Itt a fűtési szezon! Vásárold meg téli tüzelőanyagod még tavalyi áron! www.ilovszkytuzep.hu

Ez történt az október 27-ei testületi ülésen

Gémes palota, kiscsákói kastély, média, művelődési ház, DAREH és néhány pályázat mellett volt még 10 interpelláció is.

Szép őszies csütörtök reggelt kívánunk minden olvasónknak. A napirendeken végignézve, és az interpellációkat elolvasva kijelenthető, politikai vitának ma sem lesz híján az orosházi testület.

Klikk a témára, oda ugrik az oldal
Interpellációk

08:55

A teremben már gyülekeznek a képviselők. Amíg kezdődik az ülés, megosztjuk a legfontosabb tudnivalókat. Arról, hogy pontosan mi várható, itt írtunk bővebben, az előterjesztéseket részletesen pedig itt, vagy a tudósításban a napirendek címére kattintva lehet olvasni.

09:07 – 09:15

Kovács Péter Dávid és Antal László jelezte, nem tud részt venni a mai egyeztetésen. A francia államkincstár delegációja érkezik Orosházára ma reggel, ezért javasolja Dávid Zoltán polgármester az előterjesztések sorrendjének módosítását.

Hamarosan kezdődik (klikk a képre) Fotó: Rosta Tibor

Hamarosan kezdődik (klikk a képre) Fotó: Rosta Tibor

Fetser János (MSZP) ügyrendben kér szót jelezve, fogadja a polgármester a delegációt, de addig a helyettese vezetheti az ülést. Egyben javasolja, hogy a PMK és a Média Kft. beszámolóját és terveit taglaló előterjesztéseket vegyék le napirendről. – Nem készítették el időben az anyagot, így nem is lehet megvitatni. Ez már nem először fordul elő, hogy késve küldik ki az anyagot, ezért azt gondolom, hogy ebben komoly hátráltató szándék van.

Fetser képviselő módosító indítványát nem fogadja el a testületi többség, a polgármesteri javaslat alapján módosított napirendi sorrendet megszavazzák.

Napirend előtti felszólalással folytatódik az ülés, Füvesi Sándor MSZP-s képviselő kapott szót.

Meddig akarják eltitkolni az igazságot az orosháziak elől?

Hetek-hónapok óta immár minden napra jut egy-egy hír Orosháza egyéni országgyűlési képviselőjéről, a Fidesz választókerületi és Békés megyei elnökéről, Simonka Györgyről. Ezek a hírek meg is jelennek az országos média még független orgánumaiban, az orosházi adófizetők pénzéből működő közmédiában viszont egyáltalán nem.

Örkény István Tóték című kisregénye jut eszembe. Abban a postás kézbesítés előtt a leveleket mindig felbontja, és csak azokat viszi ki, amikben jó hírek vannak. A többit összetépi. Lássuk, melyek azok a Simonka Györgyre nézve „kellemetlen” hírek, amelyeket elhallgatott eddig az orosházi adófizetők pénzéből működő, az önök szándéka szerint ebben az évben immár közel 100 millió forint közpénzt kapó városi közmédia!

Füvesi Sándor MSZP (klikk a képre) Fotó: Rosta Tibor

Füvesi Sándor MSZP (klikk a képre) Fotó: Rosta Tibor

A legutóbbi képviselő-testületi ülésen kérdeztem meg Dávid Zoltánt, hogy mikor fogják végre leközölni azt a hírt, hogy az MSZP a Parlamentben vagyonnyilatkozati eljárást kezdeményezett Simonka Györggyel szemben. Több mint két hét kellett Dávidnak ahhoz, hogy utólag írásban annyit válaszoljon, hogy a kérdésemet továbbította az illetékes Orosházi Média Kft. felé.

Szerdán az egyik országos napilap számolt be nagy terjedelemben arról, hogy megírta a válaszát Simonka a mentelmi bizottság elnökének. Arra kellett magyarázatot adnia, hogy miért mondta azt, hogy nem volt az újkígyósi házában házkutatás, amikor a vagyonnyilatkozatában nemhogy újkígyósi, hanem semmilyen saját tulajdonú ház sem szerepel. Most kiderült, hogy az a ház, amelyet az újság „pazarnak” nevez, a lap információi szerint már az unokahúgáé, akitől visszabérlik az ingatlant. Az újság fölhívta Simonkát és megkérdezték tőle, hogy szerepet játszott-e az eladásban a 250 millió forintos banki kezességvállalása, mire azt válaszolta, hogy nem, majd állítólag kinyomta a telefont. Felmerül a gyanú, hogy ez az ügy összefüggésben lehet azzal, hogy korábban Simonka autóját is elárverezték, és most a végrehajtás elől „menekíthették ki” az ingatlant. Aminek a tetejére egyébként korábban sikerrel pályázott állami támogatású napkollektor építésére is a Simonka család, ezekről sem számolt be az orosházi közmédia. „Kellemetlen hír, nem kézbesítik.”

A Magyar Nemzet cikke szerint, amelynek már a címe is beszédes: „Parlamenti munkakerülők”, Simonka a bizottsági ülésekről a legtöbbet hiányzó képviselő, gyakorlatilag nem jár be a munkahelyére. Erről sem számoltak be, és még hosszasan lehetne sorolni a példákat, de ennyi időm volt.

Kérdéseim tehát: meddig akarják még eltitkolni az igazságot az orosháziak elől? Miért nem engedik, hogy korrupcióellenes vizsgálóbizottság jöjjön létre, ahogy az MSZP javasolta? Simonka gyanús ügyeit rejtegetik?

Dávid Zoltán polgármester válaszol:

Tisztelt Képviselő Úr!

Köszönjük a lehetőséget, hogy a napirend előtti felszólalása kapcsán ismét elmondhatjuk az orosháziaknak az igazságot, ráirányíthatjuk a figyelmet azokra a fontos tényekre, amelyeket az ellenzéki képviselők – köztük Önök is – elhallgatnak, félremagyaráznak, kifordítanak, sok esetben kigúnyolnak.

Kezdjük talán az Önök által sokat emlegetett vizsgálóbizottság témájával. Igencsak furcsa, hogy pont attól az mszp-s frakciótól érkezik ilyen javaslat, akik Zuschlaggal, Hagyóval ültek egy padsorban, majd amikor színt kellett vallaniuk – jól tudjuk Öszöd óta –, hazudtak éjjel is, meg nappal is.

Dávid Zoltán Fidesz (klikk a képre) Fotó: Rosta Tibor

Dávid Zoltán polgármester Fidesz (klikk a képre) Fotó: Rosta Tibor

Az ilyen jellegű ügyek kivizsgálására megfelelő hatóságok működnek hazánkban, akik rendelkeznek a szükséges jogkörökkel a vizsgálatok lefolytatására. Ezért azt javaslom képviselő úrnak – és frakciója tagjainak -, ha bárminemű információja van, ami gyanút vet fel, forduljon hozzájuk, ahogy azt egyébként rendre meg is szokták tenni.

Illetve, ahogy tették ezt legutóbb is, amikor a párttársai a parlament mentelmi bizottságához fordultak Simonka képviselő úr családi otthonának ügyében, amelyben a bizottsági határozat szerint a „kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan”. Ahogy egyébként rendre bebizonyosodik, hogy az Önök által kezdeményezett bejelentések és feljelentések alaptalanok, hangulatkeltéshez jók, de semmi másra.

Azzal kapcsolatban pedig, hogy országgyűlési képviselő úr bejár-e a munkahelyére vagy sem, kimutatás található a parlament honlapján – amelyből Ön is tájékozódhat arról, hogy az elmúlt hat évben 90 százalékban vett részt a döntéshozatali munkában. Úgy tudom, hogy a hiányzása miatt még nem akadt meg a munka még egyszer sem.

