- hirdetés -

Nagy utat járt be, míg jelenlegi helyére került. Sok munkával, sok lemondással, időnként a konfliktusokat sem kerülve. Hivatásukban sikeres, orosháziakat bemutató stafétánkat a Békés Megyei Kormányhivatal anyakönyvi szakfelügyelője, Stübe Ferencné kapta.

Szeghalmon született 1958-ban, ott végezte el a középiskolát. Érettségi után nem tanult tovább azonnal, hanem a saját lábára állt, és az akkor katonai főiskolás vőlegényéhez (azóta férjéhez) költözött Szentendrére. Az ottani postahivatalban kapott állást.

 – Elköszöntem a szüleimtől, felültem egy vonatra, másnap már volt albérletem és dolgoztam Szentendrén. Amikor a férjem végzett, első, tiszti beosztásként Dunántúlra vezényelték. Oda költöztünk. Egy ismerős, egy barát, egy rokon, egy nagymama nélkül, az öt hónapos gyerekkel, Somogyba. Nem volt egyszerű, de itt kezdődött a közigazgatási pályám a berzencei tanácsnál. Ott a jugoszláv határnál a páromnak is volt dolga elég, ami miatt viszonylag ritkán láttuk. Később felvették a Zrínyi Miklós Katonai akadémiára. Magamra voltam utalva előbb egy, azután már két gyerekkel – mesél a kezdetekről.

Berzencéről Orosházára

Az akadémia elvégzése után férjével visszajöttek – jórészt a szülők miatt – Békés megyébe. Orosháza, az itteni határőrség volt számukra a legkézenfekvőbb megoldás. Berzencén belekóstolt a közigazgatási munkába, az anyakönyvezésbe, így Orosházán is először dr. Kiss Valériához a tanácsházára vezetett az útja, megkérdezni, van-e állás. Először a gyámügyet ajánlották, de mielőtt megérkeztek volna, ezt az akkori tanácsnál módosították és közölték, hogy anyakönyvvezető lesz.

Az anyakönyvvezetőről mindenki azt hiszi, hogy szombatonként szépen felöltözik, kedvesen mosolyog és más dolga nincs. Azt elfelejtik, hogy amikor megszületik a gyerek, azt neki kell beírni, ha apai elismerést kell felvenni, akkor ő veszi fel, ha névváltozás van, akkor ő veszi fel, az anyakönyvi kivonatot is ő adja ki, házasságkötésnél a bejelentést, válást ő jegyzi be, az összes változást átvezeti, halálesetnél is bejegyez, anyakönyvi kivonatot állít ki és még sorolhatnánk.

 – Nagyon sokat dolgoztam, rengetegszer hazavittem a munkát, sokat éjszakáztam. Egy ekkora településen, mint Orosháza, papír alapú anyakönyvi adatbázissal és ekkora létszámmal borzasztó sok volt a munka. Olyan típus vagyok, hogy megnézem, mit csinált az elődöm, de azt is, hogy mit lehetne jobban csinálni és ezért ki is állok – idézi fel az első orosházi éveket.

Mintegy 140 anyakönyvvezető munkáját irányítja és tanítja az utánpótlást. (Fotó: Rajki Judit)

Kemény nő, ami a szívén, az a száján. Mindig elmondja, ha valami problémája van és nem nyugszik, míg meg nem oldja. Ez persze többször konfrontálódáshoz vezet emberekkel, akik nem ehhez vannak szokva. Kiharcolja amit kell, bárki is áll szemben vele, legyen az a takarító néni, vagy mint többször is előfordult – a polgármester. Néhányan nem is kedvelték e miatt. Ugyanakkor sokan fordultak hozzá tanácsért, különböző kérdésekkel, ő pedig segített. Amikor hívták Békéscsabára, másfél évig gondolkodott az ajánlat elfogadásán, végül 1998-ban váltott.

Békéscsaba

Kormányhivatali munkáját úgy kezdte, hogy átment az önkormányzathoz és elmondta a jegyzőnek, hogyan képzeli, hogyan lehetne jól dolgozni, jól együttműködni. Még Orosházáról sok embert ismert, tudta, kik azok, akik jó munkát végeznek és kik, akik nem annyira. Az addigi anyakönyvi felügyelővel három hónapig dolgoztak párhuzamosan. Közben tervezett, figyelt, gondolkodott. A csabai évek alatt elvégezte a főiskolát és az első három-négy évben egy olyan csapatot hozott össze a hozzá tartozó munkatársakból, amire bárhol az országban büszke lehetne bárki.

 -Hetvenöt településen, mintegy száznegyven anyakönyvvezető munkáját irányítom, próbálok segíteni,  mert nagyon fontos hogy valakihez fordulni tudjanak. A jogszabály egyetlen egy esetben ad az önkormányzati dolgozónak saját hatáskört, kiadmányozási jogot, ez pedig az anyakönyvvezető. A jegyző felettük csak a munkáltatói jogkört gyakorolja, a tevékenységükbe nem szólhat bele. Helyben nincs is szakmai elöljárójuk, bármilyen kérdésük van, bármilyen ügyet kell elintézni, szakmai kérdésekben hozzám fordulnak. Én vagyok a szakmai felügyelőjük – mutatja be röviden a tevékenységét.

Erőt adni és kapni…

Több mint háromszáz anyakönyvvezetőnek tanította meg a szakmát. Sokszor éjjel tanult, ismételt, utána pedig nyolc órát oktatott. Nagy bánata, hogy a szakmája még mindig nem kapja meg azt az elismerést, amely megilletné, hisz minden az általuk vezetett nyilvántartáson alapszik. Maximalizmusát kollégái már megszokták, sokan át is vették, ezzel együtt szeretik. Boldogságot, sikerességet firtató kérdésünkre elgondolkodva, de azonnal felel:

 – Alapjában véve boldog vagyok. Bár óriási felelősséggel jár, de szeretem amit csinálok. Azt hiszem engem is elfogadtak, megszerettek a kollégák. Erre szép példa, a jó múltkor rendezett spontán „szeretet ünnepség”, amit az anyakönyvvezetők meglepetésként szerveztek nekem. Különösebb apropója – névnap, születésnap – nem volt, csak akkoriban kicsit magam alatt voltam és így akartak erőt adni. A siker? Nos elmondhatom, hogy van egy nagyon jó csapatom, amely országosan is ismertté tesz. Azt hiszem, ez siker. Igazán boldog majd akkor leszek, ha úgy vonulok vissza, hogy kineveltem az utódom, akinél jó kezekbe kerül ez a gárda – mondja zárásként, szokás szerint mosolyogva.

Beszélgetésünk alapján még egy másik írás is kikerekedne, de rá kell térnünk a folytatásra: – A stafétát Dr.Kárpáti Mária közjegyzőnek adom tovább, aki nagy alázattal, és szakmai hozzáértéssel végzi munkáját hosszú idő óta.

Ha a továbbiakban is értesülni szeretne a témában,
akkor lájkolja az OrosCafé Facebook-oldalát.