Ezt válaszolta kérdésünkre az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) főigazgatója. Németh Lászlót emellett arról is faggattuk, mi a megoldás arra, hogy ne termelődjön állandóan újra a kórházak adóssága.
A kórház összdolgozói értekezletének vendége volt múlt pénteken dr. Németh László, az ÁEEK főigazgatója, aki interjút adott lapunknak.
– Nem nagyon emlékszem arra, hogy egy kórházi eseményen – ami nem valamilyen átadás – ilyen magas rangú egészségügyi vezető jelen lett volna. Mi az apropója az ittlétének?
– A karácsonyi összdolgozói ünnepség. Meghívtak, volt hely a naptáramban, így jöttem. Igyekszem minden kórházba eljutni, rendszeresen látogatom az intézményeket. Fontosnak tartom ezeket a személyes látogatásokat, amióta egy éve megkaptam a főigazgatói címet, minden kórház vezetőjével sokszor beszéltem személyesen.
– Az országos sajtóban nap mint nap sokféle hír lát napvilágot, ezek többsége azonban nem fest túl fényes képet az egészségügyről. Abból a székből, ahol ön ül, hogyan néz ki mindez?
– A magyar egészségügy sokkal jobb, mint az a kép, amit róla festenek. Nemzetközi mércével is megállja a helyét mindenhol ez az egészségügyi- orvosi teljesítmény. Nyilvánvalóan vannak még olyan kérdések, amelyeket tisztáznunk kell és helyre kell tennünk. Ilyen a hotelszárnyak és az épületek helyzete. De maga az egészségügy színvonala szerintem nem marad el bármelyik fejlett egészségügyi rendszertől.
– Nálunk nagy a félsz az emberekben, hogy az Orosházi Kórházat nem fejlesztik, elfekvő lesz az intézmény. Ráerősített erre, hogy a gyulai és a békéscsabai kórházat összevonták, és sokkal több pénzt kapnak fejlesztésre. Mi lesz a sorsa az Orosházi Kórháznak?
– Minden kórháznak megvan a maga helye az egészségügy rendszerében.
Nem gondolom, hogy az Orosházi Kórházat leépíteni vagy visszafejleszteni kellene. Meg kell találni azt a helyét, amelyben a legjobban tud teljesíteni.
Legyen ez egynapos sebészet, ambuláns ellátás vagy speciális ellátásra szakosodás.
– Mik a legfontosabb 2017-es országos tervek?
– A kormányzat az elmúlt időszakban nagyon komoly, közel 500 milliárd forintos fejlesztést hajtott végre, főleg a vidéki kórházakban. 2017-ben a központi régió infrastrukturális fejlesztései kerülnek előtérbe. Vannak olyan lehetőségek az EU-s források terén, amelyet ki tudunk használni. Ki kell emelni az “Egészséges Budapest” programot, amelynek során a budapesti ellátás átszervezése, fejlesztése lesz, biztos mindenki hallott a “szuperkórház” megépítéséről. A másik része az eddig megkezdett bérfejlesztések folytatása, illetve a bértárgyalások azon részeinek kibontása, amelyekben eddig nem történt megegyezés, lásd cafeteria, munkaruházat, üdülések.
– Úgy 15-20 éve előjön minden évben az a forgatókönyv, hogy a kórházak jelentős adósságot halmoznak fel, majd a mindenkori kormányzat zsebbe nyúl, és kifizeti a tartozásokat. Mindenki tudja, ennek sok értelme nincs így. Ön szerint mi erre a megoldás?
– Mindenható nem vagyok, a pontos választ én sem tudom. Ahhoz, hogy lássuk, miből termelődik az adósságállomány, átláthatóságot kell teremtenünk. Ez jó úton halad, ennek egyik része az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) bevezetése, ahol a kórházak illetve a teljes egészségügy adatállománya szerepelni fog, ezáltal látni fogjuk a teljesítményeket. Hogy esetleg hol alulfinanszírozott a rendszer, hol hiányoznak olyan fontos elemek, amelyeket bele kell tennünk. Ez mindennek az alapja, és csak ezután tudunk abba az irányba lépni, hogy megszüntessük a kórházi adósságokat.
– Ez mennyi idő alatt teljesülhet?
– Az átláthatóság kialakítása és az EESZT indítása még jogi akadályokba ütközik, ám ezek elhárulnak egy-két hónapon belül. Innentől kezdve az adatállomány feltöltése, rendelkezésre állása esetén lépésenként már elindulhatunk az átláthatóság irányába.
