Úton vannak a gólyák Afrika felé

A nyár elmúltát nem csak az iskolakezdés jelzi, hanem kedves madaraink, a gólya és a fecske vándorútra készülődése, elköltözése is.   

A Békés-megyei gólyák már néhány napja gyülekeztek és 17-18-án el is ment nagy részük. A gólyák zöme egyszerre indul vándorútjára, rendszerint augusztus 15 és 20 között- mondja Boldog Gusztáv természetvédelmi szakértő. Vannak néhányan, akik még maradnak pár napig, esetleg hétig és csak később követik a többieket, de olyanok is, különösen a szelíd, etetett, kézhez szoktatott állatok, melyek itthon telelnek át, ember barátaikra bízva a táplálék ellátás gondját.

Irány a Boszporusz

A műholdas megfigyelés azt mutatja, hogy az Alpoktól keletre élő gólyák – így a mi madaraink is – a Boszporuszt választják a tengeri átkelésre, míg nyugatabbra lakó társaik Gibraltárnál kelnek át Afrikába.
– Ilyen idő tájt Törökországban van egy nagyon látványos gyülekező, aztán egy kedvező légáramlat segítségét kihasználva repülnek át a szomszédos kontinensre, majd a Nílus mentén délre haladva érik el végcéljukat, telelő helyüket- folytatja a szakértő.

Aszályos nyár – kisebb szaporulat

Az idei nyár nem kedvezett a gólya szaporulatnak. A nedves élőhelyek kiszáradása jelentősen lecsökkenti táplálék bázisukat. Ilyen nyarakon kevesebb fiókát nevelnek fel, mint kedvezőbb időjárás esetén.

Az egyik rákóczitelepi gólyafészek (Fotó: Kecskeméti Krisztina)

Az egyik rákóczitelepi gólyafészek (Fotó: Kecskeméti Krisztina)

– Egy gólyapár fészkébe általában 4-5 tojás kerül tavasszal. Ekkor a szülők még nem tudják, mennyi táplálékot tudnak a saját és fiókáik táplálására összegyűjteni. A tojásokból nem mindegyik kel ki, szűkösebb időkben maga az öreg madár dob ki egy fiókát a fészekből. Ez emberi szemszögből kegyetlennek tűnik, de ez a záloga annak, hogy a megmaradt fiókák kirepülhessenek. Az idei aszályos nyáron átlagosan három fiat neveltek és reptettek ki – mondja Boldog Gusztáv.

Hamarosan a fecskék is mennek

Lassan útra készülődik az utóbbi időben jelentősen megritkult fecskeállomány is. A füsti-és molnárfecske populáció jelentős csökkenésének okairól is megkérdeztük a természetvédelmi szakembert.
– Nagyon sok oka van. Az új kemikáliák bevezetésétől kezdve az uniós normák bevezetéséig. Az állattartó telepeken a kötelező trágyakezeléssel, légyirtással jelentős táplálékbázis esett ki. A tanyasi, falusi állattartás csökkenésével, ahol istállónként két-három fecskefészek volt, most egy sincs. Aztán itt vannak a különböző rovarirtások.

Kis barátaink egyre kevesebben vannak (Fotó: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület)

Kis barátaink egyre kevesebben vannak (Fotó: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület)

– A városokban ma már nem csak a szúnyogot, de a szárnyas hangyát darazsat gyérítő permetezések is mindennaposak. Ráadásul ez általában fecske szempontból a legrosszabbkor történik. Az anyamadár és a fiókák egyik nap még boldogan, jóllakva ülnek a fészekben, aztán jön egy repülő és utána egy hétig semmi táplálékot nem találnak és nyomorultul elpusztul a második fészekalj. Sokszor az emberi butaságnak és lustaságnak esnek áldozatul. Ahelyett, hogy egy műanyag, vagy fém lapot szerelnének a fészek alá, inkább leverik a fészket (nemegyszer tojásokkal, fiókákkal együtt), hogy a madarak ne piszkítsanak a járdára – sorolja a szakértő.


Az OrosCafé további használatához el kell fogadnod a cookie-k használatát. További információ

A cookie-beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül böngészel tovább az oldalunkon, vagy az "Elfogadás" gombra kattintasz, azzal elfogadot a cookie-k használatát.

Bezárás