Látva Simonka képviselő úr munkamódszerét, úgy hiszem, helyes, ha nem csak a parlamentben mond el hangzatos beszédeket – mint ahogy tették ezt a szocialista képviselők, akik rendre elmondták véleményüket az ország költségvetéséről, alkotmányáról és minden Magyarországot érintő ügy kapcsán, csak épp Orosháza érdekében felejtettek el bármit is tenni. Ha ez nem így van, akkor legalább egy olyan dolgot mondjon, amit Varga Zoltán előző ciklusban azzal a rengeteg felszólalásával elért a parlamentben az itt élők érdekében. Szerintem itt nem emlékszik senki se egy munkahelyre, se egy méter járdára, vagy az orosháziak élet jobbá tevő ügyre, amelyet ő intézett volna, vagy az ő nevéhez fűződne.

A hangzatos beszédek helyett Simonka képviselő úr ott van mindenhol, ahol segítségre van szükség, és buldogként járja a hivatalokat és hatóságokat érvelve egy-egy ügy megoldása mellett, legyen szó úthálózat-fejlesztésről, a kórház vagy mentőállomás felújításáról, rendkívüli támogatásokról, vagy épp legutoljára pont a Varga Zoltán által meg nem szavazott TOP-ban az orosházi járás számára 4 milliárd forint lehatárolásáról.

A nekünk járó támogatások felett ennek a lehatárolásnak köszönhetően több száz millió forint jut a térségben óvoda-bölcsőde fejlesztésre, turisztikai beruházásra, sőt kerékpárút fejlesztésére is.

Azt hiszem, hogy egy országgyűlési képviselő nem akkor végzi jól a munkáját, ha sokat szólal fel a parlamentben, hanem akkor, ha Orosháza számára konkrét, kézzelfogható megoldásokat képes kijárni – ahogy azt Simonka György képviselő úr teszi. Javaslom, vegyenek róla példát, és kezdjenek el dolgozni az orosháziakért. Ahogy már sokszor kértem, kértük, vegyenek részt az építő munkában, hogy egy élhető, szerethető Orosházát hagyjunk az utánunk jövő generációra. Teremtsenek velünk értéket, építsék Orosházát!

Javasolnám Füvesi képviselő úrnak, hogy legközelebb Simonka képviselő úrnak tegye fel ezen kérdéseit.

A polgármester jelzi, megérkeztek a vendégek, így átadja az ülés vezetését Bojtor István alpolgármesternek.

09:15 – 09:32 

1.) Beszámoló a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról

Ez 8. havi döntést kapcsán kéri a jegyzőtől Fetser János, hogy egy korábbi, a Városüzemeltetés részére adott támogatási összeg felhasználásáról tájékoztatást adjanak, vagy a következő ülésen, vagy írásban. Az előterjesztést 7 igen, 5 tartózkodás mellett elfogadták.

2.) Orosháza Városi Önkormányzat Napköziotthonos Óvodája Szervezeti és Működési Szabályzatának módosítása

Többségi szavazással elfogadták.

3.) A Justh Zsigmond Városi Könyvtár dokumentumainak módosítása

/1. A Justh Zsigmond Városi Könyvtár Alapító Okiratának módosítása
/2. A Justh Zsigmond Városi Könyvtár Szervezeti és Működési Szabályzatának jóváhagyása

Többségi szavazással elfogadták.

4.) Szeged-Csanádi Egyházmegye Városi Sportcsarnok működési költségei támogatásának elszámolása

Kérdés, vélemény nem érkezett, a képviselők 9 igen, 3 tartózkodás mellett elfogadták.

Bojtor jelzi: most tartanának egy kis szünetet, mert neki is részt kell vennie a francia delegációval történő tárgyaláson.

Fetser János indoklást kér, mi lehet fontosabb a testületi ülésnél: – Ne csináljanak bohócot a képviselőktől, hogy ide hívják őket és aztán szüneteket rendelnek el.

Bojtor István kiemeli: a francia államkincstári elnök érkezését tegnap véglegesítették, a témákról pedig utólag ad tájékoztatást. – Elnézést kérek, de úgy hiszem, ez a tíz perc bizonyára belefér.

Dr. Szabó Ervin (Jobbik): – A képviselői munka ki van szolgáltatva a kormánypárti többség akaratának. Van egy ütemterv, amit önök rendszeresen semmibe vesznek, szinte csak 50%-ban van ez az ütemterv betartva, ezt még megtűzdelik rendkívüli ülésekkel. Vegyék ezt komolyabban. És tényleg tíz perc legyen az a tíz perc.

Szünet.

09:58 – 10:23

Folytatódik az ülés, amit ismét Dávid Zoltán polgármester vezet, megköszönve a türelmet.

5.) Tájékoztatás a „kiscsákói kastély” és a „Gémes palota” jelenlegi jogi helyzetéről

Fetser János kiemeli, az illetékes hivatalok semmit nem tesznek, hogy ezek az ingatlanok megmaradjanak, az önkormányzat eszközei pedig igen behatároltak. Az utolsó pillanatban vagyunk, hogy a Gémes Palotát meg lehessen menteni. Amennyiben az önkormányzat megjelöli a közcélt, amire az épületet használná, és biztosítja a szükséges forrást az épület megmentésére, akkor tulajdonjogát megszerezheti és pályázati valamint saját forrásokból ezt az épületet megmentheti. A múzeum kiállítóterem és raktár célokra vásárolja meg, gondoskodjon ennek az épületnek az eredeti állapotban történő helyreállításáról.

Dr. Szabó Ervin úgy véli, az önkormányzatnak van lehetősége, hogy tegyen ezekért az ingatlanokért. – Felmerül, hogy mit tettek a tulajdonosok, hogy mit tettek az életveszélyre való felhívásra. Nem várhatunk olyan tulajdonosokra, akiket abszolút nem érdekel ez az ingatlan. Az önkormányzatnak meg kell szereznie ezeket az ingatlanokat, akár kisajátítással is. A kiscsákói kastélyhoz még egyszerűbb célt találni és tartalommal megtölteni. A 2017-es költségvetés keretében biztosítani kell ezekre a forrást, mert lehet, hogy 2018-ban már késő tenni. Politikai akarat és döntés kell, jogilag van lehetőség, van arra mód, hogy az önkormányzat megszerezze az ingatlanokat jogszerűen, csak forrást kell biztosítani. Lépjünk tehát tovább.

Dr. Szabó Ervin Jobbik (klikk a képre) Fotó: Rosta Tibor

Dr. Szabó Ervin Jobbik (klikk a képre) Fotó: Rosta Tibor

Sára Csaba (Fidesz) is azt szeretné, ha ennek a két ikonikus ingatlannak a sorsa minél hamarabb és megnyugtatóbban rendeződne.

Burka László (MSZP): – Szomorúan olvastam, hogy a nemzeti vagyontörvény 3-as pontjában nem szerepel a kiscsákói kastély, nem tudom, mi ennek az oka. Fontos, hogy ezzel foglalkozzunk. Már korábban is jeleztem az önkormányzat felé, hogy életveszélyes a kastély, ebben feltétlen lépni kell. Komoly érték a kiscsákó kastély, ne tegyünk le róla, hiszen egyrészt Orosháza közigazgatási területén van, másrészt előzzük meg, hogy tragédia történjen.

