Ne csak így decemberben – Ég a második gyertya

Újabb gyertyaláng lobbant fel Orosháza adventi koszorúján december 10-én, hogy múlt hét óta világító társához csatlakozva melengesse a szíveket. A Főtér a második vasárnapon is zsúfolásig megtelt.

A decemberi hideg és a fogvacogtató szél sem tartotta vissza azt a több száz felnőttet és gyermeket, akik közösen szerették volna átélni a várakozás örömét. Már jóval 4 óra előtt gyülekezni kezdtek a koszorú körül, sokan bögrével a kezükben érkeztek, hogy az Oros-Haza Baráti Kör vagy Rotary Klub orosházi szervezetének sátránál felmelegítsék magukat.
– Forralt borral, valamint kaláccsal kínáljuk az adventi ünnepre kilátogatókat és, aki saját bögrét hoz, annak egy szem szaloncukrot is adunk – mondta el Laczi Mihály helyi klubelnök. – Mi így szeretnénk hozzájárulni ezekhez az alkalmakhoz egyszerűen azért, mert jóleső érzés adni – egészítette ki mosolyogva.

Forralt bor, kalács és szaloncukor várta az ünneplőket a Rotary sátrában (klikk a képre) Fotó: Rajki Judit

Így gondolták ezt azok az orosházi motorosok is, akik dacolva a hideggel két kerékre pattantak és mintegy húszan, mikulásruhákba bújva a főtérre gurultak.
– Jöttünk, hogy örömet szerezzünk a gyerekeknek és bár eléggé fáztunk, a forró tea jól felmelegített – tudtuk meg Matejdesz Jánostól, a magukat nem hivatalosan Oros-Ridersnek nevező csapat egyik tagjától.

Érkezésük után fel is csendültek az ünnepi műsor első dallamai. Ez alkalommal a Székács József Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium diákjai hangolták dallal-verssel karácsonyira a szíveket és lelkeket.

Nekünk mennyi időnk van Istenre?

Őket Szigethy Szilárd iskolalelkész követte. Az örömhírről szólva elmondta, évről-évre belebotlik abba, hogy Józsefnek és családjának nem volt a betlehemi szálláson hely, ezért Mária a jászolban szülte meg Jézust. Idillinek is tűnhetne, valójában viszont szívtelenség volt oda száműzni őket. Majd párhuzamot vont a bibliai történet és a ma emberének élete között.
– Vajon a mi életünkben van Istennek és az ő fiának, Jézus Krisztusnak helye? – tette fel a kérdést. – A minap elkezdtünk számolni a kisfiammal és arra jutottunk, hogy egy adventi koszorú egy 80 négyzetméteres házban arányaiban akkora helyet foglal el, mint ezen a hat méter hosszú kötélen egy ilyen kis papíros – mondta, majd felfűzte a megközelítőleg egy centiméter széles papírcsíkot az előtte kifeszített kötélre.

Rákerült még heti egy órányi misének és napi egyetlen Miatyánknak megfelelő papírdarab utalva arra, mennyire kevés figyelmet, mennyire kicsi helyet kér életünkben az Isten.

A második láng is lobog Szalkay Judithnak köszönhetően (klikk a képre) Fotó: Rajki Judit

Az ünnepi gondolatok után Szalkay Judith meggyújtotta a második gyertyát a város adventi koszorúján.
– Nagyon jó érzés most itt állni. Miközben más hétvégéken olyan kevesen vannak itt, sokszor úgy néz ki, mintha nem is laknák a környéket, most teli van emberekkel. Mégiscsak együtt vagyunk, mégiscsak összetartozunk – öntötte szavakba érzéseit Süle Gábor nyugdíjas pedagógus.

A gyertyagyújtással nem ért véget a második adventi vasárnap ünnepi programja. Az utóbbi években hagyománnyá vált, hogy a Kon-Tiki zenekar ezen a napon megajándékozza a várost egy koncerttel. Most is így történt, az együttes a művelődési ház Bubik termében várta hallgatóságát, hogy visszaröpítse az 50-es, 60-as évekbe. A repertoárból természetesen nem maradt ki Bobby Helms legendás dala, a Jingle Bells Rock sem.


Az OrosCafé további használatához el kell fogadnod a cookie-k használatát. További információ

A cookie-beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül böngészel tovább az oldalunkon, vagy az "Elfogadás" gombra kattintasz, azzal elfogadot a cookie-k használatát.

Bezárás