Nehezen heverték ki a méhészek a tavaszi állomány-pusztulást

Nagyon változó, hogy melyik orosházi méhész hogy értékelte az idei évet. A napraforgó többeknek egész jól adott, viszont a tavaszi hordást nehezítette a hosszú tél, ami sokaknak az állományát is legyengítette, elpusztította.

Egy hete a Békés Megyei Méhész Egyesület elnöke azt nyilatkozta az MTI-nek, hogy egy élősködő, az ázsiai méhatka hordozta fertőzésekben pusztult el a méhcsaládok negyede tavasszal. Orosházán is volt, aki pórul járt. Varga Jánosnak, a Königin méhészszaküzlet ügyvezetőjének a hosszú tél okozta hasmenés miatt hullott el legyöngült családjainak több mint fele – a tavaszi virágzású akácról és repcéről nem is tudott pörgetni. Más hiába küldte vizsgálatra a mintákat, a laboreredmény sem tudta kimutatni, mi az oka, hogy mind a száz családját pótolnia kellett. Sonkolyos Béla, aki 97 évesen a legidősebb orosházi aktív méhész, idegen méhek támadása folytán, két év alatt veszítette el a méheit. Sajnos, mondja, van, aki minden mézet elvesz a családoktól, és ha azok nem találnak elegendő kerti, mezei virágot, aminek a nektárjából téli készletet gyűjthetnek, így azoktól a méhektől veszik el, amelyeknek a gazdája nem „éhes méhész”.

A hamis méz lenyomja az árakat

Drahota Róbert 14 évesen állt be segíteni édesapja mellé. Szerinte a legnagyobb baj, hogy sok vándor méhész nem tartja be a jogszabályokat, nem kér engedélyt a letelepedéshez, egyszerűen lerak 300 családot a dűlőútra és ezzel túlterheli a méhlegelőket. A mézelő növény ugyanis, mint más legelő, csak meghatározott számú méhet képes jóllakatni: egy hektár repce, napraforgó esetében 3-4 méhcsaláddal, akácnál nyolccal szoktak számolni. Azt is elmondta, a kínaiak újabb mézhamisítási trükköt találtak ki: a vegyes virágmézet gyantán átszűrve világosítják, és fehér mézként adják el. Ez, a hamis méz és az olcsó ázsiai, dél-amerikai import még mindig lenyomja a felvásárlási és piaci árakat. Ő az akácot a piacon 2000 Ft-ért, a vegyes mézet, napraforgót 1300 Ft-ért árulja, ami, mondja, még mindig olcsóbb, mint a bizonytalan eredetű bolti áru. Varga János is azt tanácsolja, ha igazi magyar mézre vágyunk, helyi termelőtől vásároljunk – a magyar minőségi szabályozás ugyanis a legszigorúbb Európában.

A mézfogyasztás továbbra is igen alacsony szinten van Magyarországon Fotó: Kecskeméti Krisztina

Megbízható termelőtől vásároljunk mézet  (Fotó: Kecskeméti Krisztina)

A kérdés csak az, hogy mindenkit ellenőriznek-e. A válasz: nem. De ha valaki nem biztos benne, hogy jó minőségű-e méz, amit vásárolt, kérheti a hatóságot, hogy vizsgálják be – ez a saját költsége –, vagy panaszt tehet a termelő ellen. A mézhamisítás ugyanis nem újkeletű: már 1896-ban írt róla Ambrózy Béla báró, hogy különböző édesítőkből (burgonya, répa) szirupot készítenek, és azzal etetik a méheket mézgyűjtési időszakban – tehát amikor még kipörgetik a hordást. A méhek ugyanis nem csak a nektárból, hanem az édes szirupból is elő tudják állítani a „mézet”. Ebben azonban nincs benne például a vitamin, ami a mézet olyan egészségessé teszi. Persze tavaszi, téli időszakban, szinte mindenki eteti a méheit, de ez pörgetéskor elvileg tilos – viszont nagyon megéri, mert a cukor kilója jóval olcsóbb a méz eladási áránál. Ráadásul az állam a cukorvásárlásra (persze a téli etetésekhez!) támogatást is nyújt annak, aki ezt igényli.

A felvásárlók, akik a vegyes virág- és napraforgómézet 650, az akácot 1200 forintos kilónkénti árért veszik meg idén, az exportra szánt terméket mindig bevizsgáltatják. Az importőrök, kiszerelők, kereskedők általában eredethamisítást végeznek: a jó minőségű magyar mézhez hozzákeverik a túl híg, gyenge minőségű, tömegesen termelt ázsiai vagy dél-amerikai mézet. De olyan is van, aki izocukrot kever a mézhez. A nád- és a répacukor izotópos vizsgálattal már egy-két százalékban kimutatható a mézben, a répacukor csak nagyobb mennyiségben.

Persze ez függ a méz fajtájától is: abban is eltérő arányokban fordul ugyanis elő a glükóz és fruktóz (a szőlő- és gyümölcscukor), míg szacharózt, azaz étkezési (répa, nád stb.) cukrot csak 1-2 százalékban tartalmazhat. A fogyasztó pedig általában nem tudja megállapítani, hogy melyik a hamis méz. Sajnos, Orosháza környékén is hallottunk olyan méhészről, aki a hozam növelése érdekében sziruppal, cukorral eteti a méheket pörgetés előtt.

Bármilyen élelmiszerbiztonsági problémával kapcsolatban a NÉBIH-nél (Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal) lehet bejelentést tenni:


Az OrosCafé további használatához el kell fogadnod a cookie-k használatát. További információ

A cookie-beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül böngészel tovább az oldalunkon, vagy az "Elfogadás" gombra kattintasz, azzal elfogadot a cookie-k használatát.

Bezárás