- hirdetés -

Bár még csak néhány hónapja kezdett el dolgozni hazánkban a teljes országot lefedő jégkármérséklő rendszer, már most látni lehet, hogy nem épült ki hiá­ba a több száz berendezést magában foglaló struktúra.

Az elmúlt hetek-hónapok időjárása bőven adott munkát az ezüst-jodid párologtatását végző berendezéseknek és a rendszerben dolgozó szakembereknek. Az idei májusra és a nyárból eltelt időszakra az átlagosnál jóval nagyobb légköri labilitás, ezáltal a szokásosnál sokkal zivatarosabb időjárás volt jellemző. Az elmúlt harminc év legzivatarosabb május-júniusának voltunk elszenvedői. Egy átlagos májusi hónapban 5-7 napon mutatkozik zivatar tevékenység, ez idén 27(!) nap volt és június, júliusra is eléggé szélsőséges időjárás volt jellemző. Az agrárkamarától kapott információk szerint volt olyan nap, amikor az ország nagy részén szinte 24 órán keresztül működtetni kellett a berendezéseket, hogy megelőzni, illetve mérsékelni lehessen a jégverést az ország egyes területein.

A Jäger rendszer hatvanhárom eleme működik Békés megyében (Fotó: NAK)

Ugyanakkor Nagy István agrárminiszter képviselői kérdésre adott írásbeli válaszából kiderült: annak ellenére, hogy 2018-ban az elmúlt évhez képest lényegesen több zivatarfelhő érte el hazánkat, a bekövetkezett károsodások mértéke számottevően kisebb volt. Az agrár kárenyhítési rendszerbe máig mintegy 20 796 hektárról jelentettek jégkárt a gazdálkodók, ami a tavalyi terület alig felét teszi ki. Az elmúlt év azonos időszakáig mintegy 42 524 hektárról jelentettek jégeső ­miatti terméskiesést az érintettek.

Békés megyében is kevesebb volt

Az eddigi országos adatok ismeretében kerestük fel Horváth Józsefet, az Orosháza és Térsége Gazdakör elnökét és kértünk információt a környékünket jellemző idei jéghelyzetről.

– A környéken, illetve Békés megyében hasonló a helyzet, mint amit az országos adatok mutatnak. Bár lényegesen nagyobb volt a zivatar tevékenység, mégis kevesebb lett a jégverés által okozott kár a tavalyinál, ami véleményem szerint egyértelműen a Jäger tevékenységének köszönhető. Tudomásul kell venni, hogy a jégesőt teljesen megszüntetni, annak hatását nullára csökkenteni nem lehet, azonban az általa okozott kár jelentősen mérsékelhető. Más, például a csapadék mennyiségét, területi eloszlását befolyásoló, vagy egyéb káros hatásáról nem tudunk, pedig Európa egyes részein, pl. Franciaországban több évtizede működik ilyen rendszer – mondta el kérdésünkre a gazdaköri elnök.

Kell még pár év

A Nemzeti agrárgazdasági Kamara közleménye szerint azt, hogy egyébként hány helyen nem esett jég a védekezés hatására, egyenlőre nem lehet bizonyítani. A rendszer hatékonyságát csak néhány év múlva tudják értékelni, amikor összehasonlíthatják a jégkárok mennyiségét a korábbi évek adataival. Az azonban már most látható, hogy a rendszer az évek során sok milliárd termelési értéket fog megmenteni.

Sokat jelent a mérséklés

Érdemes megemlíteni azt a június 8-i esetet, amikor Szlovéniában alma nagyságú jég esett, és  a szó szoros értelmében átlyukasztotta az autókat. A határ innenső oldalán, Zala megyében is volt jégeső, de a jégszemek mérete és az okozott kár nagysága össze sem volt hasonlítható a szlovéniaival. Június 15-én ugyan ilyen helyzet állt elő. Kárpátalját hatalmas jégverés érte, de nálunk, az északkeleti határszélen már jóval kisebb jégszemek estek.

Ha a továbbiakban is értesülni szeretne a témában,
akkor lájkolja az OrosCafé Facebook-oldalát.