Konstruktivista kánon – Gnandt János Orosházán

Geometrikus formák, térhatású képek, tiszta színek. Címszavakban összegezve ez fogadta az érdeklődőket Gnandt János békéscsabai képzőművész március 23-án nyílt kiállításán a Városi Képtárban.

Gnandt János a magyar konstruktivizmus egyik legfiatalabb képviselőjeként érkezett Orosházára, látogatóként nem először.
– Többször jártam már ebben a galériában, és mindig irigyeltem azokat, akik ezen a szép helyen kiállíthatnak, ugyanis ideális környezet, és a fényviszonyok, legalábbis az én munkáim számára, mivel nincsenek üvegfelületek, nincs tükröződés – avatott be a képtárral kapcsolatos gondolataiba a művész.

A paravánokon ezúttal 21 alkotás kapott helyet, egytől egyig a geometrikus absztrakt megtestesítői. Ezáltal egy olyan világba vezetik a szemlélődőt, ahol a síkok találkozása, mozgása ad különleges, perspektivikus térhatást.
– Hol térhatásúak a képek, hol kicsit csalóka ez a világ, néha felfedezhető bennük Escher lenyomata. Tologatom, rakosgatom ezeket a geometrikus formákat, igazából egy végtelen játékot játszva – beszélt Gnandt János a képekről.

A formák szinte beszélgetnek egymással (Fotó: Pirer Katalin)

Az általuk ébresztett gondolatait Szelényi Katalin iparművész, a Városi Képtár vezetője osztotta meg a közönséggel. Elmondta, az alkotó művésztanárként, valamint a Békéscsabai Jókai Színház festőtár vezetőjeként is tevékenykedik, és mindkettő hatással van művészi szemléletmódjára.
– Az itt látható képek az elmúlt 5-6 év termései, jellemzőek rájuk az egyöntetű felületek, a markáns, ezen belül is a tiszta színek. Gnandt János a műfaj szigorú szabályait betartva, azoktól szinte gúzsba kötve alakította ki saját, karakteres stílusát, és fogalmazta meg a számára fontos mondanivalót – fejtette ki Szelényi Katalin.

Hozzátette, ha az alkotás önmagunkban tett utazás, akkor Gnandt János magabiztos utazó. tudja, merre kell menni, és azt is, hová szeretne eljutni.
– Alkotásai – már amennyire művészi alkotásnál ez lehetséges – tervezettek, gondolattársításai izgalmasak, és a nézőt is gondolkodásra késztetik, arra, hogy továbbgondolja a festményt vagy a festménypárokat. Utóbbiaknál a formák szinte beszélgetnek egymással, ilyen többek között a Tükröződés I, II, illetve a Jel I, II is. Majdnem monochrom hatású szürkék rajzolják ki a grafikus hatású jeleket, melyek ősi szimbólumokra emlékeztetnek – boncolgatta a vásznakon látható alkotásokat az iparművész.

Alkotásai izgalmasak, és a nézőt is gondolkodásra késztetik (Fotó: Pirer Katalin)

A forma- és színvilág izgalmas, korántsem magától értetődő, az első látásra egyértelműnek tűnő formák igazából rafináltak. Mindez valóban a Szelényi Katalin által említett aprólékos tervezésnek köszönhető.
– Én nem szabadba megyek ihletért, hanem ülök az íróasztalomnál, rengeteg vázlatot készítek, és amikor úgy látom, hogy valami érdemes születik, akkor elkészítem a mértékarányos rajzát, majd többféle színváltozaton keresztül születik meg a festmény – avatott be az alkotás folyamatába a művész.

Gnandt János 1951-ben született Aradon, Temesváron szerzett művésztanári diplomát. Három évvel később, 1977-ben az aradi városi színház festőtárának vezetője lett, művészete a ’80-as években teljesedett ki, többek között Fajó János hatására. Magyarországra 1990-ben települt, munkáját szinte megszakítás nélkül folytatva a Békéscsabai Jókai Színházban, ahol azóta is a festőtár vezetője.


Az OrosCafé további használatához el kell fogadnod a cookie-k használatát. További információ

A cookie-beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül böngészel tovább az oldalunkon, vagy az "Elfogadás" gombra kattintasz, azzal elfogadot a cookie-k használatát.

Bezárás