Elekes Lajos alpolgármester (Fidesz): – Ne gondolják, hogy ezzel nem foglalkoztunk és nincsenek elképzelések. Az első lépés megtörtént, a jogi helyzetet tisztáztuk és a testület elé tártuk, most azt kell megvizsgálni, hogyan tudjuk az életveszélyre felhívni a figyelmet és az életveszélyt elhárítani, természetesen utólagosan a tulajdonosokra terhelni. A kiscsákói kastély néhai tulajdonosának özvegyével telefonon sikerült egyszer beszélnem. Elmondta, eladná az ingatlant, de nem hajlandó Magyarországra utazni ezért. Első lépésként tőle kellene ajánlatot kicsikarni. A Gémes Palota esetében az ingatlantulajdonos cég tulajdonosa nem adott le beszámolót, nem végezte el kötelezettségeit, ezért törölte a cégbíróság. A tulajdonos újraindította a folyamatot, vagyonrendező jogosult az ingatlant értékesíteni, vele kell egyeztetni az ingatlan megvásárlásáról. Kérem a testület felhatalmazását, hogy elindulhassak mindkét ingatlan esetében, és talán már a novemberi ülésen beszámolhatok az eredményekről. Az életveszély elhárítását ettől függetlenül intézni kell. A Gémes Palota nagy ablakai, világos termei kapcsán kiállítóteremnek kiváló lehetne. Nem akarok még előre szaladni, de megnézzük, hogy a TOP pályázatok keretében mely forrásokban gondolkodhatunk. Látjuk majd, hogy mennyi pénz áll lehetőségre ingatlan felújításra. Mely belvárosi ingatlant, mekkora összeggel, milyen céllal lehet hasznosítani. A volt szociális otthon, a régi könyvtár épülete, a múzeum és a Gémes palota a négy, melyekről dönteni kell ,hogy  milyen irányba visszük, melyiket újítjuk fel. A Gémes Palota építészetileg nem rossz alap, érdemes érte harcolni.

Elekes Lajos alpolgármester Fidesz (klikk a képre) Fotó: Rosta Tibor

Elekes Lajos alpolgármester Fidesz (klikk a képre) Fotó: Rosta Tibor

Fetser János egyetért ez előtte szólókkal. – A Gémes Palotánál vagyonrendezővel vagy kisajátítás útján lehet a tulajdonjogot megszerezni, a lényeg, hogy ez minél gyorsabban történjen. A tulajdonossal szemben meg hatósági eljárással kellene eljárni, hiszen frekventált helyen komoly kívánnivalót hagy maga után az elhanyagolt épület. A kisajátítást tekintve úgy tűnik, konszenzus van. Ne húzzuk az időt, kerüljön minél hamarabb városi tulajdonba.

Szabó Ervin azt érzi, hiába tárgyalnak a tulajdonosokkal, nem lesz semmi az egészből: – Nem lehet arra várni, hogy ajánlatot csikarjunk ki. Számos lehetőség van, nem akarok jogászként most ebben itt tanácsokat adni, de ha kell megteszem. Döntsük el politikailag, hogy igen, lépni akarunk, hogy ezt az önkormányzat megszerezze.

Dávid Zoltán szerint a testület egyetért abban, hogy mind ingatlant megmentse. – Egyetértve a Fetser képviselő úr által elmondottakkal, azt javaslom, hogy arról szavazzunk, hogy bízzuk meg a hivatalt azzal, hogy az életveszélyes állapotok megszüntetéséről gondoskodjanak, és tegye meg a továbblépéshez szükséges lépéseket.

Fetser az elsőt elfogadja, a másodikat nem, konkrétumot akar: – Határozati javaslatot mondtam a Gémes Palotával kapcsolatban, melyben legyen benne, hogy igen, az önkormányzat megszerzi a tulajdonjogot.

Fetser János MSZP (klikk a képre) Fotó: Rosta Tibor

Fetser János MSZP (klikk a képre) Fotó: Rosta Tibor

Dávid Zoltán jelzi, az utóbbi esetében először meg kell vizsgálni az anyagi lehetőségeket.

Fetser János határozati javaslatait 7 nem 6 igen alapján nem fogadta el a testületi többség.

Szabó Ervin javaslatát (a kiscsákói kastély esetében az önkormányzat tegyen lépéseket a tulajdonjog megszerzésére, az életveszély megszüntetésére, a Gémes Palota esetében pedig induljon el a kisajátítás) sem fogadta el a testületi többség, a polgármester jelzi, nem a céllal van baj, hanem arról, hogy az összegek még nem ismertek, ezért nem tartja szerencsésnek, hogy előreszaladjanak: – Körbe kell járni a témát, kérem a türelmüket, a hivatal megvizsgálja a lehetőségeket.

Ez alapján Elekes Lajos javaslata következik, miszerint megvizsgálják a lehetőségeket, amit többségi szavazással elfogadták, 8 igen, 5 tartózkodással elfogadták.

10:24 – 10:55

6.) Tájékoztatás a Petőfi Kulturális Közhasznú Nonprofit Kft. 1-9. havi szakmai és pénzügyi tevékenységéről és 2017. évi előzetes üzleti tervéről

Lajti Tímea ügyvezető foglalja össze a PMK elmúlt havi tevékenységeit. Civil szervezetekkel szorosabban dolgoznak együtt, jobb a kapcsolat a lakossággal, különböző rendezvényekhez biztosítanak helyszínt. Kedvelt konferenciaközpont lett az intézményt, szeptember végére a rendezvények száma 456 volt, a látogatók száma elérte 35 ezret. – Az iskolákkal napi kapcsolatot ápolunk, a diákok a közösségi közszolgálati feladataikat nálunk látják el. Saját rendezésű programoknál az Orosházához kötődő ismert személyek felkutatásával, bemutatásával is foglalkozunk – mondta. Kiemelte, 27 saját rendezvényük volt eddig, és az év nem ért véget, országos, regionális rendezvényeknek adnak még helyet. Elhangzott, 9 nemzeti ünnep méltó megrendezése volt az eddigi hónapokban.

Tovább sorolja a számokat: eddig 14 kiállítás, 56 alkotója kapott lehetőséget náluk, 4000 látogató tekintette meg a a helyi amatőr alkotó kiállátásait.

– A hagyományok ápolása szintén kiemelt feladatunk, melyben fontos szerepet kapnak a házban működő csoportok, akiknek egyre több fellépési lehetőséget igyekszünk biztosítani. Jelenleg 7 csoport működik a házban. Helyt adtunk a politikai rendezvényeknek is. Havi műsorfüzetet, plakátokat készítünk, elektronikusan is továbbítjuk a programajánlatokat, így jutunk hozzá a visszajelzésekhez is. Programjainkat megjelentetjük a helyi sajtóban, és jó kapcsolatot ápolunk a megyei, regionális sajtóval is. Az intézmény honlapja még felújítás alatt van. Mindez az önkormányzat által biztosított támogatások nélkül nem valósulhatott volna meg. A saját bevétel elérte az előirányzatot, vannak már elszámolt és még jelenleg is futó pályázataink. Idén a testület 150 millió forintot biztosított számunkra, 25 millió forint saját felhasználással. Ez lehetőséget adott arra, hogy technikai korszerűsítést elvégezzük, emellett a biztonságos működéshez szükséges eszközök, karbantartásra szoruló eszközök egy része megújult, más részét beszereztük. Folyamatban van egy 25 millió forintos felújítás, a legnagyobb öröm a Szokolay terem teljes felújítása, ami most zajlik. A Bubik teremben is felújítási munkálatok folynak, és szinte valamennyi termünk kényelmesebbé válik, az öltözők festése, karbantartási munkálatai is folynak. A kft bér, járulék, rezsi költségeire 70 millió forint szükséges, a fennmaradó összeg a rendezvények marketing költségeire szükségesek. A 2017-es programterv készül, sok egyeztetés kell, mielőtt ezt véglegesen önök elé tudjuk tárni, ezek az egyeztetések már folyamatban vannak, a hagyományos ünnepek megtartását mindenképpen tervezzük, és az új, sikeres rendezvényeink folytatását is. A környező települések kulturális szakembereivel sikerült jó kapcsolatot kialakítani, ők is segítik programjaink népszerűsítését. Célunk a testvértelepülésekkel való szorosabb kapcsolat tartás. Bízom benne, hogy a testület megelégedésére szolgál a munkánk, és a jövő évben is támogatásra érdemesnek találnak.

Lövei Ferenc (Fidesz) képviselő jelzi, megtörténtek a beruházások, és látszik a színvonalas munka: – De ehhez ön kapott pénzt, paripát, fegyvert, nem szabad elfelejteni, hogy korábban harmad annyiból, 50 millió forintból gazdálkodott a PMK. Mivel ezek a beruházások megtörténtek, erre már nem fog kelleni, így a magam részéről egy kis költségtakarékosságot javasolnék.

