Ez történt a november 25-ei testületi ülésen

Közmeghallgatással kezdtek a képviselők, majd jött 22 nyilvános napirend. Köztük autóbuszközlekedés, kórház, média és művház összevonás, DAREH, hogy csak néhányat emeljünk ki.

Szép péntek reggelt kívánunk kedves olvasóinknak! Megkezdjük az ülés online közvetítését. A témákat már összefoglaltuk, ide kattintva olvashatók.

08:55

A teremben már gyülekeznek az emberek, de egyelőre néhány képviselő van jelen, a többség a közmeghallgatásra érkezett.

09:09 – 12:56

Megkezdte a munkát a testület, Tóth Zoltánné (Fidesz) Elekes Lajos (Fidesz) és Fetser János (MSZP) nincs az ülésteremben.

Közmeghallgatással kezdődött az ülés, minden, az ülés előtt bejelentkezett állampolgár elmondhatja közérdekű bejelentését.

Verba Attiláné kezdi meg a sort. A Pedagógusok Szakszervezete nevében szólal fel: – A szakszervezet mindig is képviselte az oktatásban dolgozók érdekeit, a pedagógusokat, és az azokat segítő dolgozókét is, portásokra, dajkákra stb. Ők sajnos 2008 óta semmilyen bérrendezésben nem részesültek, és szégyenteljesen keveset keresnek. Mi sajnos csak apró lépésekben tudtunk előre haladni, tavaly sikerült az állammal megegyezni abban, hogy keresetkiegészítést kapjanak ezek a dolgozók. Tavaly ez kétszer 25 ezer forint, idén kétszer 5 ezer forint volt. A szakszervezet csak az állammal tudott megegyezni, hiszen velük volt szerződésünk, nem az állami intézmények fenntartóival nem volt szerződésünk, így ezekben az intézményekben a bérrendezés megadása csak egy lehetőség volt. Amikor polgármester urat én megkerestem, jó szándékáról biztosított, hogy szeretné ezt megoldani. Tavaly is sikerült így megkapniuk ezt a pénzt a dajka nénik, és idén is, karácsony előtti kis kiegészítésként. Azt is örömmel veszik a óvodai dolgozók, hogy a törzsgárda, mint kitüntetés nem tűnt el az önkormányzat palettájáról, ugyan mindig felfüggesztett, hiszen nem tudni, hogy forrás hogyan jut rá, de eddig mindig sikerült, remélem idén is fog. Kérem, hogy a további években is így folytatódjon a kapcsolatunk.

Dávid Zoltán polgármester válaszolt: – Volt olyan év, amikor felfüggesztett volt a törzsgárda, de év végére mindig sikerült ezt megoldani. Idén viszont nincs is felfüggesztve, erre forrást kell és tudunk is biztosítani, így ez a kifizetés év végén megtörténik.

Időközben megérkezett a terembe Fetser János képviselő.

Közben több képviselő jelezte, hogy nincs hang a tévéközvetítésben. Valóban, az egyik szolgáltatónál nincs hang, de ez a hiba az Orosházi Média Kft. rendszerén kívül keletkezett, már jeleztük a szolgáltatónak, keresik a megoldást. De itt, a neten nézhető és hallható az ülés.

Rajki Emma következik, aki szerint korábban közmeghallgatásokon elmondott dolgainak eddig nem volt foganatja, de elmondja újra, amit szeretne: – Kiscsákónál a külterületi úttal még mindig nem történt semmit, térdig sárban járnak a gyerekek. Emellett vezetik a szennyvizet, az utakon nem lehet járni, nem tudnak bemenni az autóval az utcákba. Ideje lenne már rájuk is odafigyelni, nem csak akkor, amikor választások vannak. Mindig azt hallom, hogy mindenkinek segítenek, miközben áradnak a panaszok, semmi nem változik, nem figyelik az emberi jogokat. Nincs lakhatás, jogbiztonság, segíteni kell, ezt egyedül dr. Szabó Ervin jobbikos képviselő mondta ki. A szociális biztonságra mindenkinek joga van, ennek alapfeltétele a lakhatás, mire önök azt mondják, hogy alapjövedelem kell. Erre Szabó Ervin módosító javaslatot tesz, mire önök azt mondják, nem leszünk kifizető hely – akkor hogyan akarnak segíteni. Van 28 önkormányzati lakás, ott épülnek le, nem adják oda az embereknek, nem értem, miért. Közmeghallgatás nincs kétszer évente, mondván, hogy jobb a személyes meghallgatás. Polgármester úr, én voltam önnél, de nem történt semmi. Mikor oldják már meg a problémákat? Engem folyamatosan kirekesztettek szociális jogosultságaimból, fellebbeztem, erre meg illetéket követelnek tőlem, mert pert vesztettem, pedig az alapjogi karta kimondja, hogy költségmentességet kell biztosítani. Sok ember csak azért kapott juttatást, mert én bejöttem vele és tanú voltam, nem tudták elküldeni. Éljenek az alaptörvényi lehetőséggel, a bajba jutottaknak nem csak javasolt, hanem kötelező segíteni. Önök nem a lakosságért vannak? Mérhetetlen a csalódottságom, semmilyen előrelépés nem történt, a helyi rendeleteket sem tartják be. Füvesi képviselő is felvetette és én is kérdezem, hogy miért nem lehet nyilvánossá tenni a lakáskiutalásokat? – zárta Rajki Emma.

Dávid Zoltán válaszol: – Kiscsákón most újítottunk fel utcát, odafigyelünk erre a településrészre, ha megjelöli, hogy a szennyvízberuházás miatt pontosan hol süllyedt meg az út, akkor megnézzük. Orosházán 340 szociális lakás van, azt gondolom, hogy a város odateszi magát a lakhatási problémák megoldásában, a környező településeken nincs ennyi. Sok lakó lelakott állapotba adja vissza a szociális bérlakást, pedig a szerződésben vállalják, hogy ugyanolyan állapotban adják vissza és rendezik a közüzemi számlákat. Ezeket a lakásokat felújítani, működtetni nem kis pénz, most mérjük fel, hogyan állnak ezek a lakások és a városüzem vezérigazgatója tájékoztat majd bennünket. A törvény szabályozza, hogy mi az amit lehet nyílt ülésen, és mi nem, én ettől eltérni nem szeretnék, azért nem nyilvánosak a lakáskiutalások, mert a törvény ezt írja elő. A minimálbér megemelésével sok kisebb pénzű ember kerül jobb helyzetbe, hiszen több forintja lesz, ez jó hír. Ez a lépés csak a minimálbérből élőket segíti, azt gondolom, hogy ennek mindenki örül.

Rajki Emma szerint nem pontozással kellene kiadni a lakásokat, hanem alapjogon járna, aki pedig kevés nyugdíjból él, és sok a gyógyszer, annak nem segítség a minimálbér emelés. Aki súlyos helyzetben van, annak segíteni kell, az nem kifogás, hogy nincs elég jövedelme, így nem adok neki lakást. Nem kellene oda engedni olyanoknak a lakásokat, akik rombolnak. Nem lehet rendet tenni? Figyeljenek oda, önök azért vannak, hogy a lakóknak segítsenek, ha több pénzt adnak, az visszaforog. Nem mi magunktól lettünk szegények, hanem önök tettek azzá, az összes politikus 1990 óta – zárta hozzászólását Rajki Emma.

A következő hozzászóló Borbély Józsefné, aki a csatornaberuházás kapcsán szólal fel, számításokat végzett, szerinte nem stimmelnek a számok. – A víziközmű munkáját a polgármesteri hivatal vezette, tehát ne zárkózzanak el. Milyen alapon akarnak tőlünk 104 ezer forintot? Érthetetlen. Nem kérek választ, hanem bejelentek: országosan szerveződtünk, mi a polgármesteri hivatalt támadjuk, és most van kint egy delegáció Brüsszelben. Én a szolgálati utat bejártam, nyomozóhatóságot stb, de gyorsan elutasították minden kérésünket, nem jártak utána a konkrét számláknak, nem engedték. Akkor majd az OLAF-nak engedni fogják – zárja Borbélyné, hozzátéve, az LTP más téma, most nem erről beszél, de az is “csúnya” ügy.

Bojtor István alpolgármester válaszában hozzáteszi, az elhangzott számok a hölgy számításai alapján voltak. – A nem is oly régen volt, érdekes hangulatú társulási ülésen elhangzottak azok az összegek, amiket a mérnökök, jogászok, közgazdászok állították össze. 2010-2011-ben, amikor ezek a szerződések megköttettek – hogy ki mennyire, nem tudom – tisztában volt vele, hogy mire vállalkozik. Az eredeti számoknál 574 millió volt az önrész, ami jelen esetben 279 millióra csökkent. Az EU által támogatott rész a 6,7 milliárdos teljes beruházásból 5,6 milliárd, a belügyminisztériumi önerő 18 millió, az önkormányzati önerő 491 millió forint. Így lesz a lakossági önrész összességében 574 millió helyett 279 millió forint. Ezeket az adatokat adtuk mi át a Víziközmű Társulat részére, akik megpróbálták ezeket ismertetni ezen az ominózus küldöttgyűlésen, de nehezen találtak értő fülekre a számok, pedig ezek azok, mik az alapját adják az elszámolási javaslatnak. Az OTP szakemberei is ott voltak ezen az ülésen, sok mindenre hajlandók lettek volna, amit el is szerettek volna mondani, de nem nagyon sikerült nekik. Szeretnénk, hogy minél kisebb teherrel tudjuk ezt megoldani, mi erre ígéretet kaptunk a helyi fióktól, minden olyan felajánlást megtettek, ami a folyamatot segítheti. A számokat nem mi találtuk ki, hanem hatósági, jogi és közgazdasági szakemberek adták. Megteszünk mindent annak érdekében, hogy ez az ügy megnyugtatóan lezáruljon.

Újra Borbélyné kapott szót, számokról vitáznak, hogy melyik milyen összeg, sajnos kissé követhetetlen, ki miről beszél éppen, ezért nem is tudjuk pontosan idézni. Borbélyné még azt kifogásolja, hogy az LTP számlák feldolgozása nem teljes egészében Orosházán történt, hanem más településeken is.

Burka László MSZP-s képviselő is hozzászól, aki a Víziközmű Társulás elnöke is.
– Amikor ezeket a szerződéseket megkötötték, akkor az OTP egyedül nem tudta feldolgozni, divíziós módon oldják meg, ezért fordulhat elő, hogy több településen dolgozták fel. Az október 28-ai Orosházi Életben ezek a számadatok lettek közölve, ami alapján megkaptunk az elszámolásokat, hogy megtegyük az intézkedéseket. Sajnos korábban, amikor még a pontos elszámolások nem voltak ismertek, akkor hamis információk is kerültek a köztudatba. Hárompárti egyeztetés is volt a témában, a számszaki adatok alapján kaptuk meg azt, hogy javasolhattuk az 50%-os csökkentést, a 104 ezer forintot. Korábban is volt szennyvízberuházás Orosházán, akkor 120 ezer forint volt egy érdekeltségi hozzájárulás, ezeket kifizették és nem is volt semmi gond. A mostani beruházásnál aki eddig rendszeresen fizette a hozzájárulást, az már befizette a 104 ezer forintot. Dolgozunk azon, hogy a következő közgyűlést össze tudjuk hívni és megnyugtatóan le tudjuk zárni – mondja Burka László.

Fetser János (MSZP) elmondja, hogy valóban egyeztettek a pártok a témában, de a korábbi egyeztetésből kimarat egy lényeges dolog: – A társulástól 160 millió forintot elvettek szennyvíztisztító telep építési munkálataira. Ezt jogtalannak tartottuk mi és a Jobbik is. Amikor szerveződött a víziközmű társulat, arról nem volt szó, hogy klíma, parkoló, szúnyogháló, internet, telefon épüljön ebből a pénzből. Erre a beruházásra a társulat nem adott felhatalmazást, ez a városvezetés részéről etikátlan volt. Azt kértük és kérjük, ezt a pénzt tegye vissza az önkormányzat a társulás számlájára, és akkor lényegesen egyszerűbb lenne a dolog. Nem lehet összevetni a 2005-ös és a 2010-es években indult beruházásokat, hiszen korábban nem voltak EU-s pályázatok.

Dr. Szabó Ervin (Jobbik) szerint világos a jogszabályi háttér, amit be kellene tartani.
– Ehhez az önkormányzat nem ad elég támogatást, és sajnos a társulás felé mutogatunk. A tagoknak visszajár ez az összeg, ebből vita nem lehet. Megoldást kell találni erre addig, amíg ezek a civil kezdeményezések nem érnek célt, mert az komoly presztizsveszteség lesz. Ne a civilek küzdjenek ezzel, hanem folytasson az önkormányzat jogszerű magatartást és fizessük vissza az embereknek a pénzeket.

Az újabb hozzászóló, Bánfalvi Linda elsőként a kerékpárút világítását sérelmezi: – Minden autó a szemembe világít, utána nem látok semmit, nekimegyek az előttem lévőnek, már Dancsó József idején is jeleztem. A laktanyától kifele nincs világítás, az hogy a másikon van, az egy dolog. Örülök, hogy díszkivilágítás van egy pár oszlopon, de akkor a Hosszú és Szélső utca összekötésében kellene közvilágítás, ott végre most építettek járdát, hogy ne törjük ki a nyakunkat. Oda kellene világítás, ahol sokan járnak, fogalmuk nincs Rákóczitelep életéről. Sokan járnak kerékpárral, mert ugye a buszközlekedés szünidőben még mindig rossz. A csatornázásról: 2023. december 31-ig fizetem a halott apám után havonta 1510 forinttal a díjat, szégyen. Miért kell ezt nekem fizetni. Rákóczitelep annyival magasabban van Orosházától, mint a templom, miért is kellett nekünk ez a szennyvízberuházás, Orosháza belvizes, aláírom, de Rákóczitelep nem. A képviselőnket meg se ismerem, mert nyár óta nem láttuk. Nincs képviseletünk semmi. Orosházán fásítunk, virágosítunk, mi semmit nem kapunk, pedig mi is olyan adófizetők vagyunk. Járdát javítunk, csókosoknak megcsináljuk, felháborító. Szemétcsekket miért nem kapunk, a Télapó hozza vagy a Jézuska, egyben nem tudom kifizetni. A kukámat majdnem szétverték, nem fogok venni másikat. Honnan tudják, hogy ki a rászorult, hová forduljon az, aki rászorult? Van olyan, aki közmunkás, levágták a lábfejét, és 17 ezer forintot kap, nincs aki segítsen. Hova forduljon, mert ő nem tud elmenni? Kötszer kell neki, moped, nem tud megélni. És ez az ember majdnem 40 évet dolgozott az államnak. Ha telefonálok a rendőröknek, és segítséget kérnek, akkor miért nem jönnek ki? Miért csak akkor jönnek, ha büntetni kell. Szondáztatnak, nem jó a szonda, befurikázzák, erre van pénz? Jöjjön ki a képviselő, tegye ki a bolthoz, hogy mikor jön ki, mert nagyon szeretnénk megbeszélni vele a gondjainkat.

Dávid Zoltán polgármester reagál elsőként: – Most volt egy felmérés, az illetékes osztály végigjárta a város összes részét, hogy lássuk, hol van a legrosszabb helyzet világítás tekintetében. Kértem, hogy külön figyeljék, hogy az óvodák, bölcsőde, buszmegállók, rendelők közelében milyen a világítás. Egyszerre mindent nem tudtunk megoldani, de minden évben történik közvilágítás bővítés, ahol kevésbé jó a világítás, ebben az évben is volt fejlesztés, Rákóczitelepen például volt, Újosztáson. A tervezés és engedélyeztetés időigényes, évekbe kerül, mire léphetünk. Szemétcsekkek: állami irányítás alá került a hulladékszállítás, jeleztem én is, hogy nem jó, hogy a csekkek egybe érkeznek, mert ez megterhelő lesz. Biztosan lesz lehetőség részletre. Hogy ki a rászorult, azt a törvény határozza meg, nyilván az, aki olyan élethelyzetbe került, hogy nem tudja megoldani. Vannak lehetőségek, szakemberek, akik azért dolgoznak, hogy segítsenek azoknak is, akik nem tudnak személyesen segítséget kérni. Ha a családsegítőhöz jelzik, akkor biztosan tud meghatalmazással majd a népjóléti osztályhoz fordulni és akkor megkapja azokat a juttatásokat, amikre jogosult. Van, aki nem akar bejönni, pedig kaphatna segélyt, támogatást, de aki bejött, akinek járt, mindenki kapott segítséget. A keretet is megemeltük, ami csak adható, maximálva adtuk oda. Egy kimutatást végzünk év végén, és akkor meglátják azok is, akik kételkednek a szavaimban, hogy mekkora az összeg, amit szociális célra fordítunk. A rendőrséggel kapcsolatos kérdésre tőlem ne várjon választ, jelzem majd a rendőrkapitány felé. Én ilyet még nem hallottam, hogy nem mennek ki, sőt, az a visszajelzés, hogy segítenek a rendőrök, sőt a mezőőrség is hívható és gyorsan lépnek. Én úgy látom, hogy a körzet képviselője kapcsolatban van a rákóczitelepiekkel, az pedig, hogy díszkivilágítás van a településrészen, azt én külön kértem, mert fontosnak tartottam, hogy ne csak Orosházán legyen, mert számomra ugyanolyan fontos Rákóczitelep és Szentetornya is. Nyilván más az ő életük, mint a bérházban élőké, sok a járda, út, ezek megújítására hatalmas pénz kell, de minden évben kilométereket újítunk fel. Teszünk értük, biztosan lehetne többet, mert mindig lehetne, de ez pénzkérdés is. A közmunkások, akik végzik a felújítást, nem szakemberek, talán lassabban dolgoznak, de több felújításra jut így lehetőség.

