Egyre több diák vállal munkát az iskola mellett vagy szünidőben, hogy egy kis zsebpénzhez jusson. Sokan az összegyűjtött pénzből a nyári fesztiválbelépőket szeretnék finanszírozni, vagy egy kis anyagi függetlenséget kívánnak maguknak megteremteni. Orosházán sok diák él a munkalehetőséggel.
Pár nap és utoljára szólal meg a csengő az oktatási intézményekben, kezdetét veszi a gondtalan nyári szünet. Sokaknak azonban munkával telik ez az időszak is. A diákok többsége nyáron inkább munkát vállal, hogy saját kiadásait tudja fedezni a közel három hónapos szünidő alatt.
– A mezőgazdasági munkáktól az árufeltöltésig több lehetőség áll a diákok rendelkezésére – tudtuk meg Békési Mónikától a Fürge Diák Iskolaszövetkezet irodavezetőjétől. Hozzátette, nem csak Orosházán, de megyei szinten is nagy az érdeklődés a nyári munkák iránt.
– Orosházán körülbelül 80-100 diákot szoktunk foglalkoztatni, legtöbben az árufeltöltést választják, de a mezőgazdasági, valamint a csomagolásos munkák is nagyon keresettek a városban. Bár sokan jelentkeznek nyári munkára, a diákok nagy százaléka egész évben dolgozik – nyilatkozta lapunknak Békési Mónika.
A megbízó cégeknek is megéri diákokat foglalkoztatni: nem kell munkáltatói járulékot fizetni utánuk, csupán toborzási díjat. Nagyon rugalmas foglalkoztatási forma, a nyári szabadságolások is megoldódnak, és a fiatalok könnyen beletanulnak új munkakörökbe.
A fiatalok általában a mindenkori minimálbérnek megfelelő óradíjat kapják, ez jelenleg bruttó 794 forintot jelent óránként.
A fiatalok foglalkoztatásáról a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) is adott ki közleményt, melyben olvasható:
A diákok szülői engedéllyel 16 éves koruktól dolgozhatnak, de szünidőben már a 15 éves nappali tagozatos tanulók is vállalhatnak munkát, ha általános iskolába, szak- vagy középiskolába járnak. A munkavállaláshoz adóazonosító jelre van szükség, ezért ha a diák még nem rendelkezik vele, vagy elvesztette az adókártyáját, akkor azt a NAV-nál tudja igényelni a 18T34-es nyomtatványon.
A munkavégzésről szóló megállapodás előtt célszerű a leendő munkáltatót ellenőrizni a NAV honlapján, az adatbázisok rovatban, a be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztató cégeknél ugyanis kockázatos munkába állni.
A diákmunkával szerzett jövedelem – néhány foglalkoztatási formát kivéve – is adóköteles. A személyi jövedelemadó mértéke 15 százalék, amit a munkaadó adóelőlegként von le a diák bruttó jövedelméből. Ha munkaviszonyban, vagy biztosítást eredményező megbízási jogviszonyban dolgozik a tanuló, akkor egyéni járulékot is kell fizetnie, melyet szintén a munkáltató von le. A foglalkoztatónak az adóévi összes jövedelemről és a levont közterhekről igazolást kell kiállítania 2019. január 31-ig, amire a diáknak jövőre szüksége lesz a NAV által készített személyijövedelemadó-bevallási tervezet ellenőrzéséhez.
Munkaviszony esetében ragaszkodni kell az írásban megkötött – alapbért, munkakört, munkaviszony időtartamát, jellegét és a munkavégzés helyét tartalmazó – munkaszerződéshez, mely csak a törvényes képviselő hozzájárulásával érvényes. A munkaviszony alapján létrejött biztosítási jogviszonyt a munkáltatónak be kell jelentenie a NAV-hoz. A munkaszerződésben a felek megállapodhatnak havi, heti, napi vagy órabérben, vagy teljesítménybérben is, a diáknak azonban meg kell kapnia a minimálbért, ami napi 8 órás foglalkoztatásnál havonta bruttó 138 000 forint.
Ha a diákok egyszerűsített foglalkoztatás (alkalmi- vagy idénymunka) keretében dolgoznak, akkor ebben az esetben nem kötelező a szerződést írásba foglalni.
