Fontos, hogy megbecsüljük egymást – Gelegonya László a Hét embere

2014-ben az Iparszövetség Emlékgyűrűjét, 2017-ben a 2016. év Békés megyei ipari vállalkozása díjat vehette át Gelegonya László, az orosházi KAZÉP Kazánjavító és Szerelő Kft. ügyvezetője. Azt mondja, először is szerencse kell, hogy valaki egyáltalán helyzetbe kerüljön. Aztán kell még akaraterő, önbizalom, kitartás, szaktudás és az új iránt való érdeklődés.

Gelegonya László 25 éve vette át a céget, ahol 1966 óta dolgozik. Beszélgetésünk során felidézi, hogy annak idején igazi népünnepélynek számított a kazánkovács érkezése. Telepítettek rendszereket Irakban, Jemenben, Kínában.

– Az Orosházi Kazánjavító Szövetkezet kisiparosok összefogásával, demokratikus keretek közt alakult 1951-ben. Párton kívüli szervezet volt, az elnököt a tagok maguk választották. Azt mondták, ha nem Pusztai Ferit nevezik ki, nem lesz a szövetkezésből semmi. Így mesélték nekem az öregek, akiktől annak idején magam is eltanultam a szakmát. Én ugyanis mezőgazdasági gépésztechnikusként kerültem ide 1966-ban. Akkoriban ugyanolyan szigorú, háromévenkénti átvizsgálás kellett a kazánok üzemeltetéséhez, mint ma, csak akkor Békés és Szolnok megyében összesen 750–800 ipari gőzkazán üzemelt. Ma már csak 150–170 működik – emeli ki.

Ma már családi vállalkozásként működik az üzem, amely kiemelkedő árbevételének és üzemi nyereségének köszönheti a megtisztelő kitüntetéseket (Fotó: Kecskeméti Krisztina)

Ma már családi vállalkozásként működik az üzem, amely kiemelkedő árbevételének és üzemi nyereségének köszönheti a megtisztelő kitüntetéseket (Fotó: Kecskeméti Krisztina)

Sok vállalatnál dolgoztak és annak idején igazi népünnepélynek számított a kazánkovács érkezése. Volt munkájuk bőven és mindenhol jól tartották őket: a kolbászgyárban és a likőrgyárban is. Fontos munkát végeztek és a különböző megyékben működő cégekkel (pl. Vasfa) nem konkurensei, hanem partnerei voltak egymásnak. A 80-as évektől sokat dolgoztak külföldön is: telepítettek rendszereket Irakban, Jemenben, Kínában. Gelegonya László összesen 13 hónapot volt algériai kivitelezési munkákon, ahol egy kenyérgyárban és két húsfeldolgozóban építettek be kazánokat.

Megalapozva a jövőt

– 1992-ben a szövetkezeti törvény változása miatt részvénytársasággá kellett alakulnunk és a részvénytársaságon belül, akinek volt ereje meg bátorsága, kft-ként kezdett dolgozni. Így aprózodott fel a valaha egységes KAZÉP. A kazánszerelési részlegnek én voltam a vezetője és belevágtam a cégalapításba. Elkezdtem fejleszteni: másfélmillióért vettem egy csővégmarót, ami tízszeresen behozta az árát és megalapozta a jövőnket. Ma már fővállalkozásban végezzük az energetikai rendszerek telepítését, karbantartását. Azóta is folyamatosan beruházunk új eszközökbe, de a régi berendezések karbantartása is elengedhetetlen.

A kazánról az átlagembernek a központi fűtés jut eszébe. A KAZSZER azonban ipari méretű kazánokat telepít, amelyek közül a kisebbek is legalább 3 tonnát nyomnak.
– Azért a 3 tonnás kazán még ipari méretekben is középnagyságúnak számít, 8 bar nyomással működik és 180 fokos technológiai gőzt állít elő, amit konzervgyárak blansírozáshoz, tejipari vállalatok pasztörizáláshoz, vágóhidak zsírfőzéshez, agrárvállalatok sterilizáláshoz, kórházak a mosodában használnak. A méretek és a teljesítmény a felhasználáshoz igazodik. És különleges igényeket is teljesítünk. 2010-ben a hódmezővásárhelyi ATEV Fehérjefeldolgozó Zrt. 15 tonnás zsírral és földgázzal működő kazánt rendelt, ami nem csak azért volt egyedi, mert ebben a melléktermékként keletkező állati zsiradékot megsemmisítik, de negyedére csökkenthették a földgázfelhasználást is.

