Sikeres évet zárt a kormányhivatal

2017-ben új kormánymegbízott került a Békés Megyei Kormányhivatal élére. Dr. Takács Árpád négy fő célt tűzött ki a kormányhivatal elé. Rendkívül fontosnak tartja a közigazgatás ügyfélközpontú, gyors és professzionális működését, a térség felemelkedésének zálogául szolgáló szakképzés fejlesztését, a helyi szereplőkkel való együttműködést és a kedvezőtlen demográfiai trend megállítását.


– Melyek voltak a Békés Megyei Kormányhivatal főbb célkitűzései 2017-ben?

– Február 16-án négy fő célt tűztem ki a kormányhivatal elé. Az első egy nyitott, támogató hatóság megvalósítása, amely az ügyfeleket, a vállalkozásokat és az embereket szolgálja. Ez négy további alappillérre épül: az első egy jól képzett szakembercsapat a kormányhivatalnál. Évente 900 ezer hatósági ügyet indítunk, a fellebbezések száma elenyésző, a bírósági ügyekben többnyire helyt adtak a döntéseinknek. A következő alappillér az önkormányzatok stratégiai szerepbe helyezése, mely partnerségi viszony kialakítása azért is elengedhetetlen, mivel a kormányhivatal valamennyi tevékenységét az önkormányzatok illetékességi területein végzi. A harmadik és negyedik alappillér a szakmai kamarákkal és a felsőoktatási intézményekkel való együttműködés megerősítése. Ennek mentén 2017-ben öt szakmai kamarával és két felsőoktatási intézménnyel írtunk alá együttműködési megállapodást.
Az elmúlt évben megfogalmazott második főbb célkitűzésünk az egységes jogalkalmazást biztosító eljárásrend kialakítása volt, amely a megyében az ügyfelek számára kiszámíthatóságot és jogbiztonságot ad valamennyi döntés esetében.

A kormány valóban ablakot nyitott az állampolgárok felé (Fotó: Rosta Tibor)

A harmadik fontos célunk a szervezet reagálóképességének javítása. Fontosnak tartom, hogy azoknál az ügyeknél is, amelyek helyszíni szemlével indulnak – ilyenek lehetnek a környezetvédelmi, természetvédelmi, gyámügyi, állategészségügyi kérdések –, a hatóság gyorsan tudjon reagálni. Mindezek megvalósítása érdekében elkészítettük azt a módszertant, amely iránymutatást ad arra vonatkozóan, hogyan kell eljárni a kormányhivatalnak és a vele együttműködő hatóságoknak.
2018. január 1-jével hatályba lépett az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény.
A negyedik fő célunk az volt, hogy a hivatal valamennyi szervezeti egysége felkészüljön az eljárásokat érintő változásokra. Azt várjuk, hogy az ügyek több mint 80 százalékát nyolc napon belül el tudjuk intézni, ami hatalmas előrelépés, hiszen négy évvel ezelőtt a nyolc napon belül elintézett ügyek száma csupán 40 százalék alatt volt. Csökkentjük a közigazgatási bürokráciát, maga a jogszabály is egyharmaddal rövidebb, mint az előző, ezáltal gyorsabb eljárást tesz lehetővé.

– Mi a célja a szakmai kamarákkal és főiskolákkal való együttműködésnek?

– A kormányhivatalnak ki kellett lépnie az engedélyező hatóság szerepéből, ami korábban jellemezte. Ahhoz, hogy Békés megye felemelkedjen, a kormányhivatalnak a társadalomszervező funkcióját betöltve hidat kell képeznie a munkaerőpiac és a tanulók között. Rendkívül fontos a kamarákkal való egyeztetés és párbeszéd, mert a kormányhivatal így hatékonyan tudja őket segíteni akár az engedélyezés, akár a szakképzés tekintetében. A szakképzés és a felsőoktatás együttműködése kapcsán szeretnénk a kormányhivatal humánerőforrás-utánpótlását is biztosítani. Hiszem, hogy az agrárium-, a vidék- és a szakképzésfejlesztés, az elmaradott térségek felzárkóztatása Békés megyét felfelé ívelő pályára tudja állítani.

– A Békés Megyei Kormányhivatal mit tud tenni az elvándorlás mérséklésének érdekében?