A körzet képviselője Fejes Róbertné kér szót: – Rákóczitelen 98%-ban megvan a közvilágítás, vannak problémás szakaszok, ezeket már felmértük. Újosztáson valóban lettek lámpatestek felszerelve az idén, ott is élnek sokan, és évek óta jelzik, hogy szükség van erre. Megpróbálunk minden fejlesztést megvalósítani ott is, mert Rákóczitelephez tartozik. Lakossági kérésre lettek felújítva útszakaszok, járdaszakaszok. Tavaly például 500 m2 a start munkaprogramom belül. Meghatározott, hogy egy évben mekkora járdaszakasz újítható fel, ezt osztjuk fel a 10 körzet között és a képviselők, valamint a szakemberek döntik el, hogy hol a legszükségesebb a felújítás, nem a csókosoknál. Jövőre is 500 m2 járdafelújítást tervezünk. Lakossági fórumokat tartok, ezeket az újságban és interneten is meghirdetem. Háromhetente kedden fogadóórát tartok, a telefonszámom ismert, mindenkinek felveszem és ha megkeresnek, akkor az ön által említett embernek is tudunk segíteni. Iskolafelújítás: meg lehet nézni, soha ennyi nem volt, mint most. Ott a szép játszótér, felújítottuk a pályát, állandóan tele van gyerekekkel, ATM automatát sikerült intézni, Burka Lászlónak köszönöm a segítséget, ő már ismerte az utat, hogyan érhető ez el. Ismerem a telepi problémákat, ha nem lennék annyit kint, nem is tudnék annyit segíteni.

Bánfalvi azt mondja, ő nem látta Fejesnét telepen, nem tudnak semmit, amit telepen történik, és szerinte az, hogy járdadarabokat újítanak fel itt-ott és nem egy teljes utcahosszon az egész járdát az azt jelenti, hogy a csókosoknál dolgoztak. Dávid Zoltán pedig jelzi, ő ragaszkodott ahhoz, hogy minden körzetben egyenlő mértékben újítsák fel a járdákat, szabott négyzetméterre volt lehetőség.

Időközben megérkezett a terembe Elekes Lajos alpolgármester is.

Sas Istvánné szintén a csatornaberuházás miatt jött el a közmeghallgatásra: – Azt mondták, hogy 100 %-ban ott támogatott, ahol ivóvíz bekötés van. De ahol nincs bekötés, ott is vezetni kell a csatornát, de azt is nekünk kell fizetni, erre kell a 104 ezer forint. Ezt miért nekünk kell kifizetni? Miért nem az érintett ingatlanok tulajdonosai fizetnek ezért? Elhangzott, valóban támogatott 100 %-ban, de csak az ivóvízzel lekötött helyeken. És mi van, ha a tulajdonos néhány év múlva mégis bevezeti a vizet, akkor nyilván ő is kifizeti majd? Tudomásom szerint úgy van, amikor végeznek a munkákkal, fel kellett volna oszlatni magát a víziközműnek. Most mi van? Miért kell nekünk még jövőre is fizetni? Most hogyan áll a helyzet éppen?

Burka László válaszol, és kiemeli, hogy Bojtor István már elmondta a számokat, miszerint 88,5 %-os a támogatottság, ehhez jön az önkormányzati önerő 7,3 % és a lakossági önrész 4,2 %. Így lesz 100 %. – Ahol elmegy a csatorna, mindenki fizet érdekeltségi hozzájárulást. Ahol ivóvíz bekötés volt, ott bekötötték, ahol nem, egy csatlakozó pontot alakítottak ki. Ezen ingatlanok után is fizetnek érdekeltségi hozzájárulást. 2010-ben volt egy olyan önkormányzati határozat, hogy amennyiben lakóingatlant épít a telekre, vagy terve lesz a vízbekötésre, akkor az önkormányzat saját költségén beköti a szennyvízcsatornára ezen ingatlanokat. Ahogy a beruházás befejeződik, ezeket a számításokat el kell végezni – fogalmaz Burka. Kiemeli, hogy mivel nem történt meg a teljes összeg hitelfelvétele, így az érdekeltségi hozzájárulás összege csökkent 104 ezer forintra. – De ehhez érvényes határozat kellene, amit az előző ülésen nem született meg. Aki rendben fizette a részleteket, már túl van ezen az összegen. Ha lezárul az egész, mindenki megkapja a pontos elszámolást, ezután szűnhet majd meg a társulás.

Sasné reagál: – Nem az a baj, hogy kevesebbet kell még befizetni, hanem az, hogy a 104 ezret mire kell. Nem értem. Mindenhol az a hír, hogy 100%-os a támogatás, és ezt mondta a főkönyvelő is, most meg azt mondják, hogy lakossági önerő is van. Mindenki mást mond. És amilyen stílusban beszéltek velünk a közgyűlésen. Nem világos ez az egész, és sokan vagyunk itt ezzel. Hülyítenek bennünket. Megértem, hogy kell a szennyvíztelep, de például mi ott lakunk Rákóczitelepen, egyszer nem kellett szippantani, nincs talajvíz. Jó, védjük a környezetet. Elfogadom. De azt nem tudom elfogadni, hogy miért akarnak lenyúlni tőlünk 104 ezer forintot, és akkor kiderül, hogy ez volt belőle, meg az volt belőle, azt nem nekünk kellene fizetni. Sokaktól hallottam, hogy nem is hajlandók fizetni ezután. Ha én is abbahagyom, akkor mi történik? Szerződést szegek?

Dávid Zoltán kiemeli, nem javasolja, hogy a csekkeket ne fizessék be, mert azt majd érvényesíteni fogja a társulás.

Burka kiemeli, azon az ominózus víziközmű gyűlésen olyan hangzavar és káosz volt, hogy a szakértő hölgy nem is tudta végigmondani, amit szeretett volna. – Azok a számok, amik megjelentek az OrosCafén és az Orosházi Életben, pontosak. A beruházást az önkormányzat rendelte meg, és az is bonyolította, a társulatnak a lakossági önrészt kellett biztosítani, amit ön említett, hogy telefon stb. nekünk ahhoz nincs közünk. A társulat teljesen szabályosan próbálja az ökormányzattól kapott számok alapján a hozzájárulást kiszámolni

Sasné szerint az újságíró nem teljesen a valóságot írta, és azt sem írta, hogy kérdéseket tettek fel. (Azt, hogy mit írtunk erről a sokszor szóba kerülő ülésről, ide kattintva olvasható). Burka László kiemeli, a társulásnak nincs saját honlapja, azt az önkormányzat üzemelteti és tölti fel adatokkal. Bojtor István alpolgármester ezt megerősíti és jelzi, ezen az oldalon a pontos adatok vannak fent. (Az itt szóba hozott weblap ide kattintva érhető el).

Az újabb hozzászóló, Rucz Józsefné szintén a csatorna kapcsán: – A 25-ei gyűlésen a polgármester miért nem vett részt? 2010-ben, amikor elindult, akkor ott volt. Akiknek a körzetében volt csatonázás, azok a képviselők miért nem vettek részt a közgyűlésen? Ha már 2015 novemberében átadták a csatornát, akkor miért kell 2018-ig fizetni? – teszi fel a kérdéseket. Ruczné vázolja, hogy nekik mennyi van az LTP számlájukon, és elmondja, hogy arról nem tájékoztatták a lakosokat, hogy a szerződésmódosítás miatt még a lakosok fognak fizetni. – A földutakat miért nem töltik fel Szentetornyán, a saját pénzünkön hordjuk oda tölteni, hogy tudjunk járni az utakon. Miért nem csinálják meg az utcákat a szennyvíz után, meg lehet nézni, jöjjenek ki egy jó esős idő után. Ezek az emberek, akik most nagyon becsapottak, nem fogják elfelejteni ezt a választásokig. Németh Béla képviselő nem kapott buszmegállót Cinkusra, tőlünk az utca végéről el lehet vinni, mert a busz mindig az útkereszteződésben áll meg, ott szállnak le-fel az emberek, balesetveszélyes. (Németh köszöni, elviszi ha adják, bár már van kettő, de legalább lesz tartalék – mondja viccesen).

Dávid Zoltán jelzi, igyekeznek további várókat építeni, hogy miért nem megy be Szentetornyán a busz, megvizsgálják.

Burka László újra megismétli a korábbi mondatait: – Nem a társulat kötött szerződést, hanem a pénzintézet és a magánszemély, nem zárolva van az összeg, hanem a szerződő fél engedményezést írt alá, hogy a hozzájárulást majdan átkerüljön – fogalmaz. Kiemeli, Ruczné szerint a pénzintézet azt mondta, amikor megkérdezte, hogy kivehetik-e a pénzt, azt a választ kapták, hogy zárolták. Burka újra elmondja, engedményezést írtak alá, ami arról szól, hogy a 2010-ben megállapított érdekeltségi hozzájárulást (210 ezer forint) meg kell fizetni, utána a társulathoz kerül át az önök engedményezése alapján. – Senki nem mondta, hogy 2018-ig kellene ezt most már fizetni, amennyiben az önkormányzati számításokat a gyűlés elfogadná, akkor 104 ezerre csökkenne a hozzájárulás, de ehhez érvényes döntés kell.

Ruczné megint mondja, hogy szerződésmódosítás, és újra elmondja az útfelújítás szükségességét.

Barák Anita irodavezető kiemeli, 5 év a garancia, az igényeket folyamatosan jelzik a vállalkozóknak. – Az igény több, mint a rendelkezésre álló keret, a javításokat a költségvetési keret összegében tudjuk elvégezni, és vannak a vállalkozónak nem felróható keret.

Antal László (Fidesz) szentetornyai képviselő kér és kap szót. – A jövő évi tervben benne van több tornyai út. Látom, tudom, hogy nem elfogadható ezen utcák felújítása, talán jövőre megoldódik. A buszmegállóval kapcsolatban: megváltozott a forgalmi helyzet. Szentetornyán keresztül halad a busz Gyökeres felé, a Justh Zsigmond végében kialakított buszváró fordulóként szolgál. Szükséges lenne egy új buszváró elhelyezésére, például a Hunyadi utcán, hogy ott állhasson meg a busz, és ne legyen balesetveszély. Ez a Justh utcai váró jó állapotban van, de több más nagyon rossz állapotú, vagy a Kosztolányin nincs is buszváró, kérdezem, hogy mikor újítják fel ezeket.

Ruczné megint elmondja, amit már elmondott és megkérdezi megint, hogy a képviselők miért nem voltak ott az ominózus közgyűlésen. Dávid elmondja, más helyett ő erre nem válaszolhat.

Héja Mihályné a Park utca miatt jött: – Ott nincs járda, se csatorna. Tragédia. Volt, hogy kijöttek, lefotózták az utat, amerre jó volt. Óriási gödrök vannak, nem lehet kikerülni se, eső után megfordulni se. Azok az utcák akkor volt rendbe téve, amikor még a TSZ gyalulta, rendezte. Polgármester úr legyen szíves egyszer végigmenni azon az úton, szeretnénk megélni, hogy rendesen végigmehessünk rajta. Vagy adjanak engedélyt, hogy vállalkozóval beszéljünk és az építési törmelékkel feltöltse. Nem járdát kérünk, hanem zúzott kőből feltölteni az utat, de legalább a gödröket. Múltkor is telefonáltam, azt mondták, nincs rá pénz. 65 éve élek, azóta nincs rá pénz.

Dávid Zoltán elmondja, megkeresik a képviselővel Héjánét, és megnézik a Park utcát.

Surányi László következik, a közlekedésbiztonság miatt érkezett, három felvetéssel: – Az első felvetés a kerékpáros közlekedés. Mindenki örült, amikor megépült a kerékpárút, mert így nem lesz ütközési pont. De ez csak álom maradt. Ha van kerékpárút a kerékpárosnak ott kell menni, nincs kivétel, így számít az autós is, de meg kell nézni, hogy mi van itt reggel, meg munkából hazafelé: az úttesten megy sok kerékpáros. Borítékolható a baleset. Akinek feladat a rendtartás, az jó lenne, ha ellenőrizne. Jeleztem ezt már a rendőrség felé, azt mondták, tudnak a problémáról, szélmalom harcot vívnak. Valamit tenni kellene a probléma ellen. Kollégáim ugyanezt látják.

A Székács után lakok, ahol egy hölgy korábban aláírást gyűjtött, hogy hátha több aláírással el lehetne érni, hogy a nagy járművekre nézve sebességkorlátozást legyen. Hosszú, egyenes utca, ott aztán akár az egész napos késést be lehet hozni. Lett változás. Negatív irányba. Készítettem egy kis statisztikát: tíz olyan járműből, amire vonatkozik a sebességkorlátozás, egyetlen egy tartja be. A maradék rész fele 50-el megy, a többi annál többel. A környéken nincs traffipaxos ellenőrzés. Nem oszthatom be, hogy hol legyen, régen volt ellenőrzés, most már nincs. Mi egyszerűen csak lakni, meg esetleg munka után pihenni szeretnénk. A harmadik a dolog a közvilágítás. A téli hónapokban muszáj a közvilágítást működtetni, de rendszerint azzal lehet találkozni, hogy reggelente korábban kikapcsol a rendszer, mint kellene. Negyed óráról van szó. Reggel, amikor igyekszik az ember munkára, egy csattanásra megszűnik a világítás, és így kellene a sötétben nem elütni az kerékpárút helyett az úton kerékpározókat. Idő kérdése, hogy mikor lesz baleset. Tavaly ezt már valaki megpengette, akkor az Orosházi Életben az illetékes elmondta, hogy ezt így programozzák. Ha nem a marslakók programozták, akkor azt gondolom, hogy ezen lehetne változtatni. Ez nem pénzkérdés. És velem most könnyű dolguk lesz, mert nem várok választ, csak egy ígéretet, hogy a jelzéseim eljutnak az illetékesek felé. (A hozzászóló közvilágítást érintő hozzászólása kapcsán, itt az ominózus írásunk).

Surányi László a polgármesteri ígéretet megkapta, amit köszönettel vett.

Garai András a Csorvási-Szarvasi úti problémákat vázolja. Szerinte a Vas-Műanyag környékén nem jó, élhetetlen a helyzet. – Nagy a zaj az ott működő cégek miatt, oda szállítják a vasat, hangos a munka. Nyáron nem lehet kinyitni az ablakot, nem lehet kiülni az udvarra, akkora a por és a zaj. Ez lenne az élhető Orosháza? Tudom, hogy munkahely mindenkinek kell, és adót is fizetnek, de ez nem állapot. Hiába kértem a polgármestert és az alpolgármestert, semmi nem történt. Beszéltem a Vas-Műanyag vezetőjével, de hiába ígért hangszigetelést, nem történt meg. A Szarvasi út problémája is komoly, 10 éve nincs megoldás erre a helyzetre. Üzemi utat kértünk, hogy ne a házak között járjanak a nagy autók. A Csabai utca környékén már 15 ház lakatlan, ezek eladhatatlanok, pusztulásra van ítélve az a rész, mert ott a Vas-Műanyag. Kamionnal fordulnak be a kis útról a telepre, de ez az út nem erre való. Nem szeretnék senkit feljelentgetni, de nem ilyen állapotokban akarok élni. Arra jár több szállító cég, ott viszik a vashulladékot, állandó a mozgás, nagy a zaj, nem lehet pihenni, élni. A másik helyzet: sok a szegény ember, nincs pénze fára, sokan flakonnal és gumival tüzelnek, ha nem akar megfagyni, gázálarccal lehet lassan közlekedni – hívja fel a problémára a figyelmet Garai, majd visszatér arra, hogy a Vas-Műanyag miatt gyakorlatilag élhetetlen a környék, meg kell oldani ezt a helyzetet. – A vasútállomást szépen fel lett újítva, de ott van mellette az a három romos épület. A Kiss István gödör helyén lesz-e már valami? – zárja kérdéseit.

Dávid Zoltán polgármester válaszol: – A volt Vas-Műanyag telephelye tudomásom szerint le lesz durva, és egy komoly fejlesztés indul el majd ott. Nem vagyok felhatalmazva, hogy elmondjam, mi lesz ott, de nem vastelep, hanem olyan tevékenység, ami nem zajos. Funkciót kap ez a terület és megszépül a környezet. Türelmet kérek ehhez, mert idő, amíg ez kialakul, mert van erre már terv, hogy kulturált, a városhoz méltó körülmények legyenek. A malom előtti rész nem tudom, hogy kihez tartozik, meg kell nézni és megpróbáljuk kezelni. A Kis István gödör szennyezett terület, nem tudok válaszolni arra a kérdésre, hogy lesz-e ott valami. Ami pedig az ön előtti van, a vállalkozásból adódó gond, azt megnézzük, kimegyünk képviselő úrral és megnézzük.

Bozsár Lajos a következő felszólaló, aki az önkormányzati ingatlanokról szeretne beszélni.
– A különböző portálokon, vagy a Facebookon megjelenik olyan akár a Garzonbérlők Házáról is, ami köszönő viszonyban sincs a valósággal. Én és a kollégáim 15 éve üzemeltetjük és kezeljük a bérlők házát, és 5 éve működtetjük ezeket is, van tapasztalatunk. Tudunk minden problémáról. Jövő héten lesz egy kilakoltatásunk, de hogy idáig eljussunk, ehhez sok minden kell. Objektíven bizonyítani kell, hogy az adott lakó nem tartja be a szabályokat, nem lehet csak úgy kitenni valakit. Tudok olyat, amikor a lakók összefogtak, s kicsináltak valakit, mert nem tetszett nekik. Mi ilyet nem tehetünk, mert a bíróságon elbuknánk a pert, de eddig soha nem történt ilyen a városüzemeltetési Zrt. életében. Azt is tudni kell, hogy december 1-je után kilakoltatási moratórium van, nekünk pedig minden esetben be kell tartani a törvényt. Amit tudni kell: a bérlőnek köteles minket beengedni a lakásba, de mi pedig 8 nappal előtte köteles vagyunk értesíteni őt, hogy megyünk ellenőrizni. Sokszor szóba került a kamera rendszer: nem lehet mindenhol felszerelni kamerát, nagyon szigorú jogszabályok rendelkeznek arról, mikor hol és mit lehet rögzíteni. Gondnokság vagy portaszolgálat visszaállítása is felvetődik, de nem javaslom szakmailag. Egy gondnok ugyanis nem hatósági személy, nincs joga intézkedni. Éves szinten 11 milliós lenne a költsége az állandó őrzés védésnek. És ez csak egy része annak, amit a Garzonbérlők Házára fordít a város. A kazánokat évente felül kell vizsgáltatni, kétévente a tűzi víztározót, a víz és áram hálózatot, stb. Ezeket nem a lakók, hanem az önkormányzat fizeti. Vannak hangadók, akik befolyásolni akarják a többieket. Vannak lakók, akik már harmadjára vannak a házban, mert az önkormányzat segített nekik, de ezzel visszaéltek. Az idei évben bölcsen döntött a testület, hogy felújított 20 lakást, nyilván ez jövőre folytatódik. Az ingatlanok akkor is használódnak, ha valaki vigyáz rá, ezekre költeni kell. A bérlők házáról mindenféle olyan dolgot leírtak, amitől az ember zsebében kinyílt a bicska. 2013-ban a katasztrófavédelem átvizsgálta az épületet, és most is nemrég, semmi hibát nem talált. Nemrégiben egy ventillátor okozott tüzet, de azt nagy tűznek beállítani hiba. A hangulatkeltések nem segítenek sem az ügyön, sem a városon. A céghez be lehet jönni, mindenkit meghallgatunk, mindenkinek segítünk. Fontos, hogy nem lehet havonta ellenőrizni minden lakást, mert az már zaklatás lenne. Rendszeresen ellenőrzünk, de van szociális érzékenység is. Van néhány problémás bérlő, de úgy beállítani, hogy az egész városban, a több mint 400 lakásban baj lenne, felháborító. A rendeleteket lehet szigorítani, de teljesen kiszűrni ne lehet a renitens, beilleszkedni nem tudó vagy akaró bérlőket. Nekünk is az a célunk, hogy minden rendben legyen – zárja Bozsár.