Elekes Lajos alpolgármester a következő hozzászóló, aki kiemeli, az elmúlt évek karbantartási hiányosságainak, és beruházási hiányosságainak korrigálása történt meg ebből a 150 millió forintból. – A jövő évben, ha a testület is úgy ítéli meg, hogy az idei szinten tartja a kultúrát, akkor 100 millió forint körül lehet majd a támogatás. Élénk kulturális életet valósított meg az ügyvezető asszony, hozzátéve, valóban több forrásból. Külön köszönet illeti az ügyvezető asszonyt, hogy az önkormányzat többi intézményével korrekt, színvonalas az együttműködés. Az elérhető közelségben lévő testvérvárosainkat tekintve felhívom a figyelmet a vajdasági Szenttamásra, ahol a magyar lakosság 20% és sokan települtek oda pl. Koszovóból. A szenttamási magyarság támogatása szerintem most nagyon fontos, ha nem a legfontosabb feladatunk. Minden segítséget adjunk meg, jelenjünk meg kulturális programokkal, rendezvényekkel.

Fejes Róbertné (Fidesz) kultúráért felelős alpolgármester úgy érzi, megtelt élettel a ház, számos program van a különböző korosztályoknak: – Igen, 150 millió forintból gazdálkodtak, de számos fejlesztés, beruházás megvalósult, a számok igazolják ügyvezető asszonyt, sok program megvalósításában segítettek nem csak az önkormányzatnak, hanem a civil szervezeteknek is. Úgy gondolom, hogy bármikor számíthatunk rájuk, így tovább.

Fejes Róbertné alpolgármester Fidesz (klikk a képre) Fotó: Rosta Tibor

Fejes Róbertné alpolgármester Fidesz (klikk a képre) Fotó: Rosta Tibor

Tóth Zoltánné (Fidesz) jónak tartja, hogy az előző évekhez képest több pénz jutott az intézménynek. – Gyakori látogatója vagyok a programoknak, és látom a fejlődést, remélem, marad ez a  folyamat.

Dr. Szabó Ervin kiemeli, korrekt a beszámoló. – Hallgatva Lövei képviselő úr megszólalását, én a takarékoskodást nem itt kezdeném. Nagyon elégedett vagyok a PMK működésével és Lajti Tímea munkájával, látszik, hogy dolgoznak. Van itt még TDM, meg valamilyen rendezvényszervező cég, aminek nem látjuk a munkáját, de a pénzt viszik. A művelődési házban látszik a munka, és végre nem idegen érdekeket szolgálnak, hanem a város érdekét. Kellenek ezek a beruházások és fejlesztések, amiket az előző vezetés elmulasztott megtenni, végre most ezek megtörténtek. Ezeket a munkákat kellene tovább támogatni.

Németh Béla (Fidesz) hangsúlyozza, a művelődési ház élete a mindenkori tulajdonos, tehát a testület akaratát tükrözi. – Ezért olyat mondani, hogy az előző vezetés nem tett semmit minimum furcsa, hiszen nem kapott hozzá pénzt, anélkül pedig nem megy. Amióta oda költözött a könyvtár, mindig tele van az épület. A korábbi vezetés fele ennyi emberrel tudta megvalósítani a programokat. Ennek is oka van, mert nem kapott pénzt rá. Ha nincs pénz, mert nem adunk nekik, nem tudnak fejlődni. A testvér településekkel mindenhol jó a kapcsolat, Dávid Zoltán polgármesterrel újra szorosabbra fűzzük ezeket a szálakat. Nem tennék különbséget a települések között, mindegyiknek más a lehetősége, helyzete, segíteni kell őkat ahogy lehet. Zombával kicsit ellaposodott a hivatalos városi kapcsolat, ezt újra fel kell erősíteni, de szerencsére a civilek között élő a kapcsolat. A kínai Panjin más helyzet, ott a nagy távolság miatt nehezebb minden. Ráadásul ott nagy változások vannak, nehezen kapnak hozzánk vízumot az ottaniak, így nem egyszerű a kapcsolattartás.

Németh Béla Fidesz (klikk a képre) Fotó: Rosta Tibor

Németh Béla Fidesz (klikk a képre) Fotó: Rosta Tibor

Fejesné egyetért Németh Bélával, hogy pénz kell a működéshez, de szerinte nem csak ez. – Keresni is kell a lehetőségeket, hogy pezsegjen az élet. Egy példa: tegnap volt itt a Wellhello zenekar menedzsere, és megállapodtunk velük, hogy a zenekar filmjét november 12-én itt mutatják majd be az országban először. Az is fontos tehát, hogy keressük a lehetőségeket, és mindenre legyenek nyitottak. Most ez van.

Lajti Tímea kap szót: – Köszönöm az elismerő szavakat. Igazuk van, ebből a költségvetésből könnyebb dolgozni, mint az előző években, de a költségtakarékosságra törekszünk. Ezért is működünk együtt a civil szervezetekkel, a jó kapcsolatokkal nagyon sok jó előadást lehet elhozni, igyekszünk ezekre a kapcsolatokra építeni. Ebben a szakmában nagyon kevés a jó előadás, és nagyon drágák, ki kell nyitni a pénztárcánkat, ha színvonalat szeretnénk, sajnos a menedzserek világát éljük. De igyekszünk. A város kulturális kínálata az arculat nagyon fontos része, örömmel veszünk minden javaslatot. És nem vagyunk kétszer annyian, egy-két fővel, és a feladat ellátás átszervezésével vagyunk egy kicsivel többen.

10:56 – 11:15

7.) Tájékoztatás a Média Kft. 1-9. havi szakmai és pénzügyi tevékenységéről és 2017. évi előzetes üzleti tervéről, valamint kapcsolódó döntések meghozatala

Elekes Lajos alpolgármester elmondja, a Média Kft 2016. évi első 9 hónapjának pénzügyi beszámolóját látják.

-Az előző években a bevételeknél sok pályázaton tudott részt venni a Média kft, így az önkormányzatnak kevesebbet kellett beletenni. Azt a szakmai színvonalat, amit megszoktunk, gondolok a print, az online felületre és a tévére, tartani szeretnék, és jogos az igényük, hogy ezt tartani tudják. A működési költségek az elmúlt években jelentősen nem változtak, a finanszírozási struktúra változott. Most olyan helyzetben vagyunk, hogy előkészületek alatt vannak a pályázatok, ezért a Média kft bevételei sem nőhettek ezekből. Ezért van itt ez a kérelem a 20 millió forintról. Elnézést kérünk a képviselőktől, hogy csak ilyen későn tudtuk kiadni az adatokat, de az 1-9 havi pénzügyi beszámolóhoz a könyvelés, az utolsó adatok október 20-án lettek véglegesek.

12 millió 400 ezer forint vesztesége van a kft-nek jelenleg, ami éves szinten 6 milliós, ennyivel van alulfinanszírozva a cég. A bevételeit kicsit túl is teljesíti, de az utolsó 3 hónapban ez nem várható javulás. A kiadások jelentősen meghaladják a tervezettet, de itt beruházás történt. Ehhez jön majd a televízió digitális átállására szükséges keret összeg, ami szükséges. Az önkormányzat döntése, milyen szinten  akarja a médiát finanszírozni.

Irimiás László ügyvezető-főszerkesztő kiemeli, végignézve az előző éveket, közel azonos a Média kft. éves költségvetése, 80-100 millió forint körül mozog. – Negatívan érintett minket, hogy az egyéb vállalkozói bevételek drasztikusan megcsappantak. Arra számoltunk, hogy a pályázati bevételek befolynak majd, de látszik, hogy ezek nem történnek meg. Ennek ellenére idén év elején el kellett indítani egy fejlesztését, aminek jelentős költségei voltak. A munkaügyi központ pályázatain keresztül is tudtunk foglalkoztatni kollégákat, de ezek a határidők leteltek, és a kollégákat most már saját erőből kell foglalkoztatni, ami jelentős többlet kiadást jelentett.

