Jelentősen enyhült az ingatlan bérbeadás szabályozása az idén hatályba lépett jogszabályoknak köszönhetően a hosszú és a rövid távú ingatlankiadásnál is. Valószínű, hogy az egyszerűbb szabályozás adófizetésre sarkallja a lakáskiadókat.
A hosszú távú lakáskiadás – vagyis az albérletek – adója évi egymillió forint bevételig nem változik. Ezután továbbra is a személyi jövedelemadót kell megfizetni, ami 15 százalék.
E fölött korábban nem csak szja-t, hanem 14 százalék egészségügyi hozzájárulást is kellett fizetni. Az idén ezt a plusz fizetnivalót eltörölték, vagyis a jövedelemtől függetlenül az adó 15 százalék lesz.
Kérdés, hogy viselkednek ezek után a lakáskiadók. Azok, akik eddig sem fizettek, valószínűleg nem változtatnak ezen, mert ők valószínűleg továbbra is el fogják titkolni a jövedelmüket. Más a helyzet azokkal, akik bevallották az ilyen típusú jövedelmüket.
Ők komolyan megfontolhatják akár az áremelést is az eho eltörlésével, hiszen lehet, hogy korábban azért nem tették ezt meg, nehogy becsússzanak az eho-fizetési sávba. Akik már eddig is fizettek eho-t, várhatóan nem fogják visszaadni a bérlőknek úgy, hogy lejjebb szállítják az albérleti díjat, ám elképzelhető, hogy az így megnyert plusz mellé nem kérnek magasabb díjat az idén.
Ami a rövid távú lakáskiadást illeti, a szabályozás annyiban lett enyhébb, hogy már nemcsak egyetlen, hanem akár három lakás után is alkalmazható a tételes átalányadó. Ez évi 38,4 ezer forint szobánként.
Ezek a változások abba az irányba terelhetik a lakást kiadó magánszemélyeket, hogy adózzanak a jövedelmük után, így nyugodtan várhatnak akár egy esetleges NAV-ellenőrzést is.
