- hirdetés -

Ilovszky 100 címmel nyílt meg április 21-én, a városalapítási ünnepségsorozat keretében annak a kiállítás-sorozatnak az első tárlata, amellyel az idén száz éve született Ilovszky Bélánéra emlékeznek a szervezők. A válogatás Irénke néni több száz képet tartalmazó életművéből negyvennégyet mutat be.

Zsúfolásig megtelt a művelődési központ színháztermi előcsarnoka, mintegy 150 családtag, alkotótárs, barát és érdeklődő hallgatta a művésznő ükunokájának szavalatát, majd Koszorús Oszkár helytörténész köszöntő gondolatait.

Orosháza díszpolgára kiemelte, a város 273 éves történetében még nem volt példa ilyen nagyszabású kiállítás-sorozatra, amely egy művész 160 alkotását mutatja be négy helyszínen. Példaértékűnek nevezete azt, ahogyan a család és a szervezők ápolják Irénke néni emlékét.

Irénke néni 60 éves kora után kezdett ismét aktívan festeni és csatlakozott az Orosházi Festők Csoportjához (Fotó: Kecskeméti Krisztina)
Irénke néni 60 éves kora után kezdett ismét aktívan festeni és csatlakozott az Orosházi Festők Csoportjához (Fotó: Kecskeméti Krisztina)

A hagyományos értékeket követő, gazdálkodó családban felnövő Ilovszky Béláné fiatalságától kezdve önképzéssel tanult a 19. és 20. század magyar festőitől.

– Elsősorban az olajfestés vált kifejező eszközévé, az ismertséget a virágcsendéletek hozták meg számára. Színei általában derűsek, világosak, ragyogóak, üde hatásúak. A plein air festészet követője volt, gyakran dolgozott a szabadban, a természetben, ott fedezte fel a valóságos szín- és fényviszonyokat. Munkásságában tetten érhetjük a nagybányai iskola hatását, festészetével mindig a magyar piktúra múltjába kapaszkodott – mutatta be Koszorús Oszkár.

Százévente születik ilyen ember

A kiállítás Ilovszky Béláné munkásságának több szegmenséből adott ízelítőt a csendéletektől a tájképekig. Helyet kapott közöttük két legrégebbi alkotása is: egy 1940-es várromábrázolás, valamint egy 1942-es portré, amelyeken már látszanak festészetének későbbi jellemzői. Jóval későbbiek, mert az élet más utakra terelte Irénke nénit, 60 évesen kezdett ismét alkotni.

– Akkor viszont nagy elánnal. Beiratkozott Szlota András rajziskolájába, emellett csatlakozott az Orosházi Festők Csoportjához, akikkel több alkalommal vett részt alkotó táborokban és külföldi tanulmányutakon. Az utolsó 30 éve olyan termékeny volt, hogy több száz képe készült ebben az időszakban – mondta a megnyitó házigazdája, az Orosházi Képzőművészeti Közhasznú Egyesület elnökhelyettese, Bodrogi Béla.

Zsúfolásig telt a megnyitón a színháztermi előcsarnok (Fotó: Kecskeméti Krisztina)
Zsúfolásig telt a megnyitón a színháztermi előcsarnok (Fotó: Kecskeméti Krisztina)

Ilovszky Béláné önként vállalta a hagyományokat, éltette a mindennapi alkotó munka, a biztonságos és szeretetteli családi háttér erőt és lendületet adott neki. Képeinek térlátásával, szerkesztésével, színeinek együtthatásával mind magasabb szintre jutott.

– Itt vannak a tájképei is, amelyek azt mutatják, hogy igen: a színnel, az ecsettel, az emberi lélekkel, a látással így kell dolgozni. Én azt mondom, százévente egyszer születik ilyen ember, aki parasztasszony volt, világéletében dolgozott és az alkotásait nagyon sok egyetemet, főiskolát végzett ember megnézhetné, hogy valahol itt kezdődik a festészet – fogalmazott Horváth János festőművész, az Orosházi Festők Csoportjának alapító tagja.

A mostani nyitó tárlatot még három követi. Április 24-én a Táncsics gimnázium aulájában a mezei virágokat megörökítő alkotásokból, április 28-án a Nagy Gyula Területi Múzeumban a tanyasi élettel és a háziállatokkal kapcsolatos képekből, míg május 4-én a Városházi Galériában a virágkopozíciókból nyílik kiállítás.

Ha a továbbiakban is értesülni szeretne a témában,
akkor lájkolja az OrosCafé Facebook-oldalát.