Fetser János MSZP-s képviselő kér szót: – Több képviselő társammal részt vettem azon a megbeszélésem, amit a lakók kértek, hogy Benkő Ferenc menjen ki. A kért fejlesztések egy része megvalósult, más része nem. A cél az, hogy kulturált, élhető körülmények között éljenek azok, akik ott jogosan vannak. Talán élnek néhányan ott, akiknek nem kellett volna ezt a lehetőséget megadni. Rövidre lehet zárni, mert egy lakógyűlésen, amin részt vesz a polgármester, képviselők, el lehet mondani, hogy mi a város elvárása, és mit szeretnének a lakók. Egyébként az egész környék katasztrófa, lepusztult. Ez nem városgazdálkodási probléma, hanem mindannyiunké, és hatósági eszközökkel történjen ott rendezés. Itt nem hangulatkeltés van, személyesen láttam felvételeket, késelés, drog. Az nem lehet egy tisztségviselőnek a válasza a felmerült szociális problémákra, hogy pénzbe kerül. Tárgyilagosan kell kezelni a helyzetet és meg kell oldani a problémát, az képtelenség, hogy állandóan a rendőrség oda járjon ki. Többször felvetettük, hogy milyen gondok vannak, ezeket kell orvosolni.

Dávid Zoltán elmondja, van olyan háztömb, ahová többször ment ki a rendőrség, mint a bérlők házába: – Ezzel nem azt akarom mondani, hogy ez rendben van, de van néhány tömbház, ahol még rosszabb állapotban vannak például a postaládák. Az együttélés szabályait be kell tartani, ehhez ragaszkodom én is, az ott lakók is, de vannak ügyek, amiket nem lehet gyorsítani. Azt nem lehet mondani, hogy nem foglalkozunk a problémával, próbáljuk ezt a helyzetet kezelni, de túlzásokba ne essünk.

Bozsár kiemeli, lehet lakógyűlés, de az nem olyan, amikor személyesen kimegy és végigjárja a lakásokat, beszélget a lakókkal: – Volt, hogy kértük, tegyenek feljelentést, de féltek. Ezt megértem, de ha nem lépnek, ha nem tesznek feljelentést, akkor mi semmit nem tehetünk. Egyetlen pert sem vesztettünk, mert mindig objektíven, megvizsgálva tettük meg a szükséges lépéseket. Igaz, hosszadalmas lehet az eljárás. Tudjuk, hogy mi a probléma, de az össz-ingatlanszámhoz képest ez elenyésző százalék, de aki ott él, annak ez nagyon fontos probléma, meg is fogjuk oldani, de ehhez idő kell.

dr. Szabó Ervin Jobbik kapott szót: – Olyan érzésem volt a hozzászólót hallgatva, mintha lenne néhány képviselő, aki keresi a problémát és valóságot nélkülözően hangulatot kelt. Azt gondolom, hogy nem a képviselők azok, akik ezt gerjesztették, a probléma ott van, hogy míg a hozzászóló azt mondta, hogy van 2-3 problémás bérlő, de ez ezzel jár, én azt mondom, hogy ne járjon ezzel. Meg kell tenni a lépéseket, szerencsére ezt a városüzem vezérigazgatója másként látja, mint a hozzászóló. Megemlítették a Könd utcát is, az ottaniak is többször jelzik a problémáikat az önkormányzat és a városüzem felé. Meg kell tenni azokat a hathatós intézkedéseket, amik ezen a helyzeten változtatnak. Vannak szabályok, amiket a lakóknak be kell tartani, mégpedig az együttélés szabályait. Mi vagyunk a tulajdonosok, ezt nekünk kell megoldani, minden eszköz, lehetőség a mi kezünkben van. A lakók nyugalma pénzben nem fejezhető ki, és ha nem teszünk semmit, akkor az többe kerül. Most a lakók elindították a folyamatot, jelezték, hogy gond van, a képviselők felkarolták az ügyet és ez így el is jutott a vezérigazgatóhoz. A helyzet javult, a megoldás folyamata felgyorsult, de még akad gond. A Garzonbérlőknél, vagy akár a Könd utcainál is amíg fennállnak a gondok, addig nem lehet szabályokra hivatkozni, nehogy már a tulajdonos a szerződést lapozgassa a renitens lakóval szemben, nem fel kell lépni, úgy látom, akkor itt egyesek hozzáállásával van gond.

Elekes Lajos alpolgármester kér szót: – A városüzemeltetési zrt kollégáinak hozzáállását megkérdőjelezni nem hiteles dolog. A hiteles dolog az, amit Bozsár úr elmondott, hogy egyenként beszél a lakókkal. Nem sajtótájékoztatót kell tartani, hanem el kell menni az emberekhez és be kell csengetni (Szabó valamit beszólt, a polgármester nyugalomra int). Minden egyes lakást átvizsgáltatott az elmúlt időszakban a városüzemeltetés vezérigazgatója, végignézték a lakásokat, tehát tudunk minden problémáról. Nem kérdőjelezhető meg az, hogy a városüzem munkatársai azon dolgoznak, hogy a problémákat megoldják. Képviselő úr jelezte, hogy a helyzet javult, pontosan, mégpedig a városüzemnek köszönhetően, inkább támogatni kellene a céget, nem ostorozni. Keveredik több fogalom, hatósági jogköre a városnak nincs, jogi lehetőségeink egy erőszakos kilakoltatásra a városüzemnek nincs, ez a rendőrség feladata.

Kovács István következik, aki elmondja, korábban már felvetette a repülőtér használatának kérdését, most újra ezért jött: – Szeretnénk ugyanis létrehozni egy technikai sportklubot. Benyújtottam egy beadványt, gondolván, hogy ezzel elindul köztünk egy párbeszéd, de nem kaptam választ. Később megtudtam, hogy a polgármesteri hivatal a Körös-Maros Nemzeti Parktól kért állásfoglalást, mivel ez egy Natura2000-es terület, hogy használható-e erre a célra. A szentesi terület, ahova most járunk, szintén Natura2000, igaz ez magánterület. Tehát tudom, hogy megoldható a klub működtetése az előírások megszegése nélkül. A kormányhivatali állásfoglalást elolvastam, nem tudom, okosabbak lettünk-e tőle, mert valójában nem foglal állást. Az érdekelne, hogy tisztázódott-e már ennek a területnek a használati joga, a város rendelkezik-e felette szabadon, a beadványban szereplő terület használható-e? – teszi fel a kérdéseit Kovács, hozzátéve, a város hírnevét öregbítenék a későbben megrendező versenyek, amellett az Ipari Park is megközelíthető lenne, ha ott egy működő repülőtér lenne kiszolgáló terekkel, és akár egy javítóbázist is létre lehetne hozni, ami munkahelyet jelent.

Barák Anita irodavezető ad választ: – Foglalkozik az önkormányzat az üggyel, ezért írtunk információkérő levelet a nemzeti parknak, ezt továbbítottuk a kormányhivatal felé. Mi sem tartottuk kielégítőnek a kormányhivatal válaszát, ami hatástanulmányt írt elő. Újabb kiegészítő kérdéseket tettünk fel. Erre a területre az önkormányzat területalapú támogatást vesz igényre, szeretnénk, ha a legkedvezőbb döntés születhetne, mind az önkormányzatra tekintettel, mind hogy a kért tevékenység elindulhasson. Értesítjük a fejleményekről.

Kovács jelzi, jó lenne, ha rövid időn belül kapnának végre világos választ, mert ha a terület nem elérhető, keresnek más megoldást.

Benkő József következik, aki a Dózsa György utcai vízműteleppel kapcsolatban kérdez. – Az építése közben az arra vezető betonutat a nagy járművek teljesen összetörték, de ezt nem javították ki, 40-50 centis lyukak vannak ott, és hatalmas a sár is. Erre járnak dolgozni a kutyamenhelyre, áldatlan állapotokban. Én feljelentéssel, panasszal éltem erről a városházán, ígéretet kaptam, hogy megkeresik a Vízművet. Ez egy 400 méteres útszakasz, nem tudom kinek a kötelessége helyreállítani a utat, több millió forintos volt a beruházás és erre meg nem jut.

Barák Anita irodavezető válaszol: – Az ivóvízminőség javító program keretében történt a beruházás. A bejelentéseket fogadjuk még, ismételten jelezzük a beruházónak ezt a garanciális problémát.

Lövei Ferenc (Fidesz) mint a körzet képviselője is reagál. – Az utcafelújítási programban én is kértem már ennek a szakasznak a felújítását.

Több közmeghallgatásra érkezett felszólal nincs a teremben, de érkezett egy írásos beadvány, ami a jegyző olvas fel. Rácz József az ellenzéki képviselőket szólítja meg, mint írja, nem véletlen, hiszen azt látja, hogy a Fidesz frakció tagjairól leperegnek a felvetések. Leírja, azért levélben fordul az ellenzéki képviselőkhöz, mert bár volt rá ígéret, hogy nem munkaidőben tartanak majd évente egyszer közmeghallgatást, amikor az emberek többsége nem ér rá, de ez – mint sok más – nem valósult meg. Azt írja, nincs itt személyesen, mivel egyrészt dolgozik, másrészt így kíván tiltakozni a város vezetése ellen. Szerinte a közmeghallgatás időpontja antidemokratikus, udvariatlan magatartás. Kiemeli, hogy szerinte a Fidesz képviselői esküdtek fel az emberek szolgálatára, de ezt nem teszik meg, ezért nem szól hozzájuk.
Az első észrevétele az Orosházi Lakásszövetkezet témája. Azt írja, korábbi levelére semmit nem reagált a városvezetés és az ellenzék, pedig nagy a probléma. A szövetkezet nem hogy előre lépni nem tudott, de tovább mélyült a gazdasági, vezetési és működési válság. Volt elnöki puccs, állandó vezetőváltás, folyik munkaügyi per, büntető per, rágalmazási vizsgálat. A szeptemberben megválasztott elnököt még a mai napig sem jegyezte be a cégbíróság. Kialakult egy jól lehatárolható kisebbségi csoport, ami kifizetőhelynek tekinti a szövetkezetet. Attól tartok, hogy a bíróság is hezitál a döntésekkel, ezért nem lépnek előre. Közben az épületek is romlanak, omladoznak, akárcsak a város. De ez az egész a többségi frakciót nem érdekli, de ahogy látszik, önöket sem nagyon – írja az ellenzéki képviselőknek. Úgy véli, egy buszmegálló és egy nem működő piaci óra nem lehet annyira fontos, mint több ezer ember ügye.
Azt kéri az ellenzéki képviselőktől, hogy tájékozódjanak, tegyenek lépéseket a lakásszövetkezet körül kialakult helyzetről, mert egyre nagyobb a gond, ami végül a városra fog szakadni. Nem tudja elfogadni a többségi fideszes magyarázkodást és az ellenzékiek némaságát sem, mert lehet, hogy a problémák akkor jönnek majd ki, amikor a mostani ellenzékiek lesznek a városvezetők. Azt írja, a megtárgyalt téma fontossága miatt már több százan írták alá a kérelmet, és arra kérik az ellenzékieket, hogy kérjék a külön városi vizsgálóbizottság felállítását az ügyben. Kiemeli, felkérték a Lakásszövetkezetek Országos Szövetségét, segítsenek az ügyben, a LOSZ vezetői válaszából kiderült, hogy tárgyaltak a polgármesterrel is, aki segítséget ígért, de eddig nem látja ennek jeleit. Rácz azt is megfogalmazza, hogy szerinte az ellenzékiek testületi részvétele legitimálja a Fidesz pökhendi városvezetését. Úgy véli, olyan eszközöket kellene alkalmazniuk a városvezetés ellen, amilyeneket ellenük alkalmaznak. Végül megjegyzi, két év után zavaró Lénárt Zoltán (Jobbik) hallgatása.

Dr. Szabó Ervin azt kérdezi Dávid Zoltántól, hogy napirendre kerül-e a Lakásszövetkezet ügyeit vizsgáló bizottság felállítását.

Fetser János úgy reagál, hogy a Lakásszövetkezet válsága nem csak itt, hanem sok más városban is hasonlóan követhetetlen. – Nincs olyan képviselő a teremben, aki nem szeretne tisztán látni. Hajlandóak vagyunk arra, hogy leüljünk a szövetkezet tagjaival egy beszélgetésre, hogy megoldást keressünk, de a jog náluk van. Úgy vélem, az orosházi médiának írnia kellene arról, hogy milyen döntések születtek, hogyan állnak a különböző perek. Mi sem kaptunk meghívót egyik ülésre sem, ezt nekik kell kezdeményezni, ha meghívnak, megyünk. Másik kérdés: miért legitimáljuk a többség uralmát? Ha mi öten ellenzékiek kimegyünk, ugyanolyan döntéseket hoznak nélkülünk a kormánypártiak, mert megvan a többségük. Ha nem vennénk részt a testületi munkában, joggal kérdezhetné a választók tömege, miért nem vagyunk itt. Rendszeresen adunk be javaslatokat, és elmondjuk, hogy a város rossz úton jár, nagy a visszaesés. Simonka megrendelésére Elekes segítségével olyan döntéseket hoznak, ami számunkra elfogadhatatlan. Ha jól és hatékonyan dolgozna a többség, nem lehetne azt mondani, hogy ilyen tragikus a helyzet. A vezetés folyamatosan azt kommunikálja, hogy semmire nincs pénz, holott ma is 100 millió forintról döntünk majd. Nem élnek a pályázatokkal és egy kis érdekcsoport kapja a pénzeket. Legyen másik napon a közmeghallgatás, olyan időpontban, amikor ide tudnak jönni a dolgozó emberek, ezt én támogatom.

Bojtor István (Fidesz) alpolgármester: – Ha az kiderül, hogy egyáltalán ki most a legitim vezetés, mert én ezt is elég kaotikusnak látom, illetve, ha az kiderül, hogy egy ilyen bizottságnak milyen jogköre, betekintési joga, jogszerű tennivalója akad ebben az ügyben, akkor én nagyon szívesen részt beveszek ennek a biztonságnak a munkájában. Akkor azt gondolom, hogy az ellenzéki pártoknak, valamint a szövetkezet által érintett körzetek képviselőinek kellene ebben részt venni. Ha ennek megtaláljuk a jogi formáját, ha kiderül, hogy kivel tudunk tárgyalni, akkor hozzuk ezt létre, akár a következő testületi ülésre előterjesztve.

Elekes Lajos: – Meg kell vizsgálni, hogy az SZMSZ nyújt-e arra lehetőséget, hogy az ülés után legyen közmeghallgatás. Ezt meg kell nézni. Elutasítom, hogy a lakosoknak nincs lehetősége véleményt nyilvánítani. Van közmeghallgatás, fogadóórák, körzeti képviselők, nem hiszem, hogy van itt egyetlen olyan képviselő is, akit ha megkeres egy lakos egy problémával, hogy ezt testület elé szeretné vinni, akkor ezt ne karolná fel. Bátorítom a város lakosságát, hogy ezekkel a lehetőségekkel éljen. Rácz úr most írt, sűrűn kommentel, tehát megvan a lehetőség. Mivel kizárt minket Rácz úr, ezért csak a Fetser úr által elmondottakra reagálnák: az nem igaz, hogy nem pályáznánk, a mai testületi ülésen is lesz egy Kodolányi főiskolával kapcsolatos pályázat, sok KEOP-os pályázat van beadva, stb, aktív munkát végzünk. Előjött a klasszikus Simonkázás-Elekesezés. Van abban minőségi eltérés, hogy valaki beül a gyűlésekre, vagy országgyűlési képviselőként lobbizik, mindent megtesz a térségért. Azt kellene nézni, hogy mit cselekszik a városvezetés, a testület és ne hangzatos szavakat mondjunk. Itt voltam akkor, amikor Dancsó József akkori polgármester rendkívüli ülést hívott össze és arról beszéltünk, mit tehetünk a bajba jutott lakókért. Azt hiszem, amikor a városnak kellett, megtette a lépéseket. A szövetkezet vezetése volt itt, nekünk, mint tagnak beszámolt, de a tagság nem azt jelenti, hogy a szövetkezet felett nekünk felügyeleti jogunk van, hogy el tudunk járni ellene. A városi érdekeket támogatni kell, nem ellene szavazni és akkor halad a város.

Fetser újra reagál, miszerint az önkormányzati törvény szabályozza a közmeghallgatás módját, és semmi nem tiltja azt, hogy közmeghallgatást akár 16 óra után tartson, erre csak akarat kell, de gondolom, akik sietnek haza Budapestre, azok nem akarnak itt ülni este 8-ig. Nézzük meg a jegyzőkönyveket, sorra nem adnak választ, miért félnek a nyilvánosságtól? Az éremnek két oldala van, ha valaki mond valamit, akkor kérdezzék meg a másik felet is. Meg kell védeni az orosháziakat, hogy ne kerüljenek ilyen sanyarú helyzetbe, azt a befizetett adót, amivel a város rendelkezik, feléli a város, nem hatékonyan hasznosítják. Számtalan javaslatot tettünk, leszavazták, haveri alapon osztogatják, a saját frakciójukban ül Németh Béla, aki három éve könyörög buszmegállóért. Hát nem lehet megoldani, hogy a buszvárók rendben legyenek, stb, stb. Nem is sorolom. A célok között van alapvető vita köztünk, önök a hangsúlyt a TOP pályázatokra helyezik, de ezen kívül rengeteg más pályázat van. Kifizetnek milliókat fővárosi, berettyóújfalusi cégeknek a semmire. Az önkormányzta kiváló pályázatíró csapat volt. Sok fiktív, nem a köz érdekét célzó döntést hoznak, ami az önök érdekét szolgálja, mi ezekkel a tényekkel szeretnénk szembesíteni.

