Orosházától – nyilatkozta özvegye. – Férjem sokszor mondta, hogy az ő tulajdonképpen háromszor született. A testét Kunágotán kapta – az ma már nincs velünk. A zenében Békés-Tarhoson született, a zenéje velünk van, csak azt nem tudjuk, hogy ebből mi hatol oda át. Orosházán a lelkét és a hitét kapta, és az most is vele van, és nagy hasznát veszi. Ezt köszönheti a városnak.
