Cementek széles választékban, kedvező áron beszerezhetőek! www.ilovszkytuzep.hu

Erdélyben barangoltak a nyugdíjas határőrök

Régen várták a Határőr Nyugdíjasok Orosházi Egyesületének tagjai a július 8-át, amikor is több napra Erdélybe látogathattak, és olyan történelmi – természeti helyeket kereshettek fel, amelyekről addig csak hallottak vagy olvastak.

A 48 fős csoport július 8-án a kora reggeli órákban indult Orosházáról, hogy útjuk első állomásán, Déván megállva megtekinthessék a magasra épült vár romjait. Itt látogatták meg a Böjte Csaba által működtetett egyik árvaházat és adták át adományainkat.
– A következő megálló Mádéfalva volt, ahol fejet hajtottunk és koszorút helyeztünk el az 1764-ben osztrák császári csapatok által lemészárolt több száz székely tiszteletére emelt emlékműnél – tudtuk meg Hortobágyi Zoltán nyugalmazott ezredestől.

170715_hataror_nyugdijasok_hargita_02

A szálláshelyükre igyekezve megálltak Segesvárnál és megkoszorúzták az 1848-49 Szabadságharc áldozatainak emlékművét, majd megérkeztek Gyergyószárhelyre, ahol panzióban szálltak meg. A fárasztó utazás, valamint a bőséges és finom vacsora után jól esett a kényelmes pihenés.

Másnap is fárasztó nap elé néztek, ugyanis nem egyébre vállalkoztak, minthogy Gyimesbükk térségébe az 1000 éves határhoz látogassanak, ahol valamikor a 32. Határvadász zászlóalj több héten át hősiesen védte a határt a szovjet csapatokkal szemben. A csoport tagjai felsorakoztak a most már képzeletbeli, de valamikor nagyon is valóságos határvonalon, hogy elénekeljék a határőr indulót.
– Elhagyva a „határt” eljutottunk Nyergestetőre, ahol annak a 200 honvédnak földi maradványai pihennek és emlékmű áll felettük, akik 1849. augusztus 01-én megpróbálták feltartóztatni a hágón beözönlő egyesült orosz – osztrák csapatokat. Az árulás és a túlerő legyőzte a maroknyi csapatot. Itt állítottunk kopjafát a Hősök tiszteletére és emlékére – írja beszámolójában az ezredes.

Túra a Hargitára

Visszatérve szállásra a vacsora elfogyasztása után a panzió udvarán lévő sörkertben megszólalt a zene és a csoport tagjai fáradságot feledve későéjszakáig ropták a táncot.

A harmadik nap következett az a program, melyet talán legjobban vártak, mégpedig a Hargita csúcsára történő túra. A hegy lábáig, mintegy 12 km-es útszakaszon traktorral húzott pótkocsin tették meg az utat, majd onnan gyalog túráztak az 1805 m magas csúcsra, ahol elhelyezték nemzeti zászlónkat és az egyesület nevével ellátott szalagot.
– Elmondhatjuk és el is mondjuk, hogy most már nem csak honvéd, de határőr is állt a Hargitán – emeli ki büszkén.

A Hargitán kopjafát is állítottak (Fotó: egyesület)

A Hargitán kopjafát is állítottak (Fotó: egyesület)

Visszatérve a hely lábánál lévő vendéglőbe jól esett a finom Csíki sör. Ezt a napot a program teljesen kitöltötte, de a ismét elérkezett a vacsora ideje, majd a hangulatos zene és a fáradt vándorok újfent táncra perdültek.
– Sajnos egy szer minden jónak vége szakad, elérkezett Erdélyi tartózkodásunk utolsó napja, elindultunk hazafelé. Igaz hogy útba esett Korond, ahol feltétlenül meg kellett állni, nézelődni és vásárolni. Nem hagyhattuk ki hazafelé Torockó települést sem, ahol felejthetetlen időt töltöttünk, aktív pihenéssel – zárta a beszámolót.


Az OrosCafé további használatához el kell fogadnod a cookie-k használatát. További információ

A cookie-beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül böngészel tovább az oldalunkon, vagy az "Elfogadás" gombra kattintasz, azzal elfogadot a cookie-k használatát.

Bezárás