Elekes: – Amit Fetser állít, az nem igaz. TOP: Amikor az unió, a kormány kimondja, hogy alapvetően az önkormányzatok számára rendelkezésre álló pályázatokat a TOP-ban határozzák meg. Külsős cégek: a fürdő beruházást szegedi vagy csabai cég végezte el, aztán mire a kötbért tudtuk volna érvényesíteni, addigra felszámolták. Ki hova siet: lehet hogy valaki siet haza a családjához Budapestre, de olyat is láttam, hogy valaki beül a DAREH ülésre, majd elmegy ebédelni, aztán nyilatkozik, úgy, hogy ott se volt

Fetser folytatja a PILOT programokkal. – Önök nem orosháziak, nem orosházi érdkeket képviselnek és nem válaszolnak a feltett kérdésekre, pl. kik vacsoráztak 380 millióért a város pénzén. Három alpolgármestere soha nem volt a városnak, ön budapesti és szégyenteljes előterjesztéseket tesz, erről vitatkozhatunk. A városok közötti versenyben marad le Orosháza.

13:34 – 14:00

Folytatódik az ülés, jönnek a napirendek.

Elekes Lajos javaslatára felvették 22-esnek “Szándéknyilatkozat az Orosháza tulajdonában lévő Dózsa György út 7. szám alatti ingatlan hasznosításával kapcsolatban.” címűt.

1.) A helyi autóbusz közlekedéssel kapcsolatos döntések meghozatala

Füvesi Sándor (MSZP) sajnálja, hogy a költségvetési támogatás már a 40 millió forintot is meghaladja. – Emlékeztetnék, hogy amikor a Fideszes többség annak idején a körjáratot bevezette, akkor az 1-2 millió miatt történt, most már azonban nagyobb az emelés, éppen 10 %-os. De mi indokolja ezt? Ennyivel több a busz, ennyivel jobb szolgáltatás? Mert ha így lenne, jobban támogathatnánk. Mi indokolja, hogy az új pályázati kiírás 10 évre szól majd? Ez hosszú elköteleződés lenne, korábban rövidebb volt.

Dr. Szabó Ervin (Jobbik) szerint vérlázító a DAKK Zrt. 10 %-os emelésének javaslata, ami arról szól, hogy biztosítani kell a cég biztos nyereségét. – Most sem merül fel az önben, hogy erre nemet mondjon? Hogy jön ehhez a DAKK Zrt., ez elképesztő, nem a jó gazda gondosságával járnak el. Alig van heti közlekedés, most hozzáteszünk egy évet a működésükhöz, emelünk a pénzen és 10 évre írunk velük alá szerződést. Hol van ebben a lokálpatrióta gondolkodás, ami a városnak jó? Erre Dávid Zoltántól várok választ. Azt is kérdezem, hogy elkészültek-e az új buszmegállók, amiket Dávid Zoltán ígért. Miért tartja egy cég nyereségét előbbre valónak, mint a város érdekét?

Bojtor István pontosít: – Nem ezzel a szolgáltatóval kívánunk szerződést kötni, hanem azzal, aki majd megnyeri a pályázatot. Nem 40 milliót fizetünk, ez csupán egy keretösszeg, ami előre meg van határozva. Idén ez 28 millió forint körül áll majd meg. Az sem igaz, hogy csak az átmenő járatok szolgálják a lakókat, mert csak az idén háromszor módosítottunk menetrendet a lakosok igényei alapján.

Elekes Lajos szerint pont az mutatja a jó gazda gondosságát, hogy az eddig beállított keretet nem költötték el, hanem inkább takarékosan gazdálkodtak. – Sok más, fontos, akár szociális célra lehet összeget fordítani ezen megtakarításokból is.

Fejes Miklós, a DAKK Zrt. képviselője elmondja, nincs szó áremelésről. – 10%-os keretösszeg emelést kértünk, amit a járatbővítés miatt kellett megtenni. Ennek fedezetét kívánjuk megvalósítani. A törvény nem engedi, hogy veszteségesen működjön a cég, előírja, hogy a megrendelő tisztes nyereséget fizessen. Ez 5% lenne, de mi 2-3 %-al dolgozunk. Minden beérkező kérést megvizsgálunk, a jelenlegi menetrenddel kapcsolatban nem érkeznek megkeresések. A DAKK Zrt. nyáron hat megállóhelyet felújított, megfeleltünk ezzel az ígéretnek. Tegnap egy minibuszt állítottunk forgalomba, ahol a kisebb forgalmú járatokat váltjuk ki ezzel, azért is, hogy a költségeket csökkentsük.

Dr. Szabó Ervin továbbra is arra kéri Dávid Zoltánt, hogy válaszoljon a kérdésére. – A plusz 10% akkor is emelés, és ahogy látjuk, 1-5%-os haszonréssel dolgoznak. De a 3 lehetne 1 is, erre kellene törekedni. Miért tartja előbbre valónak egy cég nyereségét, mint a lakosok érdekét?

Dávid Zoltán: – Az a cél, hogy a járatok kiszolgálják a lakosokat. Ha kell, Bojtor István tárgyal, hogy ez minél költséghatékonyabb legyen. Nyáron vettünk egy Dotto vonatot, ami újabb szolgáltatást adott, megkönnyítve a Gyopárosra való közlekedést. A mostani DAKK szolgáltatással meg vagyunk elégedve. Többször elmondta a Jobbik is, hogy mással végeztessük ezt a munkát. Ha hoztak volna ilyet, akkor álltunk volna elébe, de nem hoztak. Önök a kákán is csomót keresnek, nem tudom, mi a bajuk van a mostani szolgáltatóval. Van egy korrekt kapcsolat, amiben mindkét fél teljesít. Az igények általában tőlünk indultak, és mindig készséggel segítettek. Lehetnének szebb buszok, lehetne több busz, több járat, de az nyilván több pénzbe is kerülne. Németh Béla kérésére elhelyezték már a cinkusi buszmegállókat, és Monoron is van már kettő Burka László kérésére. A város által rendelt új buszmegállókat már készítik, év végéig felállítják. A városban kb. 100 buszmegálló van, ezek közül a DAKK csak talán 20-at üzemeltet. Arra, hogy mindenhol legyen, nincs egyszerre lehetőség, erre azonban idő kell, türelmet kérek.

Bojtor István csatlakozik Dávid Zoltánhoz: – Amikor kiírtuk a pályázatot, várjuk a jelentkezőket. A mostani felvetéseket egyébként a jelenlegi szerződések is tartalmazzák.

Füvesi Sándor emlékeztet, évekig mondták, hogy rossz állapotban vannak a buszvárók. – Amit most itt elmondott Dávid Zoltán, ugyanezt mondják évek óta. A DAKK vezetése a saját cégének érdekét képviseli és jól csinálja. Önöknek viszont a saját városuk érdekét kellene képviselni, ez viszont annyira nem megy. Amikor ön még képviselő volt, milyen érdek alapján vette el szavazatával az emberektől a régi menetrendet?

Antal László elmondja, a körzetében több megállót szépen és korrektül felújítottak már. – Én örülök a kisebb méretű buszoknak. Ezt annak idején én javasoltam, hogy azon járatoknál, ahol kevesen vannak, állítsunk be kisbuszokat. Örülök, hogy ez megvalósult. Remélem, ezzel a kisbuszos megoldással lehet még néhány újabb járat Szentetornyán.

Szavaztak: 8 igen, 1  nem, 4 tartózkodás. Elfogadták.

14:01 – 14:37

2.) Szennyvízberuházás kötbérigény érvényesítés

Dr. Uzonyi Ivett ügyvéd, aki a szennyvízberuházás alatt a jogi tanácsadó volt, összefoglalja a problémát. – Amikor a késedelem 2015 márciusában egyértelművé vált, a kötbérigény lehetősége megvolt, és élt is vele a város. De a beruházás olyan állapotban volt, ha ezt az igényt azonnal érvényesítik, vélhető volt, hogy a vállalkozó azonnal levonul és jogvitára megy. Ebben az esetben a beruházás befejezése veszélyben lett volna, ezért elveszíthette volna a város a támogatást. Amikor összegződek a problémák, új határidőket jelöltek ki. Közben olyan problémák merültek fel, hogy a műszaki egyetem szakértőit is be kellett vonni a szennyvíztelep befejezéséhez. Ez végül megtörtént, a város megkapta a támogatási összeget. A mostani kötbérigény ezen felüli összeg, ami a város bevétele lenne, ha ezt megítélik. Egy döntnöki és egy választott bíróság dönthet erről. A kötbér a teljes beruházás összegének 10 %-a, tehát 185 millió forint lehet, de ennek összegéről majd döntenek később. Szeretnénk a teljes összeget érvényesíteni, ha erre önök felhatalmazást kapnak, de ennek a kockázatát önöknek ismerniük kell, mielőtt felelős döntést hoznak.

Füvesi Sándor: – Fontos és súlyos ügyben kell a testületnek dönteni, hiszen egy több milliárdos pályázat végén, kifogás érte a kivitelezőt nem kis mértékben. Az ügyvédnő képviseli a város érdekét, az alapján, amit a megbízó mond, így a kérdésem a városvezetéshez irányul, hogy 2016 november végén most értesültem erről az ügyről, ebből az előterjesztésből. Miért nem tartották fontosnak, hogy erről az ügyről az önkormányzati képviselőket értesítse, mert ez elérte azt a szintet, hogy erről tudnunk kellett volna. Szeretnék mindenkit emlékeztetni, hogy amikor a szennyvíztisztító telep megépítésével kapcsolatos téma volt előttünk, ugyanarról a kivitelezőről van szó. Tehát ki képviseli jól az orosháziak érdekét? És ki képviseli mások érdekeit? Beesett ez az ügy, amit döbbenettel olvastam, hogy milyen műszaki problémák voltak, fele sem tréfa. Érdekes mellé tenni azt a korábbi előterjesztést, amikor 160 millió forintos összeghatár erejéig egy kiegészítő munkára adtunk megbízást a KEVIÉP-nek, szúnyoghálóra, klímára, telefonra, annak a KEVIÉP-nek közbeszereztetéssel, akivel ilyen jogi vita van. Erre kap az a cég az orosházi viziközmű pénzéből,  – alig néhány órája sorra jöttek az emberek, hogy miért is kell nekik fizetni még – akiről kiderült, hogy komoly jogvita van és úgy néz ki, hogy lesz is. Ha ezt valaki átgondolja, ilyet józan ember nem csinál.

Szabó Ervin szerint nem kellő körültekintéssel jár el a városvezetés, másképp kellene. – Ön az előterjesztője ennek a napirendi pontnak, önt kérdezem polgármester úr. Az eljárásnak van egy pontja, hogy a pernyertesség kérdéses. Az előterjesztés alapján kifizetünk 21 millió forintot, ami jelentős tétel a város költségvetésében, de arról nem szól a tájékoztatás, hogy ha bukunk, akkor a másik fél költségeit is fizetni kell, és máris ott vagyunk negyven milliónál. Egy ügyvéd nem így jár el, hanem megpróbál peren kívül megegyezni. Mennyit fizettünk ki eddig az ügyvédnőnek? Mi van akkor, ha pervesztesek vagyunk. Egy ilyen ügyről miért most értesülünk? Amikor az ügyvédnő is csak javaslatot tesz, akkor miért fogadjuk el egyből, megkérdeztünk más ügyvédi irodát, kértünk szakmai állásfoglalást? Kétséges a per kimenetele, hát ezt én is megmondom, de ezért nem fogok elkérni ilyen magas munkadíjat. Tegyük fel, hogy sikerdíj vonatkozásában kifizetjük az összeget, akár többet is, akkor, ha nyer. Ez a mai gyakorlat, nem az, amit ebben az előterjesztésben láthatunk, és ezzel lehetne a város pénzével felelősen gazdálkodni.

Bojtor kérdezi: – Szeretné Szabó képviselő, hogy a város utánamenjen ennek a pénznek vagy sem?

Szabó: – Akkor ez nem derült ki. Természetesen igen, de kérdezzünk meg más ügyvédi irodát, és próbáljuk elérni, hogy sikerdíjért dolgozzanak. Ez a szokás most, nem az, ami itt le van írva.

Dr. Uzonyi Ivett elmondja, pályázat útján választották a jogi képviselői feladatra, ami másfél évvel később ért véget, mint amire szerződött, de ugyanazért a díjért. – Folyamatosan tartottam a kapcsolatot utána a hivatallal, de munkadíjat nem kaptam, pedig történtek egyeztetések, amin az ön mellett ülő Burka képviselő is részt vett. Kérem öntől, mint kollégától, hogy a tevékenységemet az alapján ítélje meg, amit elvégeztem. A szerződés szegés megállapítható, ezért jogalap tekintetében nem kérdéses, hogy Orosháza nyerni fog. A kérdés, hogy oszthatatlannak tekintik-e a beruházást, vagy megnézik, hogy mi volt készen a befejezési határidőig, és mi nem. Az önkormányzat nem nagyon tehet mást, csak azt, hogy a kötbér összegét igyekszik érvényesíteni. Bármilyen ügyvédi irodát vonnak be, így kell eljárni. Lehetséges, hogy sikerdíjért vállalná, de én megszoktam, hogy a jó barátság alapja az elszámolás, az összeg a problémához illeszkedik, annyi, amennyit a bíróság is megítélne. Több projekt kapcsán dolgoztam már Orosházának, több polgármester regnálása alatt. Elég sok komoly konfliktus volt itt más projekt kapcsán is, amiben az önkormányzat érdekeit igyekeztünk képviselni. De azt visszautasítom, hogy a szakmai hozzáértésemet, tisztességemet ön kétségbe vonja, úgy, hogy először találkozunk, ez illetlen, udvariatlan – mondja dr. Szabó Ervinnek.

Szabó újra jelzi, nem az ügyvéd munkáját, hanem az előterjesztést bírálta. 0 Keressenek más irodát is, adjanak szakvéleményt, addig vegyék le napirendről ezt a témát.

Fetser János szerint itt nem az érzelmeknek, hanem a tényeknek kell vitázni. – Az lett volna a korrekt eljárás, ha erről a testület már korábban tudomást szerez, akár zárt ülésen, mert ez vagyoni kérdés. Én nem emlékszem ilyenre. Aztán menet közben kellett volna további tájékoztatás, tárgyalt az ügyvédnő, nem vezetett eredményre, dönteni kell a kötbérről. Nem kellett volna adni újabb 160 milliós megbízást a kivitelezőnek, különösen, ha ilyen gondok voltak. Van egy vagyoni jellegű vita. Bojtor kérdése szerintem méltatlan volt.

Elekes Lajos: – Ez egy vállalkozási szerződés, aminek megvannak a maga sajátosságai is. Olyan problémák merültek fel a beruházás befejezésekor, amik a befejezést veszélyeztették, taktikázni kellett. A pótmunka nem azonos a kötbérrel, az egyik, hogy a beruházást sikerrel be tudjuk fejezni, a másik, hogy valaki késedelmes vagy hibásan teljesített, felmerül a kárigény, és ennek a fedezete a kötbér. Mi nem vagyunk jogosultak egy fillér kötbérről sem lemondani, tehát mi nem tehetünk mást, mint érvényesítjük az igényt, hogy ne keveredjünk a hűtlen kezelés vádjába. Természetesen a békéltető egyeztetés már megvolt. A kötbér igénylése a polgármesternek kötelessége, a testületnek nem feltétlen kell erről tudnia, de az igénylésnek már vannak költségei, ezért van most itt ez az előterjesztés. Matekozhatunk, hogy mennyivel lehet ezt olcsóbban megúszni, ügyvédi költség, stb, de az minimális változás lenne a költségeinkben és az ügyvédnő az, aki ezt az eredményt az elejétől végigkövette. A munkájával kifogás nem merült fel, a teljes információ birtokában, bölcs döntést akkor a testület, ha megszavazza ezt az előterjesztést.

Dávid Zoltán: – Az ügyvédnő mindent ismer e vonatkozásban, akkor van biztonságban az ügyünk, ha ügyvédnő áll mellettünk. Teljesen megbízom benne, eddig is kiváló munkát végzett.

Fetser szerint nem az a kérdés, hogy el kell indítani az eljárást, hanem az, hogyan. – Senki nem keveri a pótmunkát a kötbérrel, ez tévedés. Elekes remélem tisztában van azzal, hogy a tulajdonosi jogokat a testület birtokolja, a polgármester képviseletével, amiről beszámolási kötelezettsége van. De senki nem tájékoztatta erről a testületet, pedig lehet, hogy támogattuk is volna az egészet azonnal.

dr. Szabó Ervin módosító javaslatát nem támogatták, az eredeti előterjesztést 10 igen, 3 tartózkodással elfogadták

14:38 – 14:49

3.) A Tűzoltóparancsnok éves beszámolója a település tűzvédelmi helyzetéről és a kapcsolódó intézkedésekről

Bohák János tűzoltó alezredes, megbízott orosházi parancsnok elmondja, az orosházi tűzoltóság az előírt feladatokat maradéktalanul végrehajtotta, a létszám stabil, a járművek és a felszerelés mennyisége, minősége megfelelő. – A vonulások száma csökken, ami a hatékony megelőzésnek köszönhető. Mi magunk is sok tűzvédelmi ellenőrzést tartunk, a polgári védelem területén is megtörténnek az ellenőrzések. 2015-ben az Év Hivatásos Tűzoltóparancsnoksága címet nyertük el. A laktanyafelújítás folyamatban van, jelenleg a tervező kiválasztása zajlik. A katasztrófavédelem mindent megtesz azért, hogy a laktanyát minél előbb felújítsák. Többször tárgyaltunk már arról a polgármester úrral, hol helyezzük el majd a tűzoltókat, ha elindul a felújítás – mondta Bohák. Kitért a szabadtéri égetésre, és kiemelte, hogy Orosházán helyi rendelet szabályozza ezt. – Megkérek mindenkit, hogy ezt maradéktalanul tartsák be. A közmeghallgatáson is elhangzott, hogy műanyag flakonnal, ruhaneművel és egyéb anyaggal tüzelnek. Ez egyrészt tilos, másrészt környezetszennyező, és még a kéményt is károsítjuk vele, könnyen kéménytüzet okozhatunk vele – ismerteti Bohák János. Kiemeli, nagyon fontos a kazánok, kémények átvizsgálása, erről itt írtunk bővebben.

