Hidvégi Béla, az egyik legnagyobb ma élő világvadász kalandjait, trófeáinak egy részét mutatja be az az állandó kiállítás, amelynek a nagyszénási művelődési ház ad otthont február 24-e óta. A sikeres üzletember a község szülötte, aki soha nem feledte el gyökereit.
Filmvetítéssel indult a rendhagyó tárlatnyitó szombat délelőtt. Az alkalomra megtelt a Nagyszénási Kulturális Központ színházterme rokonokkal, régi barátokkal, Hidvégi Béla munkásságának tisztelőivel, a család ismerőivel és érdeklődőkkel. Az összeállítás emlékezetes vadászatok történetét mesélte el a főszereplő kommentárjával kísérve. A kalandok a Himalájába vagy éppen Dél-Amerikába röpítették a nézőtéren ülőket, hogy részeseivé váljanak a hegyi vad nem ritkán veszélyes, ugyanakkor páratlan élményt kínáló becserkészésének.
Mindez Hidvégi Béla cseppes sem mindennapi életének egy részébe engedett betekintést. Egy olyan életbe, amely hétköznapi módon indult Nagyszénáson. Aztán jött a kommunizmus és derékba törte a család életét, menniük kellett. Zalában telepedtek le, ő azonban meg sem állt Angliáig, ahol élelmiszeripari egyetemet végzett.
Később sikeres üzletember lett, és egyre többet járt haza. Az utóbbi években még szorosabbá vált a kapcsolat, így amikor az önkormányzat megkereste egy állandó kiállítás ötletével, azonnal igent mondott.
– Az ember mindig visszatér a gyökerekhez, és nekem fantasztikus emlékeim vannak Nagyszénásról, gyerekkori nagy nyúlvadászatokról, az első légpuskás verébvadászatról. Ezeket a csodálatos érzéseket nem lehet soha kiirtani az emberből – idézte fel kissé nosztalgikusan Hidvégi Béla a kiállítótermek szalagjának átvágása után.
A Big Five
A két helyiség egyikében vadásztrófeák, a másikban nagyméretű molinókon, ismertető szövegek, térképek, vadállatok fotói fogadják az érdeklődőket.
– Bent többek között a magyar „Big Five” látható, az őz, a gímszarvas, a muflon, a dámszarvas és a vaddisznó. Mellettük egy kis kollekció Afrikából, például kafferbivaly, impalák, törpeantilop, de ott van Ázsiából egy teljesen kipreparált egyed ízelítőül, hogy mit adhat egy vadásznak az a földrész – részletezte a tárlat anyagát.
A külső terem leglátványosabb eleme egy térkép, amelyen piros pontok jelölik a helyeket, ahol Hidvégi Béla járt, és vadászott. Csak Afrikában megközelítőleg 150 jelzés található, pedig 56 évesen lépett először az egzotikus kontinens földjére.
Az érdekességek bemutatása mellett oktatási, ismeretterjesztő célokat is szolgál a kiállítás.
– Nagy büszkeség nekünk, hogy mindez létrejött – hangsúlyozta Nyemcsok János polgármester. – Részben azért, mert állandó, másrészt pedig azért, mert ebben a teremben, amellett, hogy a vadászattal kapcsolatos élményekről talál összefoglalót a látogató, megtekinthet két oktatófilmet is a fenntartható vadgazdálkodásról, a természettel való kapcsolatról – tette hozzá.
A megnyitón vadászkamarai vezetők is részt vettek. Hrabovszki János, a Békés Megyei Vadászkamara elmondta, Magyarországon Keszthely és Sopron után Nagyszénás a harmadik olyan település, ahol egy világvadásznak kiállítása nyílik.
– Hidvégi Béla szerintem a ma élő vadászok legnagyobbika. Sok energiát és idő szánt a szenvedélyére, fantasztikus gyűjteménye van. Ezt mutatják kitüntetései is, köztük a világ legtekintélyesebb vadászati elismerése, a Pantheon-díj, amelyet első európaiként kapott meg – emelte ki.
A díj Hidvégi Béla szívében is előkelő helyet foglal el, de a nagyszénásiak által adományozott díszpolgári cím sem kevésbé kedves számára. Szeretetüket szeretettel és a kiállítás létheroházával viszonozza.
