- hirdetés -

Tartalmas és sikeres epizódon van túl a Petőfi Művelődési Központ Alma a fájától… elnevezésű beszélgetős sorozata. Litauszki Zsolt Magyarország egyik legismertebb séfje, aki izgalmas személyiségével és kalandos életútjával vidám, de elgondolkodtató pillanatokat is szerzett a népes közönségnek.

Kevés olyan szeglete van a Földnek, ahol ne őrizné világjáró cipője nyomát valamelyik étterem, luxushotel konyhája. Egy orosházi menzakonyháról indult neki a nagyvilágnak, először az ország egyik leghíresebb éttermébe, Fertőrákosra, majd kilenc évre Ausztriába ment. Néhány év múlva már a világelitet kiszolgáló ötcsillagos szállodák konyháin dolgozott 2012-es hazatérésekor tárt karokkal várták Budapesten, kreatív- és magánséf lett. Aztán 2016-ban sarkon fordult és családostól kiköltözött Costa Ricára, ahonnan két év után jött vissza, hogy a Gundel élére álljon.

Járja a világot

Ezzel a bevezetővel nyitotta a beszélgetést Deák György, aki azt is elmondta, hogy Litauszki Zsolt a magyar gasztronómia egyik meghatározó alakja, és az első séf, aki almafaként a műsorban vendégeskedik.
– Külön kihívás volt vele időpontot egyeztetni, hiszen állandóan utazik, így azok a beszélgetések, amik elengedhetetlenek az előkészítéshez, nehézségekbe ütköztek – mondta mosolyogva az ötletgazda műsorvezető hozzátéve, már az sem volt magától értetődő, hogy a családban ki legyen a fa és ki az alma, hiszen Zsolt tőlük örökölte gasztronómia iránti érdeklődését. – Már a nagymama is odaadóan foglalkozott ételekkel, fűszerkertjei voltak, saját termesztésű növényekből főztek.

Jókedvű beszélgetés Litauszki Zsolt és Deák György között (Fotó: Pirer Katalin)

Ezt az est almafája is megerősítette, felidézve, hogy mindenki főzött, még a nagypapa és az édesapa is. Ez aztán meghatározta a pályaválasztást, a hódmezővásárhelyi vendéglátóipari szakközépiskolában érettségizett. Mégis majdnem más lett belőle.
– Valószínűleg az Indiana Jones-filmek tekerték el a fejemet, és elkezdtem érdeklődni a történelem, illetve a vele kapcsolatos dolgok iránt. De mindemellett főztem rendszeresen, a kedvenc óráim is azok voltak, ahol ételeket készítettünk, alkottunk – idézte fel a középiskolás éveket.

A végzés után visszatért Orosházára, ahol a Vénusz Ételbárban, majd a menzakonyhán szerzett sok hasznos tapasztalatot. Azonban mindig többre, jobbra vágyott.
– Ez egy manufakturális szakma, el kell menni, le kell tudni a vándoréveket, utána lehet itthon is nagyot alkotni – szögezte le hivatása egyik alaptézisét. – Ezért indultam én is útnak, és kikötöttem az egyik legizgalmasabb hazai étteremben, a Ráspiban. Kemény tempójú, szigorú közeg volt ez, ahol kiváló alapanyagokkal dolgozhattunk – mesélt Litauszki Zsolt.

Két barát, akikkel a vendégszékekben is találkozott Zsolt (Fotó: Pirer Katalin)

Remekül kijött vele és első mesterének vallja Horváth „Ráspi” Józsefet, aki internetes kapcsolat segítségével szintén a műsor vendége volt.
– Mai napig nagyon jó a kapcsolatunk, ha tehetjük, beszélünk egymással. Ezek a beszélgetések pedig akkor is úgy zajlanak, mintha tegnap hagytuk volna abba, ha eltelik köztük egy év. Elbeszéli az élményeit, éppen hol járt, milyen ételeket látott – avatott be „Ráspi” József.

A Ráspit követő ausztriai évek nem indultak felhőtlenül, egy nyúlgerinc hozta meg a kitörés lehetőségét. A kint töltött 9-10 év alatt majdnem ugyanennyi étteremben dolgozott, töretlen sikerrel. Főzött többek között Abramovichnak, a monacói hercegnőnek, a holland hercegi párnak többször is. Az egyik étterem akkor kapta meg a második Michlein-csillagot, amikor Litauszki Zsolt állt a hidegkonyha élén.
– Hatalmas volt a nyomás rajtam, de az egész stábon. Napi 20 órát dolgoztam hónapokig szabadnap nélkül, a maradék 4-ben aludtam. Nem is bírtam sokáig – mesélt egyik munkájának árnyoldalairól.

Újra itthon

Kint beiratkozott egy borakadémiára, majd zsebében a végzettséggel hazatért. Hazahívták.
– Volt egy nagyszerű étterem Budapesten, a Maligán. A tulajdonos, Szentesi József pedig éppen szakácsot keresett az élére. Nem volt kedvem szakácsnak hazajönni, így kibéreltük a párommal, Tímeával, és egy évig üzemeltettük – beszél a folytatásról, amely kezdetben nem volt zökkenőmentes, de az esztendő eltelte után már a három legjobb hazai étterem egyike volt a Maligán.

Harmatos almáival Litauszki Zsolt (Fotó: Pirer Katalin)

Ehhez kapcsolódóan érkezett a vendégszékbe egy barát, a szintén Orosházáról származó Vámos Attila borász, akinek szenvedéllyel, hittel, alázattal készült, különleges borai messze földön híresek.
– Egy biztos, Zsoltnak nem szívesen főzök. Ahogyan érez, ahogyan gondolkodik, azt nem lehet utánozni. Soha nem felejtem, amikor az első borvacsoránkra készültünk. Megszagolta a fehér bort, majd közölte, ehhez véres hurkát kell készíteni. Mondtam magamban, ez beteg – mesélt nevetve.

Rajta kívül több meglepetésvendég, és természetesen almák is érkeztek Zsolthoz, sőt főztek is a műsorban. A teljes adás hamarosan felkerül az Oroscaféra, és mindenről lehull a lepel.

Ha a továbbiakban is értesülni szeretne a témában,
akkor lájkolja az OrosCafé Facebook-oldalát.