Fetser János megköszöni a részletes beszámolót és a kiegészítést. – Az állománynak további sikereket kívánok. A laktanyafelújításról: volt terv, ígéret, megnyert pályázat, amit méltatlan módon visszaadott a város, ez 2011 óta húzódik. Remélem, végre megoldódik.

13 igennel elfogadták a napirendet

14:50 – 14:53

4.) A Békés Megyei Kormányhivatal Orosházi Járási Hivatala feladatellátásának elősegítése érdekében további helyiségek biztosítása

Lustyikné dr. Papp Anikó hivatalvezető indokolja, miért kellenek a plusz irodák: – Folyamatosan bővült a feladatkörünk, és meg kell említsem azt a jogszabályt, ami arról határoz, hogy 2017 januártól még több feladatot kap majd a járási hivatal, ezért kérjük az irodákat, a munkánk támogatását a testülettől.

Horváth József képviselő (Fidesz) alátámasztja a hivatalvezető szavait: – A földforgalmi és egyéb teendők miatt hosszadalmas az ügyintézés, többször szóvá tették a gazdák, hogy sok papírmunkára van szükség. Az irodák átadása jelentős előrelépés lehet a tekintetben, hogy nagyobb területen, színvonalasan dolgozhassanak a földhivatalban. Erről itt írtunk bővebben.

14:54 – 15:05

5.) Az Orosházi Kórház részére nyújtott beruházási támogatás, elszámolási határidő módosítása

A kórház 20 millió forint támogatást kapott arra, hogy a Táncsics utcai gyermekorvosi rendelők beköltözhessenek a szakrendelőbe. Dr. Duray Gergő, a kórház főigazgatója elmondja, hogy a támogatás elszámolását szeretnék később leadni, 2017. március 31-ével, mert az áprilisi testületi ülésen meghozott döntést követően kapták meg a forrást, melynek felhasználására közbeszerzést kellett lefolytatni, majd ezt még a fenntartónál és a minisztériumnál bemutattuk, engedélyek stb. Az események elhúzódtak, a munkaterületet most hétfőn adtuk át, a beruházás 2017 januárjának végére megvalósul a beruházás, és beköltözhetnek a gyermekorvosi rendelők a Táncsics utcáról. A másik téma a parkolókérdés, ennek megoldásával is foglalkoztunk – sorolja a kórházigazgató, részletezve a tervezett változásokat, erről bővebben itt írtunk.

Bojtor István: – Jó és megalapozott helyre kerül ez a forrás, hiszen emeli a komfortérzetet, a dolgozók, látogatók is hamarabb juthatnak el oda, ahova szeretnének és enyhül a külső részen a parkolási gond. Szeretnénk saját forrásból még az idén parkolókat fejleszteni azon a részen, hogy a szakrendelésnél, óvodánál is könnyebb legyen a parkolás.

Fetser János egyetért az elhangzottakkal. – Bojtor most elmondta mit szeretne. Ezt mi több éve jelezzük állandóan, hiszen áldatlan parkolási állapotok vannak. A Kórház utcában van még bőven hely, a városnak minél előbb ki kellene építeni a parkolókat. Másik téma: megvan a kórházi adósságlista, ami tragikus. Gyula és Békéscsaba adóssága irdatlan, de itt sem jó a helyzet, bár ennek egy részét most megint kifizeti az állam. Lenne helye a pénznek, saját bőrömön is tapasztaltam. Ez nem a kórházigazgatók hibája, hanem évtizedek óta az alulfinaszírozottság. Ha ez nem változik, nem lesz orvos és ápoló. Nekik megköszönöm azt az áldozatos munkát, amit ebben a helyzetben végeznek értünk.

Dávid Zoltán csatlakozik Fetser szavaihoz a köszönetet illetően. – A kórház melletti parkolókról tudunk, a jövő évi költségvetésben tervezzük, hogy építjük tovább a parkolókat. A mostani kórházban tervezett átalakítások és fejlesztések nagyon segítenek majd a normális viszonyokhoz.

Elekes is köszönetét fejezi ki a kórház dolgozóinak. – A kórházak működését a Magyarország kormány stabilizálta, az adósság állomány növekedése megállt, kezelhető szinten maradt, a kormány ott áll kezesként a kórházak mellett. Nem igaz, hogy ebből a helyzetből nem lehetne kijönni, éppen most jelent meg egy kormányrendelet, ami szerint szeptemberben indul el a bérrendezés: nő a szakorvosok, szakápolók bére. Orosháza város úgy gazdálkodik, hogy van forrása a kórház támogatására. Ez a 6,7 millió forint, amit a parkolókra fordíthattunk, jó példa arra, hogy tudunk együtt dolgozni még a nem saját fenntartású intézmények esetében is – emeli ki Elekes, további példákat hozva. – A parkolási mizéria más városokhoz mérten sokkal kisebb mértékű, két neuralgikus pontunk van, a piac és a kórház, utóbbin most tudtunk egy kicsit enyhíteni. Elkötelezettek vagyunk, hogy a lakossági igényeket ki tudjuk elégíteni

Fetser János:  – Békés megye három kórházának adósságállománya meghaladja a 3,7 milliárd forintot, az orosházié ezen belül 900 millió forint fölött van. Az adósságok egy részét az állam eltörli, a többire pályázatot ír ki, majd meglátjuk, hogy ezen hogyan szerepelünk. Nem a jó gazdálkodás a kérdés, hiszen mi ennél jóval nagyobb összeggel támogattunk volna a kórházat. A városnak 1,7 milliárd forint pénzeszköze van, ebből jóval többet kaphatna a kórház, hogy előrelépjen. A bérrendezést kikényszerítette az élet, hiszen az egészségügyi szakdolgozók sorra mennek el, hamarosan nem lesz szakember, aki ellássa a betegeket. Tehát lépni kellett.

Duray Gergő: – A kórházak adósságkonszolidációjára 70 milliárd forintot adott az állam, ebből a kormány döntése értelmében a 45 milliárdot a harminc napon túli beszállítói tartozások rendezésére fordíthatják az intézmények, további 15 milliárd forintra pedig a működés hatékonyságát növelő programokkal pályázhatnak.10 milliárd forinttal emelik a gyógyító-megelőző kasszát. A szakdolgozói hiány az Orosházi Kórházban nem jellemző, a Gyulai Szakképzési Centrummal képzést indítottunk, és több mint 100 szerződést kötöttünk már. Orvoshiány van, az mindenhol van, próbálunk javítani a helyzeten.

Megszavazzák az előterjesztéseket a képviselők – egyhagúlag.

6.) Az Orosházi Evangélikus Egyházközség kérelmének elbírálása

Egyöntetűen, vita nélkül megszavazták.

15:07 – 15:14

7.) Tájékoztató az Alföld Gyöngye Hotel hasznosításával kapcsolatos egyeztetésekről

A hotel hasznosításával kapcsolatban Bojtor Istvánt bízta meg a testület azzal, hogy tárgyaljon a lehetőségekről. Két tárgyalást folytatott le eddig, erről tájékoztatja szóban a testületet. Az első tárgyaláson Benkő Ferenccel, a városüzem vezetőjével egyeztetett, aki kiemelte, tudja vállalni a működtetést, de fejlesztésre nem lesz lehetősége, és 20 millió forint önkormányzati támogatást kérne. A másik tárgyaláson Kiss Lászlóval, a TDM elnökével tárgyalt, aki üdülési jog értékesítésével, a román piacban gondolkodva működtetné a szállodát. Első évben 20, majd másodikban 10 millió forint önkormányzati támogatást kérne, szakmai anyagot készítene. – Ez utóbbit én túl kockázatosnak tartom, emellett jövedelmezőbb megoldást szeretnénk kitalálni, ezért egyik megoldást sem támogatom, további lehetőségeket keresek.

Fetser: – A város vagyona nem a maffia játékszere. Gyakorlatilag saját magukkal egyeztettek. Elképesztő. Mindenki tudja, hogy itt egyesek saját maguknak akarnak kimazsolázni. Ahol Elekes, meg Kiss a tárgyaló partner, az komolytalan, nem bíznám rá a biciklimet sem. Bizottságnak kellene ebben tárgyalnia.

Bojtor jelzi, egyelőre nem volt más, akivel tárgyalhatna, és mint mondta, egyik koncepciót sem támogatja. Elekes Lajos jelzi, hogy ha már hasznosítani kell ezt az ingatlant, akkor a végén ne kelljen közüzemi számlákat utólag rendezni, várják Fetser javaslatait is.

Szavazni nem kellett.

15:15 – 15:19

8.) Beszámoló a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról

A kiscsákói kastély és a Gémes palota tulajdonjogával kapcsolatos lépésekre kérdez rá Fetser János, mire Elekes Lajos elmondja, hogy a kiscsákói tulajdonossal felvették a kapcsolatot, levélben várnak tőle jelzést, hogy mennyiért adná el az ingatlant. – A Gémes palota kapcsán pedig a vagyonrendező nyilvános pályázatot ír ki az ingatlan adásvételével kapcsolatban, az önkormányzat megrendelte a vagyonértékelést, reméljük, minél hamarabb kiírják és akkor dönt a testület. Felhívtuk a figyelmet arra is, hogy az életveszélyre fel kellene hívni a figyelmet, de a vagyonrendező még várja, hogy a törvényszék a költségeket megelőlegezi-e neki. Jeleztük, ha esetleg történik valami baj, akkor a felelősség őket terheli. Azon még el lehet gondolkodni, hogy a város saját forrásból, minimális költséget vállalva tegyen lépéseket arra, hogy figyelmeztessen az életveszélyre, de az ezzel kapcsolatos költségeket sehonnan nem kapjuk majd vissza.

15:20 – 15:28

9.) Az Orosházi Települési Értéktár Bizottság beszámolója

Füvesi Sándor: – Mi fontosabb lehet, mint a közös, orosházi értékeink. Örülök, hogy megyei és városi szinten is komoly munka folyik, hogy ezt összegyűjtsék, drukkolok hozzá. Látom, hogy több orosházi értéket a megyei értéktár nem vett fel a megyei értékek közé – például orosházi banán, száraztészta, orosházi kenyér. A bizottság tájékoztatást kért a megyei értéktártól a felterjesztések elutasításának okairól. Azt gondoljuk, hogy ezeknek az értékeknek ott lenne a helye, és értetlenül állunk amellett, hogy nem vették fel a megyei értékek közé. Az orosházi banán története igen érdekes, Pável Bertalan nevéhez kapcsolódik, ő alkotta meg ezt az érdekes péksüteményt, ami egy banánra emlékeztet. Örülnék, ha ez is bekerülne a megyei értékek közé – mondja Füvesi. Az orosházi banánról korábban már írtunk, ide kattintva olvasható.

Horváth József, az Orosházi Értéktár Bizottság elnöke kér szót: – Kértem korábban a képviselőket arra, hogy segítsenek abban, hogy olyan anyagok érkezzenek a bizottság elé, hogy valóban növelni tudjuk az értékek számát. Vannak olyan értékeink, amelynek beadványa már a bizottság asztalán van két éve, de nem tartalmaz olyan adatokat, aminek ismeretében beadhatnánk. Például a Nagy Tatársánc, monori csárda, Göbölyhajtó út. A megyei értéktártól tájékoztatást kértem, hogy ezek a helyi értékek miért nem kerültek be a megyeibe. Az orosházi banánnak is biztos, hogy a megyei értéktárban a helye. De a beadott dokumentumokat az előterjesztőknek ki kell egészíteni, hogy ezeket az értékeket jól alátámasztva be tudjuk újra terjeszteni. Az orosházi kenyér, mint olyan, ma nem létezik. Az eredeti Gémes-féle kenyeret ma Orosházán megvásárolni nem lehet, ez lassan a feledésbe merül. A Hagyományok Ízek Régió titulust a közeljövőben hét orosházi termék kapja meg, ez jó hír, de ez gazdasági szféra, nem az értékekről szól.

Füvesi válaszol: – Azt gondoltam eddig, hogy ezek megfelelően alátámasztott értékek, amiket az orosházi bizottság megalapozottan fogadott be. De most azt mondja a bizottsági elnök úr, hogy az én személyes közreműködésemre van szükség ahhoz, hogy a megyei értéktár megértse, akkor mondja meg mikor és hol legyek, segítek. Azzal meg nem értek egyet, hogy az orosházi kenyér a feledés homályába veszett.

Horváth reflektál, hogy nem személyes lobbi alapján dolgozik a megyei értéktár.

Szavaztak, és a napirendet elfogadták.

15:55 – 16:46

10.) Tájékoztató a Média Kft. és a Petőfi Kulturális Közhasznú Nonprofit Kft. vizsgálatának eredményéről, valamint a szükséges döntések meghozatala   + melléklet

Füvesi Sándor: – Az előzmény, hogy egy hónappal ezelőtt a fideszes többség úgy döntött, szakértőt kér fel, hogy a két véget átvilágítsa és reorganizációs tervet fogadjon el. Ez elkészült. Arról kell dönteni, hogy a közmédia működtetését a művelődési központ végezné, ott dolgoznának a médiás dolgozók is. Gondolom a média kft megszűnne, az, ami 2009-ben egy ide ejtőernyőzött fideszes, Poór Csaba alapított. Mi végig azt mondtuk, nem is kell a média kft. Azzal indokolják, hogy pénz takarítható meg, nincs szükség két ügyvezetőre, stb. Jó reggelt kedves Fideszesek, hogy meg tetszettek érzkezni a jelenbe. Azt még nem lehet most tudni, hogy milyen politikai indokok vezettek ide, nyilván idővel ez is kiderül majd. Azt is olvassuk, hogy a szerkesztőséget is át akarják költöztetni. Miért, miután épp a hetekben költöztették ki őket a városházáról egy új helyre. Azt ki engedélyezte, mennyibe került? És most az egész stábot újra költöztetni akarják. Így nem lehet bánni a dolgozókkal. Amit még ki lehet olvasni ebből az anyagból: 71,4 millió forinttal támogatja ebben az évben a média kft-t az önkormányzat, és most újabb 20 milliót adunk neki. Nincs időm kitérni arra, hogy a társaság nem azt teszi, ami a dolga lenne, az orosháziak hiteles, magas szintű tájékoztatását. Több súlyos gazdasági megállapítás is van az anyagban. Tavaly több mint 1 milliót fizettek ki jutalomnak, engedély nélkül létszámot fejlesztettek, engedély nélkül eszközfejlesztéseket végeztek. Ezek nagyon komoly problémák. Módosító indítványként javaslok egy új napirendet. Az önkormányzat képviselő-testülete Irimiás Lászlót az ügyvezetői tisztségéből december 15-ei hatállyal visszahívja.

Dr. Szabó Ervin: – Nem emlékszem, hogy a szakértőnek arra adtunk volna testületi felhatalmazást, hogy reorganizációs tervet készítsen, és a média valamint a PMK összevonására dolgozzon ki valaki tervet. Amiről tudtunk, az a 10 milliós támogatás, ami megtörtént. A szakértő kirendelése teljesen felesleges volt, bárki megerősítheti, hogy a több pénz magasabb színvonalú munkát eredményez, de akkor kérdezem, hogy ennek a szakértői tervnek az elkészítése mibe került. Szeretném hallani a két intézmény vezetésének véleményét, mert anélkül ez aggályos, de azt gondolom, ők a szakértők. Tudom, hogy elhangzik majd, ez mennyire költségtakarékos, de hagy kérdezzem meg, hogy az átszervezésnek, átköltözésnek nincs költsége? Egy gépészmérnöknek van olyan kompetenciája, hogy egy ilyen nagy súlyú, a város életét nagyban érintő kérdésben véleményt formáljon? Túlterjeszkedett abban, ami a feladat lett volna, mert egy szakértő ne döntsön, ezt majd megteszi a testület. Ez egy nem előkészített anyag, nem lehet az intézményvezetők megkérdezése és mélyebb vizsgálat nélkül ilyen lépést meghozni. A város olyan intézményeiről volt szó, aminek a munkájával a testület meg volt elégedve, a lojalitás látható, de a szakmai színvonal megkérdőjelezhetetlen volt és ezt most megint megzavarni és az ott dolgozókat így megterheli teljesen érthetetlen. Amikor ilyen fontos döntés van, akkor nyilatkozzon meg a polgármester.

Fetser János: – November 25-én olyan anyagot tárgyalunk, hogy elfogyott a pénz, adjatok még 20 millió forintot. Úgy szabadott volna ezt idetenni, hogy itt van a felügyelő bizottság elnöke, tagjai, akik kivizsgálták, hogy ki a felelős. Az elmúlt években is folyamatosan ez történt, hogy év közben jelezték, elfogyott a pénz, adjatok még. Nem tudjuk, hogy eközben megfelelő volt e a gazdálkodás. Az arroganciának voltak jelei, ügyvezető úrtól még kérdezni sem lehetett. Ennek a szakértői anyagnak látom a jó oldalát, úgy kellene lennie, ahogy le van írva, hogy milyen legyen a műsorszolgáltatás. A múltkori testületin emlékeim szerint úgy döntöttünk, hogy adunk 10 millió forint kölcsönt, most meg vissza nem térítendő, 20 milliós támogatásról van szó. Mi történt egy hónap alatt? Vagy egy nap alatt, mert úgy tudom, Elekes még aznap felment a társasághoz és megnyugtatta őket, hogy megkapják a 20 milliót. Én már bizalmatlanul nézem, amit Elekes ír alá. A létszámbővítés nagy kiadás növekedést eredményezett, a másik, hogy mennyi a házipénztárban álló összeg, megnézték-e, hogy abban mennyi van. Leírták, hogy takarékossági lépéseket kellett volna meghozni, ez miért nem történt meg. Lajos miért nem kérted ezt számon? – fordul Elekeshez. – A PMK-hoz nem nagyon akarok hozzászólni, hiszen kétszer annyi pénzt kapott, hát ki ne tudna kétszer annyi pénzből jól működni.

