Az állami területeken, valamint a magas, felsőfokú végzettséget igénylő és elsősorban a nagyvállalkozásoknál nőtt legnagyobb mértékben a foglalkoztatottak létszáma 2011, a legutóbbi országos népszámlálás és 2016 között. A vizsgált időszakban a munkanélküliek száma a felére csökkent.
A Központi Statisztikai Hivatal tavaly készített mikrocenzusából, kis népszámlálásából az is kiderül, hogy a munkába állók iskolázottsági szintje tovább javult 2011 és 2016 között: az érettségivel nem rendelkező középfokú végzettségűek – jellemzően szakmunkások – aránya kismértékben csökkent, az érettségizettek aránya nem változott, ám a felsőfokú végzettséggel rendelkezőké tovább nőtt. Ezt a hosszabb távon érvényesülő folyamatot részben árnyalta a közfoglalkoztatás elterjedése.
A népesség iskolázottságának javulása mellett a legfeljebb általános iskolai végzettségűek aránya nem csökkent az elmúlt öt évben, aminek oka a közfoglalkoztatás bővülésével az alacsonyan iskolázottak munkához jutása lehetett.
A vizsgált ötéves időszakban a feldolgozóiparban, a kereskedelem, a gépjárműjavítás, a közigazgatás, a védelem, valamint a kötelező társadalombiztosítás területén dolgoztak a legtöbben. Legnagyobb mértékben 2011 és 2016 között a közigazgatás, a védelem és a kötelező társadalombiztosítás területén bővült a foglalkoztatottak száma.
Ugyanakkor a jelentés szerint a fegyveres szervek kivételével valamennyi foglalkozási főcsoportban több lett a foglalkoztatott a vizsgált időszakban. A fegyveres szerveknél a legfiatalabb a dolgozók átlagéletkora, 37,7 év, a legmagasabb pedig a gazdasági, igazgatási, érdekképviseleti vezetők, törvényhozók között: a foglalkoztatási főcsoport átlagos életkora 45,5 év.
A munkavállalók 64 százaléka a lakóhelyén dolgozott, közülük 35 százalékuk tartozott a naponta ingázók közé, további megközelítőleg 1 százaléka átmenetileg, 12 hónapnál rövidebb ideig külföldön tartózkodott. Az ingázók aránya az utóbbi öt évben alig változott, továbbra is a lakhelyhez legközelebbi nagyobb településen vállalnak munkát.
Az alkalmazásban állók népességen belüli arányának régiók közötti különbsége a foglalkoztatás általános bővülése mellett tovább csökkent 2011 óta. A munkanélküliek száma 2016-ban 250 ezer fő volt, 2011 óta kevesebb mint felére esett vissza. Az állástalanok között némileg nagyobb arányban jelentek meg a 30 év alattiak. Ezzel párhuzamosan a munkanélküliek iskolai végzettségében is látható elmozdulás: míg a felsőfokú végzettségűek és érettségizettek aránya nőtt, addig az alacsonyabb oktatásban részesülők aránya csökkent.
2011 óta 220 ezer fővel csökkent az úgynevezett ellátásban részesülő inaktívak száma, elsősorban a nyugdíjasoké. Ennek oka, hogy a kormány 2012-től felülvizsgálta a rokkantnyugdíjasok ellátási jogosultságát. Az ellátásban részesülő inaktívakon belül az öregségi nyugdíjasok képviselik a legnagyobb csoportot, 2,109 millió fővel, a számuk 111 ezerrel gyarapodott öt év alatt.
Ez a növekedés lényegében a nőket érintette, köszönhetően a rájuk vonatkozó korkedvezménynek. Az úgynevezett eltartási teher, vagyis a száz foglalkoztatottra jutó gazdaságilag inaktívak száma fokozatosan csökken: míg 2011-ben 100 foglalkoztatottra 138 fő gazdaságilag inaktív személy jutott, 2016-ban számuk már csak 112 volt.
A mutató által mért területi egyenlőtlenség folyamatosan mérséklődik. A gazdaságilag inaktívak többségét az általánosan öregedő lakosság miatt – Pest megye kivételével – mindenhol az ellátásban részesülő inaktívak alkották, írja a Magyar Idők.
