Húsvét: tavaszvárás, feltámadás, locsolkodás

A húsvét egyházi, ugyanakkor családi ünnep is. A keresztények Jézus Krisztus feltámadására emlékeznek, miközben az otthonokban készül a sonka, a piros tojás, és összegyűlik a rokonság.

A húsvét úgynevezett mozgó ünnep, minden évben más-más napra esik, időpontjának meghatározásában szerepet játszik a tavaszi napéjegyenlőség, valamint a telihold is. Ami biztos, hogy legkorábban március 22-én, legkésőbb április 25-én ünnepeljük. Idén április első vasárnapján és hétfőjén, azaz elsején és másodikán.

Elnevezése Jézus sivatagi böjtjének emlékére tartott negyven napos nagyböjt lezárulását jelzi. Az úgynevezett „húshagyó” táplálkozás után ezen a napon szabad először húst enni, ami a legtöbb családnál a hagyományos húsvéti sonka formájában kerül az asztalra. Elkészítése a húsvéti készülődés része, a falvakban manapság is sok helyen üstben főzik meg a tojással együtt, ami szintén az ünnepi menü része.

Ez nem csoda, hiszen a tojás az élet újjászületésének egyik legősibb jelképe, de színezése, díszítése is a régmúltba nyúlik vissza. Leggyakrabban pirosra festjük, ennek a színnek ugyanis védőerőt tulajdonítottak őseink, a keresztény kultúrában pedig Krisztus vérét jelképezi.

Tojásfestéshez készülődnek a rákóczitelepi iskolások (klikk a épre) Fotó: Pirer Katalin

A tojásfestés, bár az egész világon elterjedt, népszokásként elsősorban Kelet-Európában maradt fent napjainkig. A formák, és a minták elrendezése tájegységenként más és más, a leggyakoribb minták geometrikusak. A tojást hosszanti vonalakkal két, majd négy mezőre osztották. A hosszanti vonalak számának növelésével 16 mezős osztás is van, de igen ritkán. Ezt a művészetet rámázásnak nevezik. Az így kialakított, majdnem háromszögletű mezők alkotják a geometrikus vagy virágdíszítés kereteit. Néha az osztóvonalakon is díszítenek. A díszítmények lehetnek: tulipános, fenyőágas, rózsás, almás, és még számtalan variáció A díszített tojás neve hímes tojás, s magát az eljárást tojáshímzésnek nevezik.

A hagyományos terített asztal sonkával, tojással (Forrás: nepszava.hu)

Magyarországon a díszített tojások ajándékozása elsősorban a húsvéti locsolkodáshoz kapcsolódik. Ennek az egész ország területén ismert népszokásnak az eredete szintén az elmúlt évszázadokban gyökerezik. Őseink a víz megtisztító és megújító erejében hittek, s ez a szokás a mai napig megmaradt. A locsolkodás eredetének egyházi magyarázata egyrészt a keresztelésre utal, másrészt pedig arra a legendára, amely szerint a Jézus feltámadását hirdető jeruzsálemi asszonyokat locsolással akarták a zsidók elhallgattatni, illetve a Jézus sírját őrző katonák vízzel öntötték le a feltámadás hírét vivő asszonyokat.

Az ifjú legények, gyermekek locsolkodása vízzel, kölnivel, rövid versikék kíséretében, adománykérés céljából újabb keletű népszokás, mely falvakban és városokban egyaránt ismert. Bár a keresztény vallás az egész világon elterjedt, a húsvéti locsolkodásnak leginkább Közép-Európában jutott kiemelkedő szerep.


Az OrosCafé további használatához el kell fogadnod a cookie-k használatát. További információ

A cookie-beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül böngészel tovább az oldalunkon, vagy az "Elfogadás" gombra kattintasz, azzal elfogadot a cookie-k használatát.

Bezárás