Elekes Lajos válaszol. – Az átvilágítást azért szerettem volna megtenni, mert mélységesen bíztam mindkét ügyvezető munkájában, és szerettem volna megerősíteni azzal, hogy a sandaság gyanúját eloszlatva egy külső szakértő nézze át a gazdálkodást. Az derült ki, hogy gazdaságilag nem kifogásolható módon történt a működés. Amit az átvilágítást végző Kriszti úr tett a média kft-ről, azt jelenti, hogy az eredetileg kért összegnél kevesebbel indítottuk el a média kft-t, ezért kérnek most plusz összeget. A saját bevételek visszaesése komoly volt, kifutottak a már véget ért pályázati rendszerből, az új pedig nem indult el. Mindenki azt hallja, hogy képzett munkaerő hiány van, igaz ez itt is. Nem könnyű a fluktuációt jól kvalifikált szakemberekkel pótolni, ezt pedig az ügyvezető csak magasabb bérköltséggel tudta megtenni. Emellett a közösen elhatározott digitális átállást megkezdték a televízióban, aminek vannak még költségei. Ezért kell a 20 milliós plusz összeg. 250 ezer forintért végezték el az átvilágítást, amire erőltetett menetben, de elég a 20 nap. Szabó Ervinnek válaszolom, hogy amennyiben jogi típusú megállapítás van az anyagban, ez nem feltétlen Krisztik úr megállapítása, hanem a mögötte álló csapaté. Olyan embert kerestünk a feladatra, aki kellőképpen tapasztalt mind a két területen. A 20 millió forintot megígértem a Média kft-nak, mert miután az anyag elkészült, biztos voltam abban, hogy erre szükség van, és a frakció is egyetértett, így azt gondoltam, hogy már meg lehetett nyugtatni őket, hogy úgy menjenek haza a családjukhoz, hogy nincs likviditási probléma. A házi pénztár nem jogi, hanem gazdálkodási kérdés, ami attól függ, hogy mekkora pénzforgalma van egy cégnek, szó nincs arról, hogy ez a pénz nem létezik. Jó reggelt MSZP frakció, jó reggelt Füvesi úr! 2009-ben za teljsen logikus lépés volt, hogy az önkormányzta létrehozott egy gazdasági céget, ami közfeladatot lát el és biztosítja a hiteles tájékoztatást a térségben, átadva anyagokat a megyei, országos médiának és olyan sajtófeladatokat is ellát, amit az önkormányzat nem tudott volna. Ahogy összevntuk a fürdőt és a városüzemet, és onnantól kezdve elkezdett működni ez a dolog jól gazdaságilag, úgy egy ilyen összevonás a média és a PMK részéről szintén gazdasági előnyökkel jár. Viszont ha a média kft-be elkezdenek bejönni azok a pénzek, amiket meg tud nyerni, onnantól kezdve szükség lehet a média kft-re. Ha bejönnek a pályázatok, akkor úgynevezett in-house cégre van szükségünk, amivel megnyerhetjük a pályázatok ide vonatkozó részeit, ne tudjanak más, országos vállalkozók rámozdulni az ide is becsatornázható pénzekre egy közbeszerzési eljárásban. Tehát a pénz a városban maradhat. Olyan cég legyen, aki közfeladatok lát el, az orosháziakért dolgoznak, ahol orosházi emberek dolgoznak, orosházi beszállítóik legyenek. Ez tulajdonképpen egy technikai megoldás, és terv szerint a VÜRT vonatkozásában is hasonló előterjesztést fogunk a következő ülésre behozni. Szeretném megtartani egy minimális működő státuszban a médiát.
Az előterjesztés első része tudomásul veszi a beszámolót, a második biztosítja a 20 millió forintot, vissza nem térítendő támogatásként. Harmadik pontként pedig felkérjük Krisztik Csabát, hogy az itt leírt reorganizációs tervet hajtsa végre Irimiás Lászlóval és Lajti Tímeával közösen. Decemberben az összevonáshoz szükséges törvényi változásokat el kell készíteni, és erről majd a decemberi ülésen dönthetünk.

Fetser János: – Tovább erősítette a sandaságot Elekes úr, ha nem beszélt volna ennyit, akkor bizonyos részeit még is szavaztam volna. Jó estét Elekes úr, lehet indulni haza Nagykanizsára. Ez az előterjesztés arról szól, ami az ön érdekét szolgálja. Önnek nincs szavazati joga ebben a testületben, de úgy tesz, mintha öné lenne a város és a kassza. Önnek tájékoztatnia kellene minket, választott képviselőket. Jellemző az ön és a média kft vezetőjének arroganciájára, hogy az elmúlt időszakban már nem is válaszolnak. A házipénztárat nem öntől, hanem a szakértőtől kérdeztem. Oda fogok figyelni, mit és hogyan tesz, nem asszisztálunk ezekhez a dolgokhoz, már rá fogunk ütni a kis kezére.

Dr. Szabó Ervin: – Ha Elekes Lajosnak a legfontosabb a dolgozók tekintetet, ezért kérem, hallgassuk meg a két ügyvezetőt ők mint mondanak. Nem kaptam választ a szakértő kompetenciájára sem. Semmi nem indokolja ezt az összevonást. Ez arrogáns lépés, és megtehetik, és megteszik. Ami működik, miért kell belenyúlni. Ez egy forinttal nem lesz gazdaságosabb, csak szétverjük, ami működik. Nem látom ebben a szakmaiságot, ez nem szolgálja a város érdekeit. Egy előkészítetlen, szakmaiatlan és érvek nélküli anyag, ezt így nem tudom támogatni.

Elekes Lajos ügyrendben kért szót: – János, ha ezt folytatod, feljelentés lesz a vége. Nem veszem fel ezt az arroganciát, én más úton járok. Tudnék én is mesélni a te viselt dolgaidról – mondja Fetsernek.

A polgármester arra int, maradjon mindenki a napirendnél, és a két ügyvezetőt szólítja a mikrofonhoz. Lajti Tímea a PMK és Irimiás László a média részéről, közöttük az átvilágítást jegyző Krisztik Csaba.

A sort Krisztik kezdi, bemutatkozik, gépészmérnök, mérnöktanár, közművelődési menedzser. – Olyan érzésem volt, hogy elolvasunk valamit az elején, de a végére nem jutunk. A felmérést vállalkozásban végeztük, szakmai csapat van mögöttünk, többen írtuk ezt az anyagot, jogi és pénzügyi szakemberek segítettek a mélyelemzésekben. A megbízást november 2-án írtuk alá, 250 ezer forint+áfa volt a díjazás, az anyagban minden tájékoztatást megadtunk. A házi pénztár: pénzeszközök nem hiányoztak, hogy ki hogyan kezeli a pénzeszközöket, azt nem volt feladatunk vizsgálni, de a pénztár rendben volt.

Dávid Zoltán kiemeli, a médiában eddig is színvonalas munka folyt. – Ehhez sok pénz kell. A napi közel egy tucat eseményhez, amin ott vannak ember és technika, eszköz kell. Ezek az eszközök tönkre mennek, ezeket pótolni kell. Rengeteg eseményre kapnak meghívást, de ők döntik el, melyek azok az események, amelyek bekerülnek valamelyik felületre. A művelődési központban is magas szintű munka folyik, rengeteget fejlődött a ház az elmúlt hónapokban, biztonságosabbá vált, elég csak a tűzvédelemre gondolni. Ehhez is pénz kell, bármennyire is zsebbe vágó dolgok. Ha minőségben fejlődni akarunk, ahhoz több pénz kell. Az a cél, hogy a két cég a legtöbb külső forrást vonja be, és minél kevesebb saját összeget kelljen adni. Egy változás az eredményt célozza, egy év múlva már láthatjuk ennek jeleit. Inkább támogassuk a médiát és a PMK-t minden lehetőséggel. Nincs az a pénz, amit ne lehetne elkölteni a kultúrára, nagyon költséges a fellépők szerződtetése.

Lajti Tímea, a PMK ügyvezetője: – Már most is együtt dolgozunk minden nap a média munkatársaival, napi szinte gondolkodunk és dolgozunk együtt, civilként is sok gondolattal segítették a munkánkat. Ezen csak erősíteni fog, ha szorosabb lesz a kapcsolat, a teljesítményünket nem fogja csökkenteni, tehát mi továbbra is a magas szintű szakmaiságra törekedünk. A pénz kapcsán: igen, többet kaptunk, nagyon köszönjük, ahogyan elmondtam már, ez a város arculatát nagyban meghatározza.

Irimiás László, a Média Kft. ügyvezetője elmondja, az elmúlt 5 évben mindig bekövetkezett egy finanszírozási vákuum. – Eddig tudtuk a többségét finanszírozni a külső bevételekkel. Idén is azt gondoltuk, hogy az EU-s forrásáok megnyílnak, amivel lehet pótolni a kieső bevételt. Ezek sajnos nem jöttek be, ezért már félévkor jeleztem a fenntartónak, hogy bizonyos összegekre szükségünk lesz

Szabó Ervin ügyrendben újra kérdez, hogy az ügyvezetők helyeslik vagy sem, és ki fogja vezetni az összevont intézményt. Lajti jelzi, a döntést elfogadja, a vezetés nem az ő kompetenciája. Irimiás László is megfogalmazta, hogy a tulajdonos döntését el kell fogadni, és mivel felkérték, az átmenet levezénylésében segít.

Az átállás költségei még nem ismertek – mondja Krisztik –, nem tud konkrétan összeget mondani.

Füvesi módosítójáról szavaznak először, ami Irimiás ügyvezetői megbízásának december 15-ével történő visszavonását javasolja. Mivel a megbízás egyébként is lejár december 31-ével, ezért ezt a polgármester nem támogatja. A testületi többség nem szavazza meg a módosító indítványt, az eredeti előterjesztés határozati javaslatait 8 igen, 6 nemmel elfogadták.

16:47 – 16:51

11.) Család- és gyermekjóléti központ feladatainak ellátása + melléklet

Fejes Róbertné alpolgármester elmondja, törvénymódosítás miatt szükséges most a testületnek tárgyalni: jövőre az önkormányzat működtetné a központot, a kistérségi társulás helyett.
– Ezt a társulás nem szívesen fogadja el, összefogtunk több társulással és hallattuk a hangunkat, azt szeretnénk elérni, hogy jövőre is a társulási tanács legyen a fenntartó. De most el kell fogadni ezt az előterjesztést, azonban ha sikerül elérni, hogy továbbra is társulási tanács legyen a fenntartó, akkor rendkívüli ülést kell majd összehívni. Ezúton is köszönöm Simonka György képviselő közreműködését.

A képviselők megszavazták az előterjesztés határozati javaslatait.

12.) A 7821 és 7822 hrsz-ú ingatlanok telekhatár rendezése

Név szerinti szavazással a napirendet megszavazták 11 igen, 2 tartózkodás mellett – parkoló épülhet a Corvusnál.

13.) Az orosházi 6536, 6541/4 és 6542 helyrajzi számú földrészletek telekhatár-rendezése és értékesítésre történő kijelölése

Név szerinti szavazással a napirendet egyöntetűen megszavazták.

16:54 – 17:44

14.) A Bogárzói Lóversenypálya Hasznosító és Szolgáltató Nonprofit Zártkörű Részvénytársasággal kapcsolatos döntés meghozatala

Szabó Ervin kér szót, jelezve, még májusban döntöttek arról, hogy a Gabonmarkettel kötnek üzletet. – Akkor is megfogalmaztam, hogy nincsenek lényegi információink ahhoz, hogy érdemben dönthessünk. Most meg ezt anulálni kell. Most megint nem tudunk semmit, és a semmi alapján kell döntést hozni. Milyen szakmai, pénzügyi befektetőkről van szó, honnan jönnek, mik a terveik. Gyűjtsük be az információkat. Javaslom, most még ne adjuk el, kapjuk meg az adatokat, és utána történjen meg ez az adás-vétel.

Fetser János javasolja, vegyék le napirendről, ne döntsenek. – Ha döntenek, akkor a 48% eladásáról nyílt közbeszerzési páláyzatot írjanak ki és név szerint szavazzunk. Gondolják át ennek az előterjesztésnek a jelentőségét. Szóljanak Ottlakán Tibornak, Elek tanya 1 alatti lakosnak, Csobota Kis Árpád Budapest, Honvéád utcai lakos is jöjjenek el ide, és mondja el, hogy mit akar tenni ezzel a 48%-kal. Benkő Ferenctől kérdezem, hogy ezt hogy képzeli? Ez a két ember jelentkezett? Mi az elképzelés? Nagyjából tudom, hogy mi van a háttérben és hogyan akarnak emberek pénzeket lenyúlni, ne csinálják. A lóversenypályához komoly pénzek lesznek majd rendelve a jövőben. Hasznosítani a város lakosainak érdekében kell. Soha nem volt gyakorlat, hogy a város vagyonával játszunk – ondja Fetser, jelzvem nem ez a szolgálati út, szerinte strómaokról van szó.

Elekes jelzi, a tárgyalásokat Benkő folytatta le, azt pedig javasolja, hogy az üzletrészek értékesítését ne adják a Gabonamarketnek. Szerettem volna, ha már ebben az évben Bogárzó javát szolgáló programkat tudtuk volna szervezni. Két hónappal ezelőtt egyeztettünk, ott volt a lovasegyesület, Horváth képviselő társam. Nem látunk olyan befektetői forrást, amit erre rá tudunk húzni, de dolgozunk rajta. Vagyonvesztésről, ingatlankijátszásról szó nincs.

Benkő Ferenc szerint a város érdeke, hogy a lóversenypálya megteljen élettel. – A két úr közül Csobota-Kis Árpád a marketingiparban és a lóversenyzésben megfelelő szakmai tapasztalata van. Egy nagyon komoly lovas turisztikai szervezet alapítója volt, személye biztosítékot jelent arra, hogy komoly munkát fog ebben végezni. Ottlakán úr úgy került a képbe, hogy jelenleg ők együtt dolgoznak, és olyan vehemenciával, munkatempóval bír, ami komoly előny. A saját pénzüket teszik bele ebbe kisebbségi részvényesként, és ha valamit nem adunk meg

Benkő úr elfelejti mondani, hogy a beosztottjairól beszél. És nincs projekt sem. Hogyan kerültek ők kapcsolatba ezzel? Mi akadályozza meg, hogy egy országos felhívást tegyenek közzé, és jelentkeznek többen, a legjobbakat kiválassza. Nagy munkabírású. És? Ne vicceljetek már, ez paródia. Nem véletlen, hogy a Gabonamarket visszalépett. Hány osztálya van, milyen végzettsége van? Mik a pontos céljaik? Idehoztunk olyan cégeket, amikről semmit nem tudunk. Aki ezt megszavazza, nem a várost támogatja. Kérem, vonjuk vissza a javaslatot.

Elekes Lajos kiemeli, Gerebenics visszalépése nem üzleti, hanem magánjellegű volt, amiről nem etikus beszélni. – A lósport nem olcsó. Általában olyan emberek szórakozása, akik praktikusan működtetik, mert ebben nagy pénz nincs, ezzel nem lehet nagyon keresni. A város szeretné, hogy a lovas sport jelen legyen a városban. Még ebben a Zrt-ben is megőrizzük az 55%-os önkormányzati többséget. Itt van két ember, aki kötődik Orosházához, turisztikailag jó szakemberek és elkötelezték magukat a célért. (Fetser közbeszól, miért nem jönnek el ide?). Eljönnek majd természetesen – válaszol Elekes aki hozzáteszi, Bogárzót és a lovassportot is szeretnék bevonni Gyopáros turisztikai fejlődésébe.

Szabó Ervin azt mondja, még mindig nincs meg a válasz, pedig a kérdés egyszerű: – Mit akarnak csinálni? Egyiküknek sincs semmi múltja, nem tudjuk, mit akarnak. Jöjjenek már ide és mondják el. Konkrétumot legalább egy ilyen befuccsolt dolog után kapjunk. Ne adjuk most el.

Elekes szerint nem a lovassportról van szó, hanem Gyopárosfürdőről: – Fejlesztési stratégiánknak két nagy lába van, Gyopárosfürdőre épül. Egy fürdővel meg egy szálláshellyel nem lehet itt tartani a turistákat. Olyan koncepció kell amibe be kell hozni Szabdkígyóst, Pusztaottlakát, stb. hogy meghosszabbíthassuk az itt töltött vendég éjszakák számát. A lovassport egy fél napot jelenthet ebben a körben. Vagy az országos lovastúra egyik pontja lehet, a helyi lovasoknak kapacitást biztosítsunk – és sorolja tovább, hogy milyen elképzelések vannak a város turizmusának erősítése érdekében, közben kiderült Elekes még Füvesi blogját is szokta időnként olvasni. – Megvan a szándék, hogy próbáljuk Orosháza lehetőségeit, ismertségét bővíteni és ebbe bele lehet vonni a lovaspályát is. Adjanak már egy kis bizalmat ezeknek az embereknek, le fogják írni az elképzeléseiket. Dolgozunk a háttérben, készülnek ezek a dolgok.

Szabó ügyrendben elmondja, ha vannak elképzelések, amiket leírnak, akkor tegyék meg, és akkor majd döntenek.

Elekes azt mondja, nem engedik neki a zrt-t a jövő évnek úgy, hogy nincs koncepció, hozzák ezt a koncepciót.

Németh Béla jelzi, frakcióülésen sem tudta támogatni az elképzelést. – Az előző határozat visszavonása rendben van, az előző jelentkező nem tud részt venni ebben a részvénytársaságban. Eddig a pálya az önkormányzaté volt, amit az egyesület használt, ezt lehetne tovább is. Lehet, hogy az említett személyek elképzelése jó, de ezt nem tudjuk. A cél, hogy felújítjuk, attrakció legyen, az jó, de ehhez miért kell ez a két ember? Az egyest megszavazhatjuk, a második határozati javaslat korai, nem kell vele foglalkozni. Amit Fetser úr mondott, tegyünk egy országos felhívást, sokan nem jelentkeznek majd, ide szenvedély kell és a lovak szeretete. A város pályázzon és próbálja meg felújíttatni, hogy még inkább alkalmas legyen az itt megfogalmazott turisztikai célokra. Ez a két úr, ha annyira ismeri a lovas sportot, és a VÜRT alkalmazottai, akkor mi akadályozza meg, hogy szakmai tudásukat odategyék, hogy sikeresek legyünk.

Elekes hangsúlyozza, egyeztettek a lovas egyesülettel, kijelentették, hogy nekik a pálya működtetésében érdemi lehetőségeik nincsenek, tehát rájuk támaszkodni ebben badarság.