Persze ezek a berendezések rendszeres és alapos karbantartást igényelnek. Ma már fővállalkozóként végzik a rendszerek telepítését.
– Az utolsó Orosházán gyártott kazánt 2005-ben szereltük be a BorsodChemhez, ami szintén gyártási melléktermékként keletkező, kalóriában szegény gázt használ fűtésre és a mai napig kiválóan működik. Ahogy az Országház távfűtését ellátó kazánok is. Ezt a rendszert még Steindl Imre tervezte és Közép-Európa első távfűtésű épülete volt: egy közeli házból alagúton továbbítja a forró levegőt, így a Parlamenten nem éktelenkednek kémények. Ezeket a berendezéseket is mi szervizeljük. A modern technika már időszakosan felügyelt rendszereket kíván: a kazán néhány óránként ellenőrzi magát és ha hibát észlel, sms-ben azonnal üzenetet küld a karbantartónak. Az autóalkatrész-gyártásban a teljes folyamat automatizálása az alapkövetelmény. Legutóbbi munkánk a ContiTech gumi vulkanizálásához használt autokláv gőzkazánjának a beszerelése: a gumialkatrészeket formázzák, majd erre kialakított kocsikon betolják a kazánba, ahol a gőzben kötnek meg. A Magyarországon, ezzel a technikával gyártott hűtővízhez és klímához való tömlőket használja többek közt a BMW gyár és a Porsche.

A ContiTech gumivulkanizáló autokláv kazánjaiban gyártott alkatrészeket használja a BMW és a Porsche gyár is (Fotó: Kazszer)

A ContiTech gumivulkanizáló autokláv kazánjaiban gyártott alkatrészeket használja a BMW és a Porsche gyár is (Fotó: Kazszer)

– Olyan szeretettel beszél a szakmájáról és annyira kalandosnak tűnik ez a munka, hogy biztos van fiatal, aki kedvet kap hozzá. Hogy lehet ma kazánkovács valakiből?

– Ma már nem képeznek kazánkovácsokat, ezért nehéz utánpótlást találni, de sajnos a munka is egyre kevesebb. Egy hegesztő vagy csőszerelő 4–5 év alatt tanul bele a szakmába. Az utolsó szakember, aki képzett kazánkovácsként jött a céghez, épp nyugdíjba készül. Ugyanolyan arany pecsétgyűrűt fog kapni, mint az enyém – mutatja a cég emblémájával ellátott gyűrűjét Gelegonya László. – A nők mit is kapnak? – fordul a fiához.
– Nekik egy arany karkötőt adunk a nálunk töltött évek emlékekére – segíti ki Péter.

Példamutatás és igényesség a munkában

– Itt mindenki régi alkalmazottja a cégnek – folytatja László. – Fontos, hogy megbecsüljük egymást és jó hangulatban, kellemes környezetben dolgozzunk. A kertben egész nap csicseregnek a madarak. Nézze, ott, a fa odvában fészkel a feketerigó. A gerlék is szelídek, őket is etetjük. A fiam pedig ide költöztette a sárgafülű teknősét, ami már kinőtte az otthoni akváriumot. A feleségem kiskertje a kerítés végében kezdődik, mögötte még 3000 négyszögölön a gyümölcsfáim vannak. Én azt vallom, hogy aki igényes a környezetére, az igényes a munkájára is. És a cégvezetőnek példamutatónak kell lennie. Én is szeretek jókat mulatni, de engem a munkahelyemen az ötven év alatt még soha senki nem látott ittasan. Ezt a fegyelmet követelem meg az alkalmazottaimtól is.

A hódmezővásárhelyi fehérjefeldolgozó zsírral és földgázzal működő kazánját a beépítéshez újra darabokra kellett szedni (Fotó: Kazszer)

A hódmezővásárhelyi fehérjefeldolgozó zsírral és földgázzal működő kazánját a beépítéshez újra darabokra kellett szedni (Fotó: Kazszer)

– Milyen tulajdonságok tették Önt sikeres cégvezetővé?

– Először is szerencse kell, hogy valaki egyáltalán helyzetbe kerüljön. Aztán kell még akaraterő, önbizalom, kitartás, szaktudás és az új iránt való érdeklődés. Én egy műszaki dolgot azonnal megjegyzek. A húsz–harminc éve végzett munkáinknak a mai napig le tudnám rajzolni a kapcsolási rajzát. Arra viszont, hogy ki a főszereplője a könyvnek, amit három napja fejeztem be, már nem emlékszem – nevet. – Persze szükség van önzetlenségre és szociális érzékenységre is. Ha kell megértő vagyok, máskor keménynek kell lenni, mert a mai világban elengedhetetlen a minőségi munka és a határidők pontos betartása. Enélkül nincs üzlet. De én a cégvezetést kb. 5 évvel ezelőtt átengedtem Péter fiamnak. Azóta már csak tanácsot adok – az irányítás az ő feladata.

Péter (balra) a cég élén, testvére, Zoltán (jobbra) a sportban lépett apja nyomdokába (Fotó: Kecskeméti Krisztina)

Péter (balra) a cég élén, testvére, Zoltán (jobbra) a sportban lépett apja nyomdokába (Fotó: Kecskeméti Krisztina)

– Szerencsés ember, hisz az egyik fia az üzletet viszi tovább, a másik a hobbiját.