Bojtor István alpolgármesternek módosító javaslata van: – Javaslom, hogy az önkormányzat 10 millió forint visszatérítendő támogatást biztosítson a likviditási gondok megoldására. Megelőzve az idei évben kialakult helyzetet, ezért javaslom külső szakértő bevonását, teljes körű áttekintésre. Ezeknek a terveknek az elkészítésére november 20-ai határidőt állapítsunk meg, a további beruházásokat függesszék fel, a reorganizációt tekintve nézzük meg, milyen átfedések lehetnek a városi cégek között az együttes működésnek.

Bojtor István alpolgármester Fidesz (klikk a képre) Fotó: Rosta Tibor

Bojtor István alpolgármester Fidesz (klikk a képre) Fotó: Rosta Tibor

Szabó Ervin az okokra kíváncsi, hiszen ezek a felvetések a bizottsági ülésen sem merültek fel.

Elekes Lajos kérdése, hogy ha Bojtor javaslatát támogatják, akkor neki vissza kell vonnia a 20 millió forintos, vissza nem térítendő javaslatát.

dr. Horváthné dr. Barta Edit jegyző vázolja, két külön határozati javaslatról van szó, Bojtor István javaslatához időpontot is kell meghatározni. Ha senki nem vonja vissza javaslatát, akkor mindkettőről szavazni kell.

Bojtor december végét határozza meg, a felülvizsgálatnak. – A művelődési központ és a média kft támogatása összesen 250 millió forint, ami olyan nagyságrend, hogy úgy gondolom, indokolja a mostani javaslatomat.

Elekes Lajos jelzi, a számviteli zárlat miatt készültek el az anyagok későn, az önkormányzati céget viszont finanszírozni kell. Köszöni Bojtor istván javaslatát, hogy adjanak 10 millió forintot, hogy a novembert lezárhassa a cég. – Működési támogatásra adtunk be kérelmet. Igények civilek részéről is érkeznek bőven, érdemben akkor tudunk dönteni, ha tudjuk, hogy mennyi összegből gazdálkodhatunk. Így akkor én visszavonom a javaslatomat, és Bojtor István javaslatát támogatom.

dr. Szabó Ervin szerint most már világosabb a helyzet. – Én mindig megkapom, hogy ezt miért nem a bizottsági ülésen teszem fel, jó lett volna most is beszélni erről részletesen. Bojtor javaslatában vannak jó gondolatok, bölcsebb gazdálkodást vetít előre, de így nem lehet dolgozni, dönteni, hogy a Fidesz állandóan visszatartja az információt előlünk.

Bojtor István határozati javaslatairól szavaz a testület: 8 igen, 2 tartózkodás mellett elfogadták mindkettőt.

11:16 – 11:52

7.) Pályázat benyújtása elektromos töltőállomások kialakítására

Füvesi Sándor kiemeli, fontos ez az előterjesztés, bár nem gondolná, hogy ez most még sokakat érint, de bízik abban, hogy a zöldenergiáé a jövő. – A töltőpontok helyszínének kijelölése kapcsán fontos, hogy a várakozási idő eltöltésére legyen lehetőség. Átlagosan a töltési időre 2-3 órát lehet szánni. A töltőállomások üzemeltetését átadhatja az önkormányzat, feltételes a mód, de az előterjesztésben az van, hogy ebben az ügyben máris ajánlatkérést folytattak le, a Mol-lal megállapodva, nem tudom, milyen felhatalmazás alapján. Ráadásul úgy döntöttek, hogy az ajánlattevő tulajdonába kerül majd az ötéves működtetést követően a töltőállomás. Miért nem látunk alternatívákat? Biztos vagyok abban, hogy alaposan megvizsgálták a lehetséges helyszíneket, nem csak azt a hármat, ami szerepel az előterjesztésben. Ami a konkrét három helyszínt érinti (Szent István út vége, Gyopáros, Alföld Gyöngye Hotel): közel vannak egymáshoz, ez nem célszerű. Más nagyvárosok pályázatát megnézve, mindenhol biztosítanak a belvárosban is töltőállomást. Nincs szó a nem elszámolható költségekről (kútfej, stb), nem tudom erről később lesz szó?

Elekes Lajos: – Ha Füvesi úr a bizottsági ülésről nem távozott volna az első napirend után, akkor ott megkapta volna a válaszokat. A modern töltők fél óra alatt feltöltenek, ehhez egy 12 millió forintos kútfej kell, ilyen szerepel az előterjesztésben, és két lassúbb töltő. Olyan helyet kellett találnunk, ahol az emberek több időt töltenek el, így esett a választás Gyopárosra és a hotelre, a gyorstöltő pedig egy alku része, a Mol határozta meg ennek a helyét. De praktikus is, hiszen főként átutazók használják majd, de a helyiek számára is elérhető, emellett pedig reklám táblákat is lehet elhelyezni a kútnál. Egyéb, TOP-os pályázathoz feltétel, hogy legyen ilyen töltőnk, ennek is eleget teszünk, de törekszünk majd arra, hogy gyorstöltőket pályázati úton a belvárosban is elhelyezzünk, nagy örömmel pályázunk majd, ha lesz rá mód. Nem egész 2 millió forint önrész kellett, a Mol 12 milliót, a pályázat több mint 8 millió forintot jelent. Az évi működési költség 700 ezer forint+áfa lenne a három kútfej esetében.

Fetser János jelzi, a nyilvános ülés arra való, hogy megbeszéljék az előterjesztést, lehet kérdezni. Kiemeli, ez az előterjesztés sem került időben a képviselőkhöz. – Ha ez jól van előkészítve, akkor biztosan megnyeri a város a pályázatot. A helyszín kiválasztása nem elfogadható, az előterjesztő ezt gondolja át. A helyszín kiválasztásánál fontos, hogy különböző célokkal tudjanak ott lenni az emberek, a traffó, megfelelő parkolók, stb. a helyi lakosok majd otthon töltik fel az autóikat, ha lesz pénzük egyszer ilyet vásárolni. Az egyiket hozzuk be vagy a régi 47-es út környékére az ipari üzemekhez, vagy a kórház, piac környékén találjunk helyet. Gyopároson a szálloda és a fürdő közel van egymáshoz. Az anyagban nem láttam, hogy a MOL  mennyivel egészíti ki a pályázatot. A MOL-on kívül kitől kértek még erre ajánlatot? Az is egy kérdés, miért nem a saját cégünk üzemelteti?

Elekes szerint a belvárosban a saját használatú elektromos kisautókat otthon fogják tölteni. – Én nem szívesen hagynék ott egy több százezer forintos töltő átalakítót a belvárosban, félve, hogy ellopják, megrongálják. Nincs pénz jelenleg további gyorstöltőre, ezért tervezzük a gyopárosi helyszíneket. Lassú töltőt behozni a városba nincs értelme. Én is híve vagyok a zöld energiának, ezért amint lehetőség lesz, a városba is tervezünk gyorstöltőt.

Lövei Ferenc azt kérdezi, hol lesznek pontosan ezek a töltőhelyek a belvárosban? – Volt nálam egy érdeklődő, hogy finanszírozna is ilyen berendezést. A törvény úgy fogalmaz, hogy a szolgáltatónak kell biztosítani a rácsatlakozás kiépítésének költségeit.

Fetser János: – Máshol ezt úgy oldották meg, hogy az áramszolgáltatónak is ott volt a véleménye, kértek vagy 15 ajánlatot, és a testületi ülésen ebből kiválasztottak ötöt. Amit Elekes úr mondott, az igaz lehet, de ha valaki bejön a kórházba a környékről, bejön az ipartelepre, a kormányablakba, stb, és eltölt 3-4 órát a belvárosban, akkor miért nem veheti igénybe ezt a szolgáltatást, hiszen a kiírás szerint frekventált helyen kell telepíteni a töltőket. Minden pályázó város egyet legalább a belvárosban helyez el. Orosháza be van kamerázva, az őrzés is megoldható akár. Ha ezt így, ebben a formában akarják elfogadni, akkor tartózkodni fogunk.