Füvesi Sándor: – Amikor Németh Béla Fetser Jánost Fetser úrnak szólítja, az mutatja a helyzet komolyságát, amikor két volt polgármester azt mondja, hogy ezt az előterjesztést így be sem lehetett volna hozni, akkor a mostani polgármester mire vár? Ha már engedte így behozni, akkor most már mire vár? Ruszinkó urat ki bízta meg és milyen tanulmány elkészítésével? Erről is kellene tájékoztatni. Azt mondja Elekes, hogy az Ádászné nem valós igazgató, hát a jogászoknak most felállt a szó a hátán. Az egyes határozati javaslatra a név szerinti szavazást kérem, a kettősről ne szavazzunk.

Németh reagál arra, hogy a lovasegyesület ne működtetné a pályát: – Nem lehet ezt mondani azokra az emberekre, akik még ápolják az orosházi lovassport. Tudták működtetni az önkormányzat segítségével, ez jól működött közmegelégedésre. Ez most miért nem járható? Csinálunk valamit, ami nem biztos, hogy működőképes, nem is láttuk a szereplőket.

Elekes felajánlja, hogy menjenek ki és nézzék meg, hogy néz ki, és menjenek el egy versenyre, hogy mennyien vannak: – Ide jutott el gazda nélkül a pálya, mi ezen szeretnénk változtatni. Ez egy olyan érdek, és igény, amit nem lehet elvitatni. Szeretnénk ha szebb lenne a pálya, ha felkerülne a turisztikai térképre, az egyesületnek erre anyagi lehetősége, menedzsmentje nincs. Amit Fetser úr csinált, az a szokásos MSZP-s ármány. Ezek az emberek tartják a cégek, jogi szempontból felelős, törvényesen működik a cég, Katalinnal átmenetileg vállalta az ügyvezetést, fillér nélkül végzi és most meg rajta maradt mint szamáron a fül. Az a negatív városmarketing, ami itt folyik, az nem a város érdekét képviseli, minden befektetőt elüldöznek, változtassanak irányt.

Az első határozati javaslatot elfogadták, a módosítóra, hogy a kettes pont lekerüljön 7-7 szavazatot kapott, tehát a Fidesz frakcióból ketten kiszavaztak. De a többség nincs meg, tehát marad az eredeti kettes pont. A jegyző közben a zárt és nyílt Rt szabályairól szól, Szabó Ervin megkérdi, most akkor a végére hagyják, hogy név szerinti szavazást kértek? Fetser jelzi, hasznosítási pályázat kiírásáról kér módosítót szavazni:  6 igen, 8 nem mellett elutasították. Most szavaznak arról, hogy név szerinti legyen-e, ezt elfogadják, tehát a kettes számú határozati javaslatról név szerint szavaznak: a fideszes képviselők többsége igent mondott, Fetser János, Burka László, Füvesi Sándor (MSZP), Szabó Ervin, Lénárt Zoltán (Jobbik) Németh Béla (Fidesz) nemet, így elfogadták.

15.) Állati hulladékkal kapcsolatos döntés meghozatala

Megszavazták.

16.) Döntés az Orosháza, Falus E. u. 1. számú ingatlan előtt található közkifolyó áthelyezéséről

Fetser János kér szót: – Ennek a testületnek a komolyságát mutatja, hogy egy közkifolyó áthelyezéséről döntünk, adott esetben egy milliárdos beruházásról nem kapunk információt. Ítéljék meg az olvasók és a nézők az egész komolyságát.

17.) Az Orosházi Kistérség Többcélú Társulásával kapcsolatos döntések meghozatala

A kistérségi társulás elnökeként Fejes Róbertné elmondja, ebben az előterjesztésben az orvosi ügyelet éves tagdíját állapítják meg, örömhír, hogy Nagymágocs csatlakozik a kistérségi társuláshoz. Más települések is érdeklődnek a kistérségi orvosi ügyeletünk működése után, köszönöm a kollégáknak, sok dicséretet kapnak.

Megszavazták

17:50 – 18:20

18.) DAREH Önkormányzati Társulással kapcsolatos döntés meghozatala

Fetser kezdi: – Dávid úr! Ön nem lemondott a DAREH vezetéséről, hanem leváltották. Öt perc szünetet kért, utána elmondta, hogy nem kíván lemondani, majd leváltották. Jelen voltam ezen az ülésen. Véget ért az ön vesszőfutása. Nem csak a DAREH éléről történő leváltása jelzi, hogy ön alkalmatlan, hanem a mai testületi is. Szembemegy a társulási ülés döntéseivel. Régebben azt mondta, hogy a társulás így döntött, és az önkormányzat szavazza meg, ahelyett, hogy az önkormányzat véleményezte volna, és felhatalmazást adott volna önnek. Fordítva ült a lóra, és úgy maradt. Ha ez a pályázat december 31-ig nem indul el, akkor ezt a pénzt lakosság arányosan vissza kell fizetnie a településeknek, mert az unió nem fizeti ki. Ott áll több ezer szelektív gyűjtésre váró eszköz, a gépek, amiket már újra kell műszakiztatni, darabját 180 ezer forintért. 2013 óta nem tudott egy üzemeltetési koncepciót összerakni, akkor mit csinált? Amikor megkérdezték ezen a taggyűlésen, hogy mi a különbség a régi és az új koncepció között, az volt a válasz, hogy kiiktatjuk a táskás embereket, ön hallotta ezt? Ön ki fogja fizetni, ha letiltják ezt a pénzt, amit az unió nem fizet ki, mert nem indul el a projekt? Ha törvénysértés történt, akkor írja le, tegye ide elénk, és tegyünk észrevételt az illetékes hatóságnak. Egy hónapunk van arra, hogy beinduljon. A legutóbbi ülésen ki képviselte Orosházát, ki volt erre felhatalmazva, és ha nem volt senki, akkor miért nem? Ön nem a város érdekét képviseli, hanem Simonkát és csapatáét, csak nem számoltak azzal, hogy az embereknek kinyílt a szeme. És ilyen módon félrevezetni az orosháziakat, hogy meghamisítják a tényeket, az gyalázatos. Az a feladat, hogy induljon el a szelektív hulladékgyűjtés, ez a 14,5 milliárd forint szolgálja a társulás településeit, és a DAREH képviseletéről mondjon le, hogy a renomét visszaállíthassuk, mert ön alkalmatlan – zárja Fetser, mert lejárt a hozzászólás ideje.

Füvesi Sándor szerette volna, hogy a polgármester válaszolt volna a Fetser által feltett kérdésekre. – Az elmúlt években több nagy projekt volt a városban: ivóvíz program, szennyvíz program, és most itt van a DAREH, ami sok milliárdos. Még Fetser János polgármester indította el 1996-ban, azóta mindig Orosháza éppen regnáló polgármestere vezette ezt a munkaszervezetet. És most jött 2016, amikor Dávid Zoltán leváltották. És nem az MSZP, hanem a saját párttársai, a térségi települések polgármesterei váltották le Dávid Zoltán. Az emberek ezt nem nagyon értik, de remélem, nem tapasztalják meg, hogy vissza kell fizetni a városoknak a pénzeket. Egy hónapja Dávid Zoltán behozott egy előterjesztést, hogy támogatja a Dareh döntését, majd egy másikat, hogy nem támogatja. Mi történt akkor? Itt most két határozati javaslat van. Megkérdeztem a szakértőt, jól értem-e, hogy az A verzió felel meg a DAREH településeinek többsége által elfogadott működtetési koncepciónak. Az ön kebelbarátja, Simonka György mindig azt mondta, hogy törvénytelen a működése a DAREH-nek, és nem kapja meg az engedélyt. Hát pedig de, itt van a kezemben a megfelelőségi vélemény. Nem gondolja, hogy legalább így utólag be kellene vallania, hogy rossz emberekre hallgatott?

Dávid Zoltán reagál: – Elég régen kezdődött ez a projekt, hogy a hulladékgazdálkodás most már modern viszonyok között el tudjon indulni. 86 település elfogadta a koncepciót és támogatta, kivéve Gyula városa. Minden lépés törvényes volt és jogszerű, amit az én vezetésem alatt megtettünk. Az unió elfogadta és támogatta a koncepciót, de az utolsó felvonásban megfordult az irányzat és olyan törvénytelen lépéseket tettek, ami szerintem nem volt jogszerű, én ehhez nem asszisztálok. Bonyolult ezeknek a jogosítványoknak a megszerzése, nem tudom, hogy kaphatták meg két hét alatt. Bíztam a szakértők és jogászok szavában. A települések többsége úgy döntött, hogy a jogi kétségek ellenére elfogadja az új koncepciót, de én ehhez ne adtam a nevem, ezért lemondtam. Az a fontos nekem is, hogy elinduljon a rendszer, és minőségi hulladékgazdálkodás alakuljon ki a térségben. Kikérem magamnak, ha valaki azt mondja, hogy nekem nem ez a célom, akkor is, most is ez a célom.

Elekes Lajos: – Engem senki nem vádolhat azzal, hogy a DAREH-ben részt vettem volna. Orosháza érdeke, hogy ez a projekt megvalósuljon, és a városüzemben lévő gépek, kapacitás a későbbiekben hasznosuljanak. A jogi háttér egy dzsungel. A Dávid Zoltán-féle menedzsment alkotta meg azt a koncepciót, amit a minisztérium elfogadott, ez az ami átment Brüsszelbe, ez így van. Gyula város volt az egyetlen, aki ezt a koncepciót nem fogadta el tavaly novemberben és jelezte kilépési szándékát, majd ezt visszavonta, aztán egy testületi ülésen elfogadta a régi koncepciót, ami így jogerőre emelkedett, és átmehetett a brüsszeli szűrőn, majd elfogadta az újat is. Tehát a Dávid-féle koncepcióval működik most a dolog. A törvényességi kérdést tekintve úgy tudom, hogy néhány dél-békési település eljárást indított. A források közötti elosztásban van egy érdek ellentét, mindenki próbál mindent megtenni, hogy a legtöbb forrást megkapja. Minket ez nem zavar, de az igen, hogy a városi ellenzék ellenünk szavaz, tehát leszavazták azt a működtetési koncepciót, ami alapján működik most a DAREH. Azt kérem, hogy ne a mi érdek ellentettjeinkkel működjenek együtt, hanem a város érdekét tekintve. Mindenben támogatnunk kell nekünk a DAREH társulást, hogy el tudjon indulni – sorolja Elekes, hozzátéve a DAREH Bázis Zrt megkapta a megfelelősségi vélemény. – Azt javaslom, hogy az új helyzetre tekintettel az A határozati javaslatot fogadjuk el, miszerint a polgármester az átadási szerződést előkészítse és a testület elé november 30-ig előterjessze – vetítette elő a jövő heti rendkívüli ülés lehetőségét Elekes.

Fetser szerint Gyula azért akart kilépni, mert nem ment ez a dolog, majd épp a gyulai polgármester javaslatára visszahívták a felügyelő bizottságot, elnököt: – Mert téged Zoli először leváltottak, utána mondtál le.
A polgármester kiemeli, a cél továbbra is, hogy menjen ez a projekt.

Füvesi Sándor emlékeztet, most szerdán volt az újabb DAREH közgyűlés. – De még nem tudom most sem, ki képviselte Orosházát. Ott voltam ezen a közgyűlésen, hallottam, ahogy a polgármesterek beszélgettek, hogy 10 éve indult el a DAREH, és döbbenten látják, hogy néhány hét alatt több mindent kellett nekik megcsinálni, mint az elmúlt 1-1,5 évben megcsinálhatott volna az orosházi vezetés. Gyula polgármestere felállt, és bejelentette, hogy a következő ülésre részletes beszámoló fog készülni, mi volt az elmúlt másfél évben, és megvizsgálják, van-e büntető vagy polgári jogi felelősség az eddigi tevékenységükben. A saját frakciójukat is megvezetik, nem tudják megmondani, mire szavazzanak, össze vissza kavarnak – mondja Füvesi Dávidnak.

A képviselők 14 igennel elfogadták az A határozati javaslatot, tehát zöld utat adtak a beruházás folytatásának.

18:21 – 18:35

19.) Önrész biztosítása az Orosházi Munkás Testedző Kör – Utánpótlás Labdarúgó Egyesület 1913 TAO beruházásához

Fetser János azt kérdezi, a 4-es pontból leírt dolgok közül mi valósult meg? – Adunk 41 millió forintot a titkosított TAO források mellé, de úgy, hogy nem tudjuk, miből mire mennyit fordítunk. Le van írva egy 60×40-es fedett műfüves labdarúgó pályát építenek. Van bent 40 terv, vagy van az MLSZ-nek egy előírása, hogy mit lehet? Nem látjuk a közbeszerzést, a pénz útját. Nagyon nagy pénzről van szó. Én az egész koncepcióval nem értek egyet ami itt le van írva. Ezt az egész sportkomplexumot az én vezetésemmel kezdték fejleszteni, de nem az az irány, ami jó lenne. Nincs magas szintű focicsapat a városban. El kellene kezdeni a városban a Mátrai Stadion rendbe hozatalát. Ott vannak az elhanyagolt pályák, a lelátók, a befejezetlen öltözők, a  kiépítetlen parkolók. A városi utánpótlásra fordított összegeket a szakmai munka nem igazolja vissza. Tartózkodni fogunk, de kérem, ezeket az észrevételeket vegyék figyelembe.

Dr. Szabó Ervin elmondja, hogy a 2018-as költségvetés terhére akarnak 41 milliót megszavaztatni. – Ez a város ekkora összeget 2018-re nem tud előirányozni ilyen feltételekkel. De mielőtt megkapnánk, hogy az utánpótlás ellen vagyunk: annyi minden megvalósult már ott, hogy lassan luxus. Még azt sem látjuk, mi lesz 2017 végén, nem hogy 2018-ban milyen lesz a város anyagi helyzete. Épp a Fidesztől halljuk, hogy egy sor dologra nincs pénz, ezért ez nem indokolt. 25 év kevés volt arra, hogy legyen fedett uszoda, vagy kellene a közszolgák bérrendezésére, de akár a víziközmű társulat kisegítésére, vagy akár adjuk oda a kórháznak. Már itt is EU-s színvonalú edzőközpont van ott, nem kell további luxus. Ne adósítsuk el már most a várost 2018-ra, mert olyan könnyen adnák ez oda, pedig nem sérül a tömegsport, nem sérül az utánpótlásban semmi, ugyanúgy eredményesek tudnak lenni.

Bojtor István: – Sajnálom, hogy képviselőtársam nem támogatja az utánpótlás sportot. Megpróbáljuk a terheket úgy elosztani, hogy vállalható legyen az önkormányzat számára is, ezért a 2018. Európai szintű, amit ott épült, a centerpálya 95%-os készültségi fokban van. Minden szabályszerűen megy, mindenképpen támogatom ezt a beruházást. A gyerekek előmenetele, amikor egy tehetséget elszipkáznak a nagyobb klubot, annak nem tudunk gátat szabni, Úgy gondolom, hogy az utánpótlás tekintetében jó úton járunk, és a felnőtt csapat elindításával is elkezdtünk valamit.

Dávid Zoltán: – 96 millió érkezik ide a 41 millió forint ellenében, ezt nem szabadna elengedni.

Fetser: – Nagyon érdekes, hogy a kérdésekre nem adnak választ. Volt-e terv, ezt ki választotta ki, stb. Semmi választ nem kaptunk. A gyerekek menjenek a sport irányába, támogatom. Ma van a labdarúgásban a 6-3 évfordulója, november 25-e, és a gyerekek még kint játszanak, márciusban meg megint kint lesznek. És akkor adjunk ennyi pénzt egy felfújható pályára.

Bojtor szerint a sportturizmus kitörési pont lehet Orosházának, és ez a fejlesztés ezt szolgálhatja, a szakma feladata lesz, hogy folyamatosan kihasznált legyen ez a pálya. – Az MLSZ kiírása alapján megy a beruházás, és ők is határozták meg a forrásokat erre.

Szavaztak: 8 igen, 1 nem, 4 tartózkodás mellett elfogadták

20.) Döntés likviditást biztosító hitelről

Név szerinti a szavazás: 8 igen 5 nemmel elfogadták.

18:36 – 18:51

21.) Gyermek-, és diákélelmezési Intézmény támogatása

Fetser János kiemeli, fontos, hogy a rászoruló gyerekek valamilyen formában kapjanak támogatást, de ez az előterjesztés komolytalannak nézi a döntéshozókat. – Tartózkodni fogunk. 53 millió forintot kell november 25-én pluszban fizetni a diákélelmezési intézmény részére. Ha lennének olyan kedvesek, hogy leírnák, mi okozta a veszteséget. Remélem nem az, hogy bizonyos autók hétvégén beállnak és pakolnak. Én azt mondom, ne 53-at adjunk, hanem 153-at, mert csak. Az előbb felvesznek likviditási hitelt, és ugyanazon az ülésen kinyomnak 100 millió forintot. Tételesen ki kellene mutatni, hogy ez most mire kell. Az előbb úgy adtunk 20 milliót a médiának, hogy nem volt komolyan megindokolva, de az ehhez képest még valamennyire meg volt. De itt nincs indoklás. Miért nem jelezték félévkor, háromnegyed évbe, hogy feszültségek vannak, nem fogunk kijönni, mert akkor dönthet a testület felelősen, de nem így, ez komolytalan.

Elekes: – A diákélelmezés jóval korábban jelezte finanszírozási igényét, csak ez úgy működik, hogy ahogy közeledünk az év végéhez, úgy látjuk, hogy mennyi a forrásunk, hogyan tudunk eleget tenni az ilyen plusz kéréseknek. A likviditási hitelnek ehhez nincs köze. Én büszke vagyok arra, hogy hitelfelvétel nélkül, saját forrásból meg tudjuk oldani a tartalék keret terhére a diákélelmezés és a média többlet igényét. A diákélelmezésnek van 32 millióit tavalyról áthozott mínusza, nyitott szállítói tartozást, melyet idén le tudunk dolgozni, a fennmaradó 18 milliót nagyon szívesen kibontjuk. Ne felejtsük el, hogy ebben az évben egészségesebb étkezéshez kellettek az alapanyagok, a rászoruló gyerekek a szünidőben is kaptak ebédet, és folyamatosan bővül az ingyen étkezők köre is.

Fetser János jelzi, ha tudják ezeket az információkat, mert benne van az előterjesztésben, akkor nem kérdezik meg. – Arra nem emlékszem, hogy lett volna 32 milliós tartozás (nyitott, nem lejárt, jelzi Elekes). Még a 18 milliót is el tudom fogadni, mert ha leírják, hogy a rászorult gyerekek étkeztetéséhez ennyi meg ennyi saját forrást hozzá kell tenni, akkor nincs a teremben senki, aki ezt ne támogatná.

Godár Andrea gazdasági irodavezető: – 2015-ben a gyermekélelmezésnek 175 millió forint volt a finanszírozása. Ez állami és önkormányzati pénz volt: 95 millió volt az állami, 80 millió az önkormányzati forrás. 2016-ban 150 millióval indítottuk el az intézményt, és jelezte is, hogy nem lesz elegendő, mégpedig már jóval korábban. Ha ezt a támogatást most megszavazzák, akkor 204 millió lesz az éves finanszírozása, ami 30 millióval több a tavalyinál. Októberig 20 millióval több már az állami támogatása, ehhez mg érkezik összeg. A város saját támogatása közel az a 80 millió marad, mint ami tavaly volt. Emellett saját maguk oldják meg, hogy az ételallergiás gyerekek napi háromszor étkeznek, ami jelentősen emelte meg a költségeket. idén 100-al több óvodás étkezik ingyen. De az előírások is szigorodtak, hogy milyen anyagokkal főzhetnek. Az önkormányzat döntése alapján minden gyermek ingyen étkezik a szünetekben aki támogatásban részesül.

10 igen, 3 tartózkodással elfogadták.

18:52 – 19:04

22.) “Szándéknyilatkozat az Orosháza tulajdonában lévő Dózsa György út 7. szám alatti ingatlan hasznosításával kapcsolatban.”

Szóbeli az előterjesztés, mert a napokban történt az ezzel kapcsolatos megállapodás. A Kodolányi főiskola áthelyezte a székhelyét a városba, két fejlesztést szeretnének véghez vinni: a Gyopárosi központ bővítését, és a belvárosban egy társadalomtudományi kart kialakítani. Ennek keretében még decemberben a régi könyvtár épületét át kellene adni a Kodolányinak, hogy pályázhasson. Hogy el tudjanak indulni, szeretnék, ha a város szándéknyilatkozatot tenne. Elekes felolvassa a nyilatkozatot. – Az önkormányzati tulajdonú ingatlant üzleti vagyonná minősítené, forgalomképessé kell tenni (jelenleg korlátozottan forgalomképes, a múzeum raktára), hogy átadhatóvá váljon, majd erre kiírnánk egy gyorsított bérleti eljárást. Ha ezt a Kodolányi megnyeri, akkor a pályázatban projektmegvalósítási helyszínként szerepeltesse az iskola az épületet, a testület tájékoztatásának kötelezettségével. Az oktatást is segítenénk, és ezt a patinás épületet is rendbe lehetne tenni.

Fetser János nem támogatja. – Egy ilyen fajsúlyú kérdést így idehozni komolytalan. Lett volna idő ezt írásba foglalni 9 óra óta, hogy tanulmányozhassuk. Előbb számoljon el a Kodolányi azzal a 40 millióval, amit adtunk neki. Nincs még egy olyan város, amely egy nappali főiskolát ilyen mértékben támogatna. Miért a múzeum raktára és miért a belvárosban? Ott van az Alföld Gyöngye mögött a konferencia központ, ami üres, ott lehetnének egy helyen. Érdemes lenne megnézni, hogy egy héten két nap van ott oktatás, amúgy semmi. Több bírósági és botrányszagú ügy is van a főiskola körül, amiből remélem, semmi nem lesz. De el szeretném kerülni, hogy a belvárosban adjunk nekik ingatlant. Kint, Gyopároson ruházzon be, az ott hasznosítatlan ingatlanokat újítsák fel. Addig nehéz bölcsen dönteni, amíg a 40 milliót, amit adtunk, nem teszi le elénk, hogy mire költötte – húzta alá a képviselő.

Elekes szerint ez a szándéknyilatkozat semmire nem kötelezi a várost. – Decemberben kötnénk egy bérleti szerződést, ahol komoly garanciákat kell beépíteni. Ha a Kodolányi nem tud pályázni, és nem tud felújítani, azonnal vissza kell venni ezt az épületet. A TOP pályázatokban jelenleg nincs forrás, hogy a régi könyvtár épületet, a Gémes palotát, stb felújítsa. ha valaki idejön, hogy ezek felújítására van ötlete, lehetősége, élni kell vele.

Fetser szerint van több olyan ingatlan a városban, ami üres és használni lehetne erre a célra. – A múzeum most is nehéz helyzetben van, alig tud raktározni, ezzel még nehezebb helyzetben lenne. Ha ezt most megszavazzuk, kényszerpályán leszünk. Szavazzunk név szerint erről.

Elekes elmondja csak a belvárosban van szóba jöhető ingatlan: – A Kodolányi épülete mellett a Tudásközpont nem a városé, a konferencia központra TOP pályázat van beadva, az egykori gazdaasszonyképzővel pedig a mostani fenntartónak vannak tervei. – Gyopároson nincs olyan ingatlan, ami alkalmas lenne a Kodolányinak, ezért marad a belváros.

Fetser módosítóját megszavazzák, tehát név szerint szavaznak az előterjesztésről. A képviselők 8 igen 3 nem 3 tartózkodással elfogadták.

19:05 – 19:17

Interpellációk

dr. Szabó Ervin interpellál

Javaslat a pénzbeli és természetbeni szociális támogatásokról szóló 4/2015.(II.25.) számú önkormányzati rendeletünk 21.§ (3) bekezdésének módosításához.

A pénzbeli és természetbeni szociális támogatásokról szóló 4/2015. (II.25.) számú helyi rendeletünk (3) bekezdése alapján évi 6 hónapon át adható települési pénzbeli támogatás 20.000,- Ft/hó összegben a kritikusan nehéz szociális helyzetbe került családok, személyek részére, azok szociális biztonságát veszélyeztető életkörülményük javításához.

Jelen interpellációmat megelőzően, 2016. augusztus 29-i képviselő-testületi ülésen a 4/2015. (II.25.) rendelet 3) bekezdését érintő módosítási javaslatot terjesztettem elő azzal, hogy az évi 6 hónap leteltével se szűnjön meg a rászorultak esetében automatikusan ez a szociális biztonságukat erősítő támogatás, ha arra továbbra is a jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén jogosultak.

Ne szűnhessen meg a folyósítás, amennyiben továbbra is fennállnak azok az életkörülményeik, mely alapján addig támogatásban részesülhettek csupán azért, mert eltelt a rendeletünkben meghatározott 6 hónap. Nem hagyhatjuk magukra az ilyen helyzetben lévőket.

Ennek a helyzetnek a megoldására javasoltam a 6 hónapos támogatási ciklus lejárta után – a következő évi támogatási lehetőségük megnyílásáig – azt, hogy vezessük be a kiegészítő 10.000,- Ft/hó összegű támogatás további folyósításának lehetőségét a támogatási rendszerünkbe.

Mivel a fentebbi javaslatomat a képviselő-testület 2016. augusztus 29-én leszavazta, ezért azt jelen interpellációm keretében – figyelemmel az SZMSZ 34.§.(1) bekezdésben foglaltakra, új körülmény felmerülése okán – ismételten beterjesztem.

Az új körülmény a Polgármester úrnak a 2016.08.29.-i interpellációmra adott válaszába foglalt feltételek teljesülése által teremtődött meg.

A Polgármester úr akkor az alábbiakat nyilatkozta: „a tapasztalatok alapján összeállított előterjesztés szerint látom értelmét a rendelet áttekintésének, és a szükséges módosítások elvégzésének. Erre legutóbb 2015 decemberében került sor.”

A rendeletünk egy teljesen új szociális rendszer elvárásaira alkotta meg a képviselő-testület 2015. elején, így a 2015. decemberi módosításnál csak rövid előzmény – referencia – időszak állhatott rendelkezésünkre. Az azóta eltelt egy év viszont már, amint azt a Polgármester úr nyilatkozta módosítási követelményként már „kellő tapasztalatokkal szolgálhatott” arra, hogy a 6 hónapon túl történő – mérsékeltebb összegű – támogatásra Orosházán is meg van a társadalmi elvárás.

Másodrészt jelenleg folyik Orosháza város 2017. évi költségvetésének – benne a szociális támogatásokra fordítható összegnek is – a tervezése, mely lehetővé teszi a módosítás – képviselő testületi elfogadás esetén – a többlet támogatás költségfedezeti forrását.

Interpellációs javaslatom a 4/2015. (II.25.) rendeletünk 21.§.(3) bekezdésének 2017. januártól 1-től történő módosítására az alábbi:

Az egy adott évben adható 6 hónapra terjedő rendszeres települési támogatást, annak leteltével – a támogatásnak a rendeletünkben előírt kríziskörülmények fennállása esetén – azt ne függesszük fel a következő évi támogatás megnyílásáig, hanem ezen időpontig  10.000,- Ft/hó támogatásban részesülhessenek, ez által is biztosítva a támogatásukat.

Dávid Zoltán válasza:

Interpellációjában utal arra, hogy javaslatát a képviselő-testület 2016. augusztus 29-én leszavazta, és új körülmény felmerülésére hivatkozva ismételten beterjeszti.

Képviselő úr részletes választ kapott javaslatával kapcsolatban, amit a képviselő-testület elfogadott.

A hivatkozott, módosítani kívánt paragrafusban szabályozott rendszeres települési támogatás megállapítására a rendelet hatálybalépése óta még senki nem nyújtott be kérelmet. Alkalmazásával kapcsolatban így nem keletkezett tapasztalat, ami okot adna annak összege, fedezete módosítására, újabb körülmény felmerüléséről tehát nincs szó.

Orosháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2014.(X.21.) önkormányzati rendelete 34. § (1) bekezdése szerint: „Nem nyújtható be interpellációként a korábban már megválaszolt és a képviselő-testület által elfogadott interpelláció, kivéve, ha a tárgykörben újabb körülmény merül fel.”

Fentiekre tekintettel kérem válaszom elfogadását.

Dr. Szabó Ervin válaszol. – Az eltelt idő önmagában is olyan körülmény, hogy indokolt lenne felülvizsgálni az eredeti rendeletet, ezért a korábbiakat fenntartom. Válaszát nem fogadom el.

A testület szavazott, 9 igen, 3 nem, 1 tartózkodással elfogadták.

Itt a második interpelláció, szintén Szabó Ervintől.

Javaslat az önkormányzati pályázati projektek rendszeres és aktuális közzétételére városunk lakosságának tájékoztatása céljából.

Az elmúlt kettő évben, mely az Ön városvezetésének időszaka, szinte valamennyi képviselő-testületi ülésen minimum 1-2 pályázati projektről kaphattunk tájékoztatást, melyek ez idáig képviselő-testületi döntés nélkül maradtak.

A közvélekedés egyre szélesebb hangneme elégedetlenkedő, pályázati projektek további történéséről mit sem tudó, azaz a pályázatok folyamatainak történéseiről a lakosságnak nincs semmilyen aktuális információja.

Nem található a helyi médiában a lakosság irányába szóló tájékoztatás, például arra, hogy az elmúlt kettő évben a benyújtott önkormányzati pályázatok hány esetben lettek eredményesek, vagy eredménytelenségük már eldőlt, vagy az milyen arányban lett eredményes, stb.

A pályázati projektjeink megvalósulásának folyamatos, a lakosság által elvárható átláthatóság, nyomon követhetőség, friss információhoz való hozzáférésnek nincs meg a kialakított közösségi kommunikációs rendszere városunkban.

Azaz a pályázati projekt mindenkor aktuális ciklusáról – a tervezéstől a befejezéséig – a folyamatos és friss információ közzététele már nem történik meg a városunk polgárai felé.

Fentebbi „szokásos” és „mindenkor” elvárható lakossági informálási rendszer kialakítása és aszerinti nyilvánossá tétele céljából nyújtottam be az interpellációm tárgyaként megjelölt javaslatomat.

A 2003. évi XXIV. Törvény, az un. „Üvegzseb törvény” 2013. évi hatályon kívüli helyezésével a „honlapon vagy a helyben szokásos módon azok keletkezését követő 60 napon belüli nyilvánosságra hozásának” pályázatokra is értelmezhető Önkormányzati kötelezettség is megszűnt.

Így az interpellációmban megjelölt pályázati projektek ciklusok lakossági nyomon követésének feltételét biztosítható médiában való közzététele jelenleg az információs önrendelkezési jogról és információs szabadságról szóló 2011. évi CXII. Törvény keretei között –, a képviselő-testületnek az ezt elfogadó határozatával – teremthető meg.

Interpellációm tárgyában leírt „önkormányzati pályázatok lakossági információs média tájékoztatását” megteremtően, a képviselő-testületi elfogadására az alábbit javaslom:

Biztosítsuk 2017. január 1-től a közösségi célt szolgáló önkormányzati pályázati projektekkel kapcsolatos információkat városunk lakosságának, azaz a rendszeres és aktuális tájékoztatását szolgáló információ közzétételét – állandó címmel és formai megjelenítéssel – az önkormányzatunk hivatalos honlapján, a www.oroshaza.hu portálon.

Dávid Zoltán válasza:

Az önkormányzat által beadandó, önerőt igénylő pályázatok minden esetben a Képviselő-testület elé kerülnek beadás előtt, hiszen benyújtásukhoz a testület döntése szükséges.

Az előterjesztések a város honlapján megtalálhatóak, valamint a testületi ülés nyomon követhető a városi tv-ben, online és az Oroscafe cikke által is. Ezáltal a lakosság több csatornán keresztül is értesülhet a benyújtandó pályázatokról.

A nyertes pályázatokról a helyi újságban, az Oroscafen, valamint a városi tv-n keresztül tájékoztatjuk a lakosságot.

Mindezeken túlmenően a pályázatok előírják a nyilvánosság kötelező biztosítását (sajtóközlemények, honlapon való tájékoztatás, fotódokumentáció, kiadvány, stb) , így ezek megvalósítása kötelező, azok teljesítését a közreműködő szervezet szigorúan  ellenőrzi, a megvalósult pályázatoknál elmaradást ezen területen egyetlen alkalommal sem találtak, azokat kiemelten magas színvonalúnak ítélték meg.

Fentieknek megfelelően úgy  véljük, hogy a lakosság pályázatokról való tájékoztatása megfelelő, kellő mértékű. A képviselő úr által tett javaslat bevezetését nem látjuk szükségesnek.

Kérem válaszom elfogadását.

Dr. Szabó Ervin nem fogadja el a választ, mert a pályázati projektekkel kapcsolatos állandó tájékoztatást szorgalmazta. – Talán nincs is miről tájékoztatni ezek szerint. Jó lenne, ha mindenki által átlátható, követhető lenne a pályázatok sorsa, de erre most a polgármester nemet mondott.

9 igen, 4 nemmel elfogadták.

19:18 – 19:25

Kérdések

A kérdések sorát Füvesi Sándor kezdi. – Azt szeretném megkérdezni, amire ma többszöri kérdésemre sem válaszolt. a polgármester. Szerdán délelőtt DAREH taggyűlés volt. Orosháza önkormányzatát ki képviselte? Ön, vagy egy alpolgármester? Ha az a válasz hogy senki, akkor ki hozta ezt a döntést, vagy az ön feje felett hozta valaki? Kérnék erre most szóban választ, szerintem erre nem kell 20 nap.

– Elfoglaltságom miatt nem tudtam részt venni az ülésen de tájékozódtam, így, semmilyen hátrány nem érte a várost – válaszolt Dávid Zoltán.

Lövei Ferenc (Fidesz) a következő kérdező. – A Táncsics gimnázium előtti közlekedési lámpa napok óta zavarosan működik, kérem javítsák meg.

Barák Anita irodavezető válaszában jelezte, tudnak róla, már intézkedtek, jelezték az illetékesnek.

dr. Szabó Ervin kérdez: – Hol tart a tanuszoda fejlesztése és a kézilabda aréna tervei? Polgármester úr, nem érzi úgy, hogy az önkormányzatnak valamiféle koordináló és szabályozó erővel be kellene kapcsolódni a víziközmű társulás elszámolásával kapcsolatban kialakult helyzetbe?

A válaszokat hárman adják meg.

Dávid Zoltán: – A tanuszoda a szívügyem, küzdünk érte. De jelenleg nem vagyunk olyan helyzetben, hogy előrelépés legyen.

Elekes Lajos: – A sportcsarnokra ígéretet kaptunk a kézilabda TAO bizottság elnökétől, és a szövetségtől, hogy a tervek szerint a 2017-es TAO keretbe bekerül a város. A tanuszoda ügyében 9 helyre küldünk levelet, nem állunk le, meg akarjuk valósítani. Regisztrálva vagyunk a beruházásra, megfelelünk a feltételnek, de a források harmada áll csak rendelkezésre.

Bojtor István: – Az önkormányzat teljes specifikus szakembergárdája dolgozik a víziközmű társulatért, nem kell ezért külön bizottság. Én szoktam erről tárgyalni, de az apparátus segítségére támaszkodunk. Most jól működik, de az más kérdés, hogy ebben a történetben van nem kevés gerjesztett feszültség is.

A negyedik kérdező Lénárt Zoltán (Jobbik). – Gyopároson, a Springer dűlő mellett van ingyenes parkoló, de az átkelés a fürdő felé nem biztosított. Kérem, vizsgálják meg, nincs e lehetőség gyalogátkelőre vagy körforgalomra. Ha jól tudom, a városüzem 2 millió forintot kapott galamb befogásra, de nem kevesebb a madár, a városban elképesztő állapotok vannak, bizonyos helyeken állandóan guánóban lehet csak járni. Mi a helyzet ezzel?

Dávid Zoltán elöljáróban jelzi, egyetért Lénárt Zoltánnal, szerinte is megoldás kell a galamb szaporulat megállítására, és azt is jelezte, a gyopárosi átkelő is jogos kérés, megvizsgálják a lehetőségeket.

Benkő Ferenc, a városüzemeltetési zrt vezérigazgatója konkrétumokat is mond. – Szerződést kötöttünk egy szanki illetőségű céggel, a Solymász BT-vel. Négy helyre telepítettek 1,5×2 méteres csapdákat. Egy van a városházán, egy a kórházban, egy az Eötvös iskolánál. A múlt héten kaptunk adatokat, 57 galambot tudtak begyűjteni. De a szakemberek elmondása szerint az arány nagyobb lesz, mikor hidegebb lesz, akkor jönnek be a városba a madarak

Ezzel ért véget a közel 11 órásra nyúlt testületi ülés. Köszönjük a figyelmet, kellemes és nyugodt hétvégét kívánunk!