Az orosházi Vörösmarty iskolában nagy hagyománya van a számítástechnika oktatásának, hiszen 26. tanévét kezdte meg idén az emelt szintű informatikaoktatás. Ez idő alatt nagyon sok minden történt: gyorsan fejlődött az IT világa, ezért ha az iskolában korszerű oktatást szeretnének művelni, akkor folyamatosan fejlődni, fejleszteni kell a tananyagot, az eszközparkot és a pedagógiai módszereket is. (x)
Az Orosházi Vörösmarty Mihály Általános Iskola egyik ilyen vállalkozása a robotika bevezetése volt az általános iskolai keretek közé. Már több mint 10 éve foglalkoznak előbb szakköri szinten, majd tehetségsávokban a robotprogramozással, így ideje volt az ismereteknek, az oktatásnak a felülbírálatára, átalakítására, a kor igényeihez igazítására is. Az idei tanévtől már nemcsak a felső tagozatos diákok, hanem a harmadik és negyedik osztályosok is megismerkedhettek a robotokkal heti 2 órában. A tananyag és a megválasztott eszközök természetesen az ő korosztályi szintjükhöz illeszkedik: a LEGO Mindstorms készletek helyett a fiatalabb korosztálynak kialakított LEGO WeDo és az egyre népszerűbb BeeBot nagytestvére, a ProBot lett a kiválasztott eszköz.
És hogy mit csinálnak a gyerekek a szakköri órákon? Az első félév az alapozással telt, hiszen nem lehet úgy nekifogni robotokat programozni, ha nem ismerjük a programozás alapjait. Ehhez a direkt ennek a korosztálynak, oktatási célokra kifejlesztett Scratch nevű programozási nyelvet használták. Előnye a grafikus kivitelezés és a gyors sikerélmény: a gyerekek már az első foglalkozás végére mozgó animációkat tudtak vele készíteni.
Később egyszerűbb játékok programozása, tesztek, feladatok, prezentációk készítése és digitális történetmesélés is szerepelt a végrehajtott feladatok között, mindez élménydúsan, játékosan, egyszerűen, mégis megismertetve velük a programozás alapvető elemeit, módszereit. Később előkerültek a robotok, és ekkor kezdett igazán izgalmassá válni a munka: a gyerekek kis csoportokban projekteket készítettek kedves meséik alapján. Például a „Kiskakas gyémánt félkrajcárja” című mese vagy a „Nyúl és a teknős” és a „Róka és a holló” animált, mozgó robotok által végigjátszott filmjét, aminek ők voltak a forgatókönyvírói, operatőrei, rendezői, és persze ők készítették, programozták hozzá a robotokat is.
Nagy élményt jelentett a gyerekeknek, hogy a tavasszal eljutottak Debrecenbe, az Agóra Tudományos Élményközpontba, ahol életkoruknak megfelelő programozási feladatokat oldhattak meg, fizikai kísérletekre csodálkozhattak rá, és kipróbálhatták az interaktív tér számos különleges játékát. Ez a program további motivációt adott nekik a természettudományos ismeretek bővítéséhez.
Második projektjük a közlekedés köré épült: Hogyan közlekedünk a jövőben? – tették fel a kérdést. Ehhez gyűjtöttek cikkeket az önjáró autók és a környezettudatos, ökovilágból, majd osztották meg azokat egy közös Padlet felületen.
A foglalkozásokat dokumentálták: videókkal, képekkel, melyeket maguk készítettek okostelefonnal, tablettel, iPaddel dolgozva, és megosztották ezeket is a közös felületen. (Itt betekinthetünk a munkákba.) Ezek az alkalmak a programozás, algoritmizálás tanulása, begyakorlása mellett a csoportban való munkára is rászoktatták a gyerekeket, hogy hogyan kell a közös cél érdekében egymásra figyelve, együtt dolgozva végrehajtani egy feladatot. A csoportmunka során minden órán más-más szerepet próbálhattak ki, így voltak polgármesterek, építőmunkások, tervezők stb., és elkészítettek egy-egy közlekedéssel kapcsolatos eszközt, majd programozták is azt különböző módokon.
Minden óra és a projektek végén értékelték a közösen végzett munkát, megtanulva azt is, hogy hibázni lehet, de azt ki kell javítani, mindig a legjobb teljesítményre kell törekedni. Egy feladatnak nem egy megoldása lehet: kíváncsian, egymással versengve keresték az újabb és újabb jó ötleteket.
Az iskola ezúton is köszöni az Emberi Erőforrások Minisztériuma és az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő által a Nemzeti Tehetség Program keretében 1.300.000.- Ft-tal támogatott NTP-MTTD-17-0217 „Komplex gondolkodásfejlesztés” projekt megvalósításának lehetőségét. A program rendkívül sikeres volt: a tanulók végig élvezettel, lelkesedve jártak a foglalkozásokra (a foglalkozásokat Csányi Judit és Libor Roland pedagógusok vezették). Egy nem várt eredménnyel is öregbítették a szakkörös gyerekek az iskola hírnevét: a Nagy Digitális Kaland nevű országos versenyen három tanuló önként vett részt, és országos hatodik helyezést értek el.
Ez az újfajta eszközzel végzett tanulás megerősítette a szülőket, gyerekeket és pedagógusokat abban, hogy érdemes kipróbálni a korszerű technikai lehetőségeket és az ismeretszerzés szolgálatába állítani, mivel ez a generáció igényli ezt, és így kitartó, elmélyült munkára képesek már kicsi korukban, és maradandó tudást szereznek az élményeken keresztül.
(x)
