Süti? Szentetornya? – Ficsor Zoltán a Hét embere

Egy porcukros linzerrel kezdődött az egész még gyermekkorában a szomszéd néninél. Azóta pedig szüleinek köszönhetően Szentetornyán megnyithatta üzletét, először fagyizóként, majd később már süteményekkel is várta a vendégeket. Mindennap hajnalban kel, teljesen kitölti életét a szakmája, amelyről mindig szenvedéllyel nyilatkozik. Ezúttal Ficsor Zoltán, mestercukrász a hét embere.

Számtalan cikk született már nálunk, az OrosCafén Ficsor Zoliról, melyekből kiderül, gyerekkori balatonfüredi élmények sarkallták, hogy cukrásznak álljon, de nem csak ez játszott közre benne.
– A szomszéd Juliska nénihez sokat jártam át iskola után, még a táskám nem is érte a földet, de már mentem át. A két ház között még kerítés sem volt. Nagymamámként tekintettem rá, rengeteget sütöttünk együtt – emlékezett vissza gyerekkorára.

Munkája az élete (Fotó: Rosta Tibor)

Munkája az élete (Fotó: Rosta Tibor)

A régi, orosházi mesternél, Musztafa Szulimánnál tanulta a szakmát 14 évesen. Már egészen fiatal korában is látszott tehetsége. Több szakmai versenyen remek helyezést ért el, de tanulóként a szakmunkások között is megállta a helyét. 16 éves fejjel pedig már belevágott saját üzletébe, édesanyjával karöltve.
– 1985-ben vettük meg a cukrászda alapját képező házat. Sosem vettünk fel hitelt, mindig is ódzkodtunk tőle. Saját erőből oldottuk meg a boltot, amiben édesapám is segített, a kezdet azonban nagyon nehéz volt – emlékszik vissza. – Mikor kinyitottunk, a falu lakosságára támaszkodtunk. A fagyizó csak próba volt arra, hogy van-e értelme beruházni egy ilyen vállalkozásba. Befogadtak, megszerettek minket, és az üzlet is beindult kisebb-nagyobb döccenőkkel. 1989-ben nyitottunk, két évvel később már cukrászdaként működtünk – tette hozzá.

Úgy bánj az emberekkel, ahogy szeretnéd, hogy veled bánjanak

Vallja a mestercukrász, akit kevesen nem ismernek Orosházán és környékén. Többek között ennek az életszemléletnek is köszönhetően, na meg a harminc éve működő sikeres cukrászdájának. Esküvői tortákat készítenek, a környező települések boltjait, vendéglátóegységeit is ellátják süteményeikkel, és sokan felkeresik üzletüket is. Mindennap hajnalban kel, teljesen kitölti életét a szakmája, amelyről szenvedéllyel mesél.

A cukrász szerint családja nélkül nem ért volna el ilyen sikereket (Fotó: Rosta Tibor)

A cukrász szerint családja nélkül nem ért volna el ilyen sikereket (Fotó: Rosta Tibor)

Munkáját számtalan díjjal elismerték már, a közönség és a szakma egyaránt. Beszélgetésünk alatt hangsúlyozta, hogy jóleső érzés, ha elismerik, de ettől függetlenül mindig megmarad annak a Ficsor Zolinak, akinek mindenki ismeri.
– Mindenki teszi a dolgát észrevétlenül, de ha ezt mégis észreveszik az nagyon jó érzés. Amikor az esküvői ipar szakmai- és a közönség-díjat is megkapja az ember az egyfajta visszajelzés, hogy jól csinálod – fogalmazott, majd kiemelte, hogy kollégái és családja nélkül nem tartana itt, ahol most.

– Sokat köszönhetek szüleimnek, legfőképpen gyermekem édesanyjának, hiszen nem a férfi a sikeres, hanem a feleség, aki a hátad mögött áll. Ő tesz sikeressé – tette hozzá az aranykoszorús cukrász.

Vérbeli szentetornyainak vallja magát, szeret ott élni. A boltba betérőket egytől egyig törzsvendégként kezeli. Soha nem fordult meg a fejében, hogy máshol nyisson üzletet, amelyet remél, hogy kislánya visz majd tovább, hiszen ő is kijelentette, édesapja nyomdokaiba lépne.


Az OrosCafé további használatához el kell fogadnod a cookie-k használatát. További információ

A cookie-beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül böngészel tovább az oldalunkon, vagy az "Elfogadás" gombra kattintasz, azzal elfogadot a cookie-k használatát.

Bezárás