A rendezvénysorozat 14. alkalommal várta az érdeklődőket november 17-én a Petőfi Művelődési Központba egy jókedvű, kötetlen beszélgetésre. Deák György műsorvezető ezúttal Selmeczi Lászlót és családtagjait mutatta be a közönségnek.
Pedagógus, köztisztviselő, pályaválasztási tanácsadó, lokálpatrióta, sportrajongó és nem utolsó sorban édesapa: néhány hivatás és jelző, amelyek a szombat este almafáját, Selmeczi Lászlót jellemzik a teljesség igénye nélkül. A beszélgetés során mindegyikből felvillant egy kicsi, mesélt családjáról, hivatásáról, az egyházhoz fűződő kapcsolatáról, sportszeretetéről.
Pódiumra lépése előtt elmondta, nagy megtiszteltetésnek érzi, hogy meghívás kapott a műsorba.
– Felemelő, hogy az ember bemutathatja őseit, hogyan éltek és mit hagyományoztak rá, illetve saját életútját is, amit itt Orosházán kevesen ismernek, hiszen 33 évig Békéscsabán dolgoztam – fogalmazott.
Tanítói diplomáját 1967-ben szerezte Debrecenben, majd szintén ott, pedagógia szakon elvégezte az egyetemet is. Öt év rákóczitelepi, majd egy év kisegítő iskolai munka után elvállalta a békéscsabai Pályaválasztási Tanácsadó Intézet vezetését, ahol egy új rendszer felépítését bízták rá.
– Itt nagyon szép éveket töltöttem el, számos kreatív elképzelést valósítottunk meg, innovatív, új módszereket alkalmaztunk. Szakcikkeket írtunk, beszélgettünk ötödikes gyerekekkel és tárgyaltunk egyetemi dékánokkal, hogy a pályaválasztást, mint össztársadalmilag és egyénileg is fontos döntést segítsük – elevenítette fel pályafutásának egy sikerélményekben gazdag részletét.
Tanácsadótól a sajtófelelősi posztig
Ezt a munkát 1988-ig végezte, akkor hívták a Munkaerő-szolgálati Irodához igazgatónak, elfogadta az ajánlatot. Eseménytelennek korántsem mondható 27 hónap következett. Létrehozták a járási munkaügyi központokat, elkezdődött az orosztanárok átképzése, érkeztek az erdélyi menekültek és elkezdték folyósítani az újrakezdési kölcsönöket. Nyugdíjazásáig a munkaügyi szervezetben dolgozott, sokféle feladatott ellátott az igazgatói tanácsadó tisztségtől a sajtófelelős posztig.
Az est folyamán azonban nem csak a saját, de felmenői, például az 1950-es években fogságba hurcolt édesapja és a Mindszenthy hercegprímást vendégül látó nagybátyja életéről is mesélt. Emellett szóba került, hogy nyugdíjba vonulása óta semmilyen pénzzel járó tevékenységet nem vállal el, lokálpatriótaként azonban nagyon is dolgozik. Például a Jézus Szíve Plébánia gondnokaként, de az ő nevéhez fűződik az Eötvös József Katolikus Általános Iskolában kialakított emlékterem is.
– Régóta dédelgetett álmom volt. Mi a 2-es iskola tornaterménél laktunk, ahol egy osztály tanult, azonban később megszűnt itt az oktatás. A táblát azonban sikerült megmentenem, a gyerekek később nagyon jókat játszottak vele – idézte fel mosolyogva. – Amikor megalakult a katolikus iskola, jeleztem az igazgatónak, hogy létrehozhatnánk egy emlékhelyet, mire ő felajánlott egy egész termet. Mivel jó kapcsolatban maradtam a pályaválasztási tanácsadó időkből pedagógus kollégákkal, így kaptam kölcsön egy tanyasi iskolából származó padokat, amelyeket a keresztfiam lemásolt, majd iskolatörténeti dokumentumokat is sikerült szerezni – részletezte a megvalósulást. Hozzátette, nagy büszkeség számára, hogy az emlékterem ma már a városi értéktár része.
Rá pedig az almái, Selmeczi Edit pedagógus, úszóedző és Selmeczi Szilvia jogász büszkék, akik szintén az est vendégei voltak. Mindketten meséltek gyermekkorukról, édesapjukhoz fűződő kapcsolatukról, pályaválasztásról, úszásról, családról. Hozzájuk is érkeztek meglepetés vendégek. Kiss-Rigó László megyéspüspök pedig videó üzenetét küldte el Selmezczi Lászlónak, aki azt vallja, bármit csinálunk, azt tegyük teljes szívvel és maximális odaadással.