– Ez valós probléma, amelyre valós választ kell adni. Azt szeretnénk, hogy a fiatalok itt maradjanak, esetleg visszatérjenek vagy idevándoroljanak, és megfelelő szakképzésben, jó felsőoktatásban részesüljenek, a megszerzett tudásukat pedig helyben kamatoztassák. Az a célunk, hogy bebizonyítsuk, igenis vidéken is van élet, hogy igenis jó itt élni. Békés megye tele van értékekkel, gondoljunk csak a turizmusra, a gasztronómiára vagy a fesztiválokra. Hiszek abban, hogy közösen meg tudjuk állítani és vissza tudjuk fordítani ezt a tendenciát.

– Az utóbbi egy évben 20 százalékkal csökkent a közfoglalkoztatottak száma, bár így is tízezer ember még mindig közfoglalkoztatásban áll. Mit tud a Békés Megyei Kormányhivatal a közfoglalkoztatás kormányzati szándék szerinti csökkentéséért tenni?

– 2010-ben csaknem 30 ezer regisztrált álláskereső volt Békés megyében, a legfrissebb adatok szerint ez a létszám 11 ezer alá csökkent. Ez mindenképpen olyan változás, amely mögött valós teljesítmény, valós kormányzati szándék és valós kormányzati intézkedések állnak. Valóban ott az a tízezres közfoglalkoztatotti réteg, amelyet a munkaerőpiacra vissza kell irányítani, hiszen munkaerőhiánnyal küzdünk. Ezért vannak az úgynevezett gazdasági innovációs munkaerőpiaci programok. Úgy gondolom, hogy a következő egy évben további 20 százalékkal tudjuk csökkenteni a közfoglalkoztatottak számát.

– A megyében először Orosházán nyílt Nemzeti Adó- és Vámhivatal-ablak. Hogyan értékeli ezt a lépést?

– Nagyon fontosnak tartom, hogy a NAV kialakításával egy olyan szolgáltató adóhivatal jött létre, amely összhangban áll a szolgáltatóbarát közigazgatással. Nagy előrelépésnek számít, hogy a két szervezet immár ugyanazon a helyen megtalálható. Békés megyében a kilenc járásból hét járásban lesznek a NAV-nak ügyfélszolgálatai, ahol 89-féle adózással kapcsolatos ügykört tudnak intézni az ügyfelek. A fúzió azt jelenti, hogy a kormány valóban ablakot nyitott az állampolgárok felé, mind a közigazgatás, mind az adózás területén. Jelenleg több mint 1500-féle ügytípust lehet elintézni a kormányablakoknál, ez olyan államtörténeti előrelépés, amelyre korábban soha nem volt példa.

– Lehet még bővíteni a szolgáltatások sorát a kormányablakoknál?

– Továbbra is a szolgáltatások bővítésére törekszünk. Ezek közül ki kell emelni azt az elképzelést, hogy az agrár- és vidékfejlesztési kérelmeket be lehessen nyújtani a kormány­ablakoknál. A másik oldal az elektronikus közigazgatás fejlesztése, hogy minél többen tudják – akár a kormányablak kihagyásával – otthonról elintézni az ügyeiket. Ez a jövő, és ennek megfelelően fejlesztjük az infrastruktúrát és képezzük a munkatársakat.

– Milyen a Békés Megyei Kormányhivatal megítélése az állampolgárok körében?

– Rendszeresen végzünk elégedettségi méréseket. Az októberi adatok szerint 90,8 százalékon állt az elégedettségi index, az éves átlag pedig meghaladja a 91 százalékot. Orosháza ilyen tekintetben kimagasló, hiszen 93 százalékos az elégedettségi index.

– Mire számíthatnak az állampolgárok 2018-ban a Békés Megyei Kormányhivataltól?

– Kiegyensúlyozott, mértéktartó és hiteles ügyintézésre. 2018. január 1-jétől létrehoztunk egy vidékfejlesztési támogatásokkal foglalkozó osztályt az Agrár- és Vidékfejlesztést Támogató Főosztályon belül. Ez azért fontos, mert eddig régiós szintén Csongrád megyében intézték a Békés megyei vidékfejlesztési beruházásokat, amelyeket januártól már Békéscsabán tudunk lebonyolítani. Folytatódik továbbá a bürokratikus terhek csökkentése, valamint az elektronikus közigazgatás bővítése. Mindezek jegyében az állampolgárok a jövőben is magas szakmaiságra és ügyfélorientált ügyintézésre számíthatnak a kormányhivatal szervezeti egységeiben.


Az OrosCafé további használatához el kell fogadnod a cookie-k használatát. További információ

A cookie-beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül böngészel tovább az oldalunkon, vagy az "Elfogadás" gombra kattintasz, azzal elfogadot a cookie-k használatát.

Bezárás