– Igen, sportos vagyok, szinte a Spartacus birkózói közt nőttem föl: ez volt a szövetkezeti ipar sport egyesülete. A családdal a mai napig járunk síelni. A gyerekeket először úszni vittük, így alapító tagja voltam az orosházi úszóegyesületnek. Mindketten szép sikereket értek el. Aztán párhuzamosan Zoli elkezdett teniszezni és megalakítottuk a városi tenisz klubot is. A fiam nagyon tehetségesnek bizonyult, kiemelkedő eredményeket ért el: újonc csapatban magyar bajnoki bronzérmes volt, ifjúságiban és felnőtt II. osztályban aranyérmes és 12 évesen ő nyerte az I. Békés Megyei Hírlap Kupát is. Ma edzőként dolgozik, a sportklubunkat vezeti és élethivatásának tekinti, hogy minél többekkel megszerettesse a teniszt, kinevelje az utánpótlást.

– Minden évben szervezünk táborokat, ahová óvódás kortól várjuk a gyerekeket egy-egy hétre, idén június végén és július elején. Korosztályonkénti edzéseket tartok és megyei, sőt országos szinten is rendeztünk már versenyeket a 13 év alattiaknak – veszi át a szót Zoltán –, de a felnőttek is szívesen jönnek a világszínvonalú technikával kialakított pályáinkra játszani, tanulni. A Vásárhelyi úti üzem területén 2004-ben hoztuk létre a KAZSZER Tenisz Klubot, ami 3 kiváló minőségű salakos és 1 fedett, keményborítású pályája mellett konditeremmel és egy kismedencével is büszkélkedhet. Sajnos azonban egyre kevesebb szülő engedheti meg magának azt a költséget és időt, hogy a gyermekét versenyekre hordja, pedig van köztük jópár tehetséges. Ma már egy megyei bajnokságra sem gyűlik össze elég gyerek, pedig régen 25-30 indulónk is volt.

– Ezért hoztuk létre az „Orosháza Ifjúsági Teniszsportjáért” Alapítványt és döntöttünk úgy, hogy szponzorként is részt veszünk a teniszéletben. Most, hogy a magyar tenisz sport jelentős állami támogatást kap, szeretnénk Békés megyében újra népszerűvé tenni ezt a sportágat – folytatja László. – Régóta jó kapcsolatot ápolunk Kovács Zoltánnal, aki Zoli fiamnak is edzője volt, most pedig a gyulai tenisz klub vezetőségi tagja. Mikor megkeresett minket, hogy támogassuk a Xixo Open nemzetközi teniszversenyt, aminek az egyik helyszín Gyula lesz, örömmel segítettünk. A Magyar Tenisz Szövetség június 10–18 között az ITF (Nemzetközi Tenisz Szövetség) égisze alatt rendezi a Futures versenysorozatot, amire a világranglista 200–400. helyén állókat várják. Mivel magyar játékosok is kapnak szabadkártyát, összemérhetik tudásukat neves résztvevőkkel és elkezdhetik gyűjteni a pontjaikat. Ráadásul a rendezvény ingyenesen látogatható, így szívből ajánlom minden teniszt szeretőnek, hogy nézze meg a profikat, mert 25.000 dolláros fődíjú versenyt még nem rendeztek a megyében és olyan tehetségeket is láthatnak, akik néhány év múlva biztosan az élvonalban lesznek!

A sikerekhez Zoltán saját és tanítványai tenisz-trófeáival járul hozzá (Fotó: Kecskeméti Krisztina)

A sikerekhez Zoltán saját és tanítványai tenisz-trófeáival járul hozzá (Fotó: Kecskeméti Krisztina)

– Ön sikeres ember, aki sokat tesz a közösségért is. Önerőből indult, végigjárta a “létrát” mielőtt a cég élére állt. Ma is belevágna egy vállalkozásba?

– Nem biztos. Mi szerencsések voltunk, mert pályázat, hitel és támogatás nélkül tudtuk megvalósítani a beruházásokat. De egyre nehezebb talpon maradni, és ma már előleget sem adnak egy munkára: mindent a kivitelezőnek kell finanszíroznia, legfeljebb részletfizetést kérhet. Persze lenne ötletem, hogy mibe vágnék bele, de azt inkább megtartom magamnak, hátha kedvet érzek hozzá és még megvalósítom! – titokzatoskodik László. – Én nyugdíjasként azt tartom a legnagyobb sikeremnek, hogy Péter fiamnak jól működő vállalkozást adhattam át, ami idén ünnepli 25 éves jubileumát. Nagyon várom a szakmai napot, amit ebből az alkalomból szeptemberben szervezünk.


Az OrosCafé további használatához el kell fogadnod a cookie-k használatát. További információ

A cookie-beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül böngészel tovább az oldalunkon, vagy az "Elfogadás" gombra kattintasz, azzal elfogadot a cookie-k használatát.

Bezárás