Az elmúlt tíz évben ennyire rossz évet még nem zártak a magyar méhészek, közepes alatti termés, alacsony felvásárlási ár és egy, a méheket tizedelő kórokozó terjedése is nehezítette a munkát.
A Békés Megyei Méhész Egyesület elnöke, Haász Ferenc az MTI-nek kifejtette, a kora tavaszi esős, hűvös és a nyári csapadékos időjárás miatt a repce- és az akáctermés lényegesen kevesebb lett a tavalyinál: egy normál méhészeti évhez képest feleannyi termés lett idén. A felvásárlási árak is nagyon alacsonyak, dömpingár-szinten vagy az alatt vannak – tette hozzá.
Ráadásul az utóbbi években egyre többen és – a jövedelmezőség javítása érdekében – egyre több méhcsaláddal kezdtek méhészkedni, ám a méhlegelők nagysága nem nőtt. Néhány megyében az egy négyzetkilométerre eső méhcsalád-szám 16-18 (Békésben 14), miközben a hetvenes-nyolcvanas években ez a szám 4-5 volt. A mézelő növények méztermelő-kapacitása adott, ha több méhcsalád jut a területre, akkor az egy családra jutó hozam csökken – magyarázta.
Sok kínai és dél-amerikai méz jelent meg az európai és a magyar piacon, ami túlkínálatot eredményez. Emellett több területen nagy károkat okozott a varroa atka nevű kártevő is, egyes termelők vesztesége eléri az 50-70 százalékot. Országos szinten 15-20 százalékos méhpusztulással lehet számolni.
Minőség szempontjából viszont nem rossz az idei év, főleg akác és vegyes méz tekintetében. A repce-, napraforgó- és hárstermés viszont mind mennyiségben, mind minőségben gyenge volt idén. A nagybani piacon a felvásárlási árak kilónként 600 forint körül alakulnak a vegyes méz, 1100 forint körül az akácméz esetén. A Magyarországon megtermelt méz 65-70 százalékát exportálják, a fő felvevőpiac Németország, Olaszország és Franciaország.
Békés megyében mintegy ezren foglalkoznak méhészkedéssel, a megyei egyesületnek 650 tagja van. A méhcsaládok számát hetvennyolcezerre becsülik.
