Akciókkal indítjuk a tavaszt! ÚjHÁZ ​vakolatok elképesztő áron! www.ilovszkytuzep.hu

Korszakos zsenik, újraértelmeződő nemzettudat – gondolatok a reformkorról

A Társalgó elnevezésű programsorozat első estjére várták az érdeklődőket április 6-án a városi könyvtárba. A beszélgetésen szó esett a reformkori irodalomról, történelemről, zenéről, akik társalogtak: Bús Natália magyartanár, Kőszegi-Németh József művésztanár, valamint Erostyák Zoltán történész.

Nem véletlen, hogy éppen a reformkort választották központi témául a szervezők, hiszen a történelmileg II. Lipót uralkodásával induló és az 1848-as szabadságharccal záruló korszak sok tekintetben a változásról, az útkeresésről szólt.

Erostyák Zoltán kiemelte, hogy például mostani nemzetfogalmunk, amely addig elsősorban a nemesi rendi nemzetet jelentette, is ebben az időszakban alakult ki.
– A 19. század elejétől ennek a nemzetfogalomnak a tartalma tevődik át arra, hogy egységes történelmű, egységes nyelvű és kultúrájú nemzet lesz és innentől kezdve nem a vagyon határozza meg a nemzethez tartozást, hanem a nyelv, a kultúra és a történelem, tehát az amit most is a nemzetfogalom alapjaként tartunk számon – hangsúlyozta a történész.

Három oldalról közelítették meg a rendkívül izgalmas korszakot (Fotó: Rajki Judit)

Három oldalról közelítették meg a rendkívül izgalmas korszakot (Fotó: Rajki Judit)

A reformkor azonban nem csak történelmi, de színháztörténet szempontjából is izgalmas időszak volt, a pezsgés kedvezett az állandó teátrumok létrejöttének, amelyek szinte azonnal rendkívüli népszerűségre tettek szert.
– Egyetlen egy példát említenék, ami a mai napig is megdöbbent, hogy amikor a Pesti Magyar Színház megnyílt, akkor előtte nap elbújtak emberek a színház épületében azért, hogy másnap megtekinthessék az előadást és biztosan elférjenek a nézőtéren – osztotta meg a hallgatósággal a nem mindennapi érdekességet Bús Natália.

Déryné, Erkel, Liszt

Olyan nevek fémjelezték a korszakot, mint a Szép Marciként ismert Lendvai Márton, aki kalandos élete végéig a Nemzeti Színház művésze volt, vagy Laborfalvi Róza és Déryné Széppataki Róza, de hasonló művésztalentumok tevékenykedtek a zenei élet terén is

Megszületett a Himnusz és a Szózat, illetve – Kőszegi-Németh József szerint – talán először a hazai zenetörténetben két korszakalkotó szerzővel is büszkélkedhetett Magyarország.

– Erkel Ferenccel, a hazai operajátszás megteremtőjével, illetve Liszt Ferenccel, a briliáns világjáróval, aki fantáziáival, rapszódiáival még a zeneirodalmat is megszínezte a romantikában. Olyan csillagként született meg itt Magyarországon, aki igazából nem is tudott magyarul, mégis a szívében végig hazafiként élte meg a magyar ügyeket, célokat, a szabadságharcot – fogalmazott.

A korabeli hangulatot nem csak a gondolatok és szavak teremtették meg, a szervezők ruhákkal és étkekkel is készültek, előbbit csak a szemnek, utóbbit azonban kifejezetten a kéznek és persze az ízlelőbimbóknak szánva.


Hogyan tudsz hozzászólni? Itt a segédlet


Az OrosCafé további használatához el kell fogadnod a cookie-k használatát. További információ

A cookie-beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül böngészel tovább az oldalunkon, vagy az "Elfogadás" gombra kattintasz, azzal elfogadot a cookie-k használatát.

Bezárás