161027_testuleti_ules_rt_033

Szabó Ervin is azt mondja, be kell hozni egy töltőt a belvárosba: – A városról alkotott képhez is hozzájárul ez, a lakóknak is üzenet értéke van. Adja Isten, hogy minél többeknek legyen ilyen járműve, de reálisan nézve, nem lesz olyan sok módunk újabb töltőállomásokra, a működtetés költségeinek vállalására, ezért éljünk most a lehetőséggel. Egy ilyen kérdéskörben lehetett volna előzetes elemzést végezni, hogy hova helyezzük el a töltőket, jobban elő kellett volna ezt készíteni – összegez Szabó, jelezve módosítani kellene a töltőállomások helyszínét.

Elekes Lajos szerint nem csak a hotelről, hanem a tervezett sportcsarnokról, a Kodolányi főiskoláról, a tudományos ipari parkról is szól ez, amit a hotel köré terveznek. – Konzultáltam az egyik legnagyobb ilyen autót forgalmazó cég vezetőjével, és az ő javaslatait is felhasználva javasoljuk ezeket a helyeket.

Barák Anita, városfejlesztési irodavezető: –  Nagyon sok ajánlat érkezett, több cég keresett meg minket, minden ajánlatot áttekintettünk. Bejártuk a helyszíneket, és erre kértünk ajánlatokat, hiszen a helyszín módosíthatja a költségeket. Mindenképpen szerettünk volna egy villámtöltőt is, ennek a bekerülési költsége nagyobb, mint a pályázati forrás. A gyorstöltő elhelyezését a Mol javasolta, tehát, ha más helyszínt keresünk, akkor az a költségeket is módosítja. A Mol ajánlata azért volt kedvező, mert hozzátette a gyorstöltőhöz szükséges költségeket, 12 millió forintot. Kérem, hogy változás nélkül támogassák az előterjesztést.

Füvesi Sándor kér újra szót, jelezve, tartalmazni kellett volna az előterjesztésnek az ajánlatokat, és a helyszínre vonatkozó alternatívákat, mert ezek eldöntése a testület feladata. – A pályázat beadásának határideje év vége, ezért azt javaslom, hogy most erről ne döntsünk, hanem térjünk vissza rá egy hónap múlva, egy jobban előkészített előterjesztés során. Annyit kérünk, hogy az egyik töltőállomás legyen a belvárosban, ez nem olyan nagy kérés.

Lövei Ferenc azt kérdezi, ha ez a három töltőállomás meglesz, akkor ezt lehet-e majd bővíteni?

A válaszból kiderült, hogy igen, a töltőállomás bővíthető, ez egyébként kiírási feltétel is. (Az ellenzék jelzi, így főleg indokolt a belvárosi állomás.)

Az ellenzéki módosító javaslat, hogy a szálloda területére tervezett töltőállomást helyezzék át a belvárosba. Dávid Zoltán úgy véli, a belvárosban már így is parkológondok vannak, az eredeti helyszínek megfelelők, alaposan átgondoltak. – Örülnék, ha a belvárosban is lenne ilyen állomás, meg több parkolóhely is, de most ennyire van lehetőség. A pályázat beadását nem napolnám el, nehogy lecsússzunk a támogatásról.

Fetser János javaslatát a többség nem támogatta (8 nem, 5 igen), az eredetit 10 igen és 3 tartózkodás mellett elfogadta a testület, tehát beadják a pályázatot, a Gyopárosfürdőre, az Alföld Gyöngye Hotelhez tervezett két lassú, valamint a Mol javaslata alapján a Szent István útra tervezett gyors töltőre.

(Az ülés végén jelezte szerkesztőségünknek Lövei Ferenc képviselő, hogy egy fontos, a lakosokat érintő információ nem hangzott el az ülésen, miszerint ezen töltőállomások  használata – ahogy az országban mindenütt – ingyenes. A szerk.)

Negyed óra szünetet rendelt el az ülésvezető, hamarosan folytatódik a testületi ülés.

12:19

A szünet után folytatódik az ülés.

9.) Pályázat benyújtása szemléletformáló programok megvalósítása tárgyában

12 igennel elfogadták az előterjesztést

12:20 – 12:56

10.) DAREH Önkormányzati Társulással kapcsolatos döntés meghozatala

Dávid Zoltán polgármester azt javasolja, hogy az előterjesztés első pontjában a módosított üzemeltetési koncepcióra vonatkozó elfogadja szót, elutasítja szóra cseréljék, a 2. pontot töröljék.

Fetser János: – Történelmi mélypont, ami a mai ülésen történt. Nem küldik ki időben az anyagokat, most meg itt egy előterjesztés, amire a polgármester azt mondja, hogy nem elfogadja, hanem elutasítja. Minimum indokolni kellene, nem mondott szakmai érveket. A DAREH 14,5 milliárd forintot nyert korszerű hulladékkezelési rendszer kiépítésére. Az orosháziak közül sokan nem tudják, hogy korábban több polgármester jelezte, hogy a Dávid Zoltán által jegyzett döntések veszélybe sodorják a hulladékgazdálkodás biztonságát, a források megfelelő felhasználást, ezzel ön ott nem vitatkozott. Brüsszel még nem fizette ki az uniós forrásokat, mert nincs elfogadott üzemeltetési koncepció. A polgármester többször mondta, hogy ha valami nem tetszik, tegyenek feljelentést, úgy tudom, kívánsága teljesült, mert folyamatban van egy ilyen. Tudomásunk szerint, jogosulatlan kötelezettségvállalás alatt 58 millió kötelezettséget vállalt, aminek nincs meg a fedezete

Önök pár hónapja dicshimnuszt zengtek, hogy ez milyen jó. Átmentek megnézni az átrakó állomást, a gépek azóta ott állnak használatlanul Békéscsabán azóta is. Önök húzták az időt itt a testületi ülésen is annak idején, hogy érjen ide Simonka. Ehhez az egészhez a hivatal is hozzájárult, Barna Viktor, aki hivatali dolgozó is, szakértőként részt vett a DAERH-ben, ami érdekes, hogy hivatali emberként hogyan köthettek vele szerződést 600 ezer forintért.

Elekes Lajos alpolgármester csak egy dologra kíván reagálni. – Sok dolgot kever és pontatlanul idéz. Az előző vezérigazgató pedig ha kell, megvédi magát. A mostani módosításra azért volt szükség, mert a szakértői anyagok ennek a koncepciónak az elutasítását támogatta. Ezért került sor erre a módosításra. Szakértőink azt javasolják, hogy utasítsuk el.

A pályázat lezáráshoz szükséges a koncepció taggyűlések által történő elfogadása. Korábban a koncepciót a tagönkormányzatok 100%-ának el kellett volna fogadnia, amire sor került Gyula város kivételével. Majd 2016. szeptemberében Gyula város előterjesztése alapján módosított koncepciót fogadott el a társulás, mi most erről tárgyalunk. Gyula város testülete két, egymást követő döntésében szeptember végén elfogadta először a 2015-ös koncepciót, ami így hatályossá vált, majd a 2016-ost, ami viszont így értelmetlenné vált.

Az új, Gyula által beterjesztett koncepciót több település vagy nem támogatta, vagy nem is tárgyalta. Ezért kérem, hogy ezt a jelenleg előttünk fekvő anyagot ne fogadjuk el.

Fejes Róbertné alpolgármester Fidesz (klikk a képre) Fotó: Rosta Tibor

Fejes Róbertné alpolgármester Fidesz (klikk a képre) Fotó: Rosta Tibor

Fejes Róbertné: – Orosháza nem fogadhat el olyan koncepciót, ami veszélyeztetné a 2016. december 31-i lezárást. Szakértők szerint a projekt elindítása az eredeti, 2015-ös koncepció alapján biztosított, nem a Gyula város általi koncepcióval.

Fetser szerint most a Simonka emberei tolják a szereket, folyamatosan a város ellen dolgoznak. Nem a DAREH elnöke, Dávid Zoltán szólalt meg, hanem a két alpolgármester.
– Miért nem látjuk mi ezeket a szakértői anyagokat? Hol vannak? Szörnyű, hogy a polgármester mennyire alkalmatlan a DAREH vezetésére. A legutóbbi társulási ülésen megalázták a várost, az egész Dél-Békés képviseletét kisöpörték a vezetésből. A Dareh Bázis Zrt eddigi vezetőjét, Galló urat most védi Elekes.

Amit ön olvas, az a Galló leveléből való, nem szakértői vélemény, és nem egyezik a szakértői véleményekkel. Az biztos, ha nincs teljes egyetértés, akkor a 14,5 milliárd forintos támogatást a településeknek kellett kifizetni. Az orosháziaknak azért kell majd a zsebébe nyúlni, mert önök alkalmatlanok a feladatukra.

Elekes jelzi, nem Galló szavait idézte, hanem Gyula város hivatalos irataira hivatkozva mondta, hogy Gyula testülete első határozatával a 2015-ös koncepciót fogadta el, tehát ez az egyetlen, mindenki által elfogadott koncepció: – A veszélyek kikerülése, a projekt befejezése mindannyiunk érdeke, ez nem politikai, hanem jogi kérdés, amiben azok véleményére kell hagyatkoznunk, akik ebben felelősség vállalás mellett kiállnak. Mindegy ki az igazgatóság, a jog az jog, és Orosháza város érdekeit kell képviselni.

Dr. Szabó Ervin próbálja értelmezni a legújabb fejleményeket. – A bizottsági ülésen Dávid Zoltán még azt kérte, fogadjuk el a koncepciót. Most azonban elutasításra kér minket. Próbálok tisztán látni ebben az egészben, de zavarban vagyok. Azt hallom, hogy ez nem politikai kérdés, hanem szakmai. Ha az lenne, nem lenne vita sem. A DAREH egy társulás, a többség dönt benne. Ők hoztak egy javaslatot, hogy fogadjuk el. De az egész elnöke, aki nem más, mint Dávid Zoltán, most azt kéri, hogy ezt ne fogadjuk el. Mi ez, ha nem politika? Az a város érdeke, hogy januárban ne induljon el a rendszer? Hogy a milliárdokból felépült eszközöket ne használjuk, a gépek ott álljanak? Van nekünk elvileg szakértőnk is. Hol vannak? Hozza ide és tárja fel az információkat a testület előtt. Elhangzik, hogy nem támogatom, meg ilyen bonyolult, meg olyan bonyolult az ügy. Hogy lehet ebben így döntést hozni? És az nem döntés, hogy levesszük a napirendi pontokról, és az sem megoldás, hogy nem támogatjuk. Két hónap van hátra, szólaljon már meg a társulás elnöke, Dávid Zoltán.

Füvesi Sándor: – Amikor már így felszólítják a polgármestert, aki ennek a társulásnak az elnöke, akkor mielőtt nekem megadja a szót, elmondja az álláspontját. De ha megadta a szót, akkor elmondom, több alkalommal fordultunk ebben az ügyben a polgármesterhez, megkérdeztük, hogy igaz-e, amit hallunk, hogy komoly gondok vannak. Azt a választ kaptuk, hogy nincsenek gondok. A DAREH minden taggyűlésére eljöttünk a nyáron, határozatképtelenek voltak. Ezt a rendszert egy nagyon fontos ügy miatt hozták létre, azért, hogy 400 ezer ember hulladékának elszállítását, feldolgozását korszerűen megoldják, ehhez csatlakozott 90 önkormányzat. Azt látni, hogy nem működik ez a fontos rendszer, sőt a határán van, hogy bedőljön, ez elképesztő. Levelet írtunk a DAREH elnökének, Dávid Zoltánnak tájékoztatást kérve. Az első levelünkre nem válaszolt, a másodikra azt írta, majd decemberben. És akkor most bejön ide egy ilyen előterjesztés, amiben első körben el akarták fogadni Gyula város koncepcióját, majd elutasítják. Nem számít, hogy a többi önkormányzat mit csinált, milyen határozatokat hozott, mi Orosházán vagyunk, az orosháziak érdeke szerint kell cselekedni, önálló szakmai véleményre kell támaszkodni. Hivatkoznak szakértői véleményre, ez hol van, miért nem tették elénk? Ezer kérdés van.

Bojtor István: – Többször elhangzott, hogy Orosháza érdekeit kell képviselni. Mi a társulat tagjai vagyunk, a vagyont meg meg kell őrizni, gyarapítani. Nem szeretném, ha bármilyen fizetési kötelezettségünk keletkezne. Van egy hulladékgazdálkodással foglalkozó cégünk, ami nem hagyható ki a hulladékkal kapcsolatos gondolkodásból, hiszen eszközei, munkásai vannak. Az a koncepció van életben, amit mindenki elfogadott, ez pedig a 2015-ös, ezt fogadta el az összes település.

Dávid Zoltán: – Nem vagyok se jogász, se szakértő, elutasítom, amit Fetser úr személyemre mondott.

Vita alakul ki, hogy eredetben lett megváltoztatva a szöveg, vagy határozati javaslatot kell tenni. Jelenleg kiabálgatnak a képviselők egymásnak. Fetser jelzi, ez bohózat.

Dr. Horváthné dr. Barta Edit jegyző (klikk a képre) Fotó: Rosta Tibor

Dr. Horváthné dr. Barta Edit jegyző (klikk a képre) Fotó: Rosta Tibor

A jegyzőasszony jelzi, az előterjesztő jelezheti, hogy nem azt kívánja megszavaztatni, amit leírt, hanem módosítottat, így ez tekinthető most eredetinek. Szabó Ervin ügyrendben kiemeli, így azért nehéz dolgozni. – Azt kértem, hogy ha már a DAREH elnöke itt van közöttünk, akkor fejtse már ki a véleményét, mert ez nem történt meg. Aggályos, ha nem foglal állást.

Dávid Zoltán: – Én elmondtam, amit akartam, szavazásra kérem önöket.

A képviselők 8 igen mellett elfogadták, az ellenzék nem szavazott.

12:57 – 13:59

Interpellációk

Összesen 10 interpellációt adtak be, mind az MSZP-hez köthető.

Füvesi Sándor nyitja a sort

Miért lett érvénytelen az önkormányzat pályázata?

A képviselő-testület – szeptember 30. helyett ‒ október 5-én tartott ülésén tárgyaltuk a Beszámoló a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról című előterjesztést. Ebben tájékoztatásként szerepelt, hogy sajnos több beadott pályázatunk sem nyert. Rossz sorba illeszkednek ezek, a hasonló beszámolókban hónapról-hónapra szinte csak ilyen „eredményekről” olvashatunk. Az előterjesztésben szerepelt az is, hogy például a Lehel utcai óvoda energetikai korszerűsítésére és a Kós Károly utca burkolat-felújítására beadott pályázatunk nyeretlenségéről a pályázatot kiíró Belügyminisztérium még csak nem is értesítette az önkormányzatot, erre abból következtettek, hogy a tavaly augusztusban (!) nyilvánosságra hozott nyertes listában nem szerepelünk.

Ugyanezen az ülésen szóvá tettem azt is, hogy az előterjesztés 2. oldalának alján az szerepel, hogy a Magyar Államkincstárhoz benyújtott pályázatunkat „érvénytelennek nyilvánították”. Ezt a Diákélelmezés épületének fejlesztésére adta be a város. A hozzászólásomban nehezményeztem azt is, hogy ezek szerint még a volt polgármester-országgyűlési képviselő sem támogat bennünket, ha már itt sem nyerünk. Kértem, hogy adjanak erre magyarázatot, mit jelent az, hogy érvénytelen lett az önkormányzat pályázata? Elekes Lajos alpolgármester válaszából nem hallottam ki a magyarázatot, pedig az ülést vezető polgármester szerint megkaptam. Az ülésről elkészült jegyzőkönyvből szerettem volna tájékozódni, de abban – sajnos – nem kaptam választ a kérdésemre, ott ilyen nem szerepel. Kérdezem: miért nem írták bele ezt a fontos részt akkor a jegyzőkönyvbe? (Számtalanszor szóvá tettük, hogy a jegyzőkönyvek egy éve nem részletes formában készülnek el, szinte teljesen használhatatlanok.)

Kérem szíves tájékoztatását arról, hogy miért nyilvánította érvénytelennek a Dancsó József vezette Magyar Államkincstár a Diákélelmezés épületének fejlesztésére beadott pályázatot, mit jelent ez, és mit tesznek azért, hogy a jövőben ne érvénytelen, hanem sikeres, nyertes beadott pályázataink legyenek? Végre.

Dávid Zoltán válasza

Orosháza Város Önkormányzata 2016. június 29-én pályázatot nyújtott be a Magyarország 2016. évi központi költségvetésről szóló 2015. évi C. törvény 3. melléklet II. 7. pontja alapján az Önkormányzati étkeztetési fejlesztéseket célzó beruházások támogatása tárgyában. A benyújtott pályázatot a Magyar Államkincstár érdemi vizsgálat nélkül elutasította.

Az elutasítással szemben Orosháza Város Önkormányzata kifogással élt, mely kifogásban minden elutasítást eredményező okkal szemben indoklással támasztottuk alá álláspontunkat. Ezek az alábbiak voltak:

A tájékoztatóban leírt elutasítási okok nem egyértelműek, az elutasításban előadottak nem állnak összhangban az elutasítás okával, köztük nincs ok-okozati összefüggés.

„Az eszközbeszerzés ajánlatán csak az önkormányzat adatai szerepelnek, a tulajdoni lapon nincs házszám.”

Az eszközbeszerzésre vonatkozóan a Magyar Államkincstár által előadottakkal ellentétben több, mindösszesen 3 árajánlat érkezett. Mindhárom árajánlaton az Önkormányzat adatain kívül szerepelnek az árajánlatot adó cégek adatai is.

Orosháza Város Önkormányzata, mint pályázó kérte az árajánlatokat egy intézményének fejlesztése vonatkozásában, tehát a Pályázó azonos az árajánlaton szereplő Ajánlatkérővel. Miután az árajánlatokon szereplő ajánlati árak megegyeznek a pályázatban feltüntetett költségekkel, így egyértelműen beazonosítható, hogy az árajánlat kérés a fejleszteni kívánt intézményre vonatkozik, ugyanakkor a pályázati felhívás nem tartalmazott előírásokat az árajánlat tartalmára vonatkozóan.

„….a tulajdoni lapon nincs házszám.”

A pályázati kiírás 8. hiánypótlás pontja egyértelműen rögzíti az alábbiakat: „Amennyiben a hiánypótlást követően a pályázati adatlapon, tulajdoni lapon, valamint a tervezői ajánlaton, vagy az adásvételi szerződés tervezetén jelzett helyrajzi szám nem egyezik, úgy a pályázat nem támogatható. „

A fent leírtakban is látható, hogy maga a pályázati kiírás szövege sem követel meg házszámot, ennek ellenére a Magyar Államkincstár ennek hiánya alapján utasította el a pályázatunkat. Ennek kapcsán előadjuk továbbá, hogy a tulajdoni lapon a házszám megjelölésnél „a felülvizsgálat alatt” kifejezés szerepel, amely Önkormányzati okokon kívülálló tény. A 177/6/A/3 helyrajzi szám azonban jól látható a tulajdoni lapon is, amely helyrajzi szám a pályázati adatlapon is feltüntetésre került. Az érintett ingatlan a tulajdoni lapon szereplő helyrajzi szám alatt működik, melyről a konyha működési engedélye is tanúskodik. Amennyiben erre vonatkozóan a Magyar Államkincstárnak kifogása lett volna, úgy azt hiánypótlás keretében megtehette volna, viszont bár hiánypótlásra sor került, erről említés sem érkezett.

„A pályázati adatlapon és az árajánlatokon eltérő intézménynév szerepel.”

A pályázati adatlapon a fejleszteni kívánt intézmény pontos neve, a Gyermek és Diákélelmezési Intézmény szerepel. Az infrastruktúrális fejlesztésekre vonatkozó költségvetési főösszesítő nem árajánlat, hanem tervezői költségvetés, melyen az intézményt a tervező tünteti fel „Eötvös Általános Iskola konyhájaként”, azonban nem ez a dokumentum szolgál a fejlesztendő intézmény beazonosítására.

Az „árajánlatokon” a fent előadottaknak megfelelően az Önkormányzat szerepel, eltérő intézménynevet ezen ajánlatok semmiképp nem tartalmaznak.

A fentiek összegzéseként a Magyar Államkincstár az alábbi következtetést vonta le: „Így nem beazonosítható a fejleszteni kívánt ingatlan”.

A fejleszteni kívánt ingatlan beazonosítására az összes előírt dokumentum az Önkormányzat részéről benyújtásra került (tulajdoni lap, fényképes dokumentáció, pályázati adatlap, Képviselő-testületi határozat amelyben szintén szerepel a fejleszteni kívánt ingatlan), így kifogásoljuk a Magyar Államkincstár azon megállapítását is, hogy nem beazonosítható a fejleszteni kívánt ingatlan.

A Magyar Államkincstár a kifogásunkat elutasította az alábbi hivatkozással: a pályázati kiírás és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Kormányrendelet alapján a kincstár döntése nem fellebezhető meg. Az Ávr. szabályai szerint az önkormányzatok kifogást sem nyújthatnak be a döntésekkel szemben.

A 102/D § szerint a pályázati úton biztosított költségvetési támogatás esetén a támogatás igénylője vagy a kedvezményezett – kezelő szerv kijelölése vagy lebonyolító szerv igénybevétele, illetve közreműködő szervezet kijelölése esetén – a kezelő szervnél, lebonyolító szervnél, illetve közreműködő szervnél, ennek hiányában a támogatónál kifogást nyújthat be, ha a pályázati eljárásra, a támogatási döntés meghozatalára, a támogatói okiratok kiadására vagy a támogatási szerződések megkötésére, a költségvetési támogatás folyósítására, visszakövetelésére vonatkozó eljárás jogszabálysértő, a pályázati kiírásba vagy a támogatási szerződésbe ütközik.

E bekezdést a kizárólag hazai forrás terhére finanszírozott, pályázati úton biztosított költségvetési támogatás esetén a költségvetési támogatás államháztartáson kívüli igénylője vagy kedvezményezettje tekintetében kell alkalmazni.

Döntésünket nagy mértékben befolyásolta az a tény, hogy önkormányzatunk ugyanerre az ingatlanra, azaz a Diákélelmezésre 250 millió forint értékben a Területi Operatív Program keretében pályázatot nyújtott be. Értesülve az interpelláció tárgyát képező pályázat körében fellépő forráshiányról is, illetve tudomásul véve, hogy nincs lehetőség jogorvoslatra, önkormányzatunk vezetői úgy döntöttek, hogy jelen pályázat esetén nem élünk további jogorvoslattal és a kisebb összegű (47.930.300 forintos) pályázat helyett a jóval nagyobb összegű TOP-os pályázatra koncentrálunk.

Kérem válaszom elfogadását!

Füvesi Sándor viszontválasza: – Ez így biztos nem hangzott el Elekes Lajos részéről. Ez részletes, korrekt tájékoztatás volt. Egy államkincstári pályázatban lehet normálisan kezelni az ilyen apróságokat, feltéve, ha akarja-e a kiíró ezt. Kérdésem, hogy az államkincstár elnöke, dr. Dancsó József, aki ma is itt volt, legközelebb segít-e, hogy ezek nyerjenek. Elfogadom a választ.

———-

A második interpelláció is Füvesi Sándoré.

Korrupciógyanú 6. Miért fizettek ki több mint 1 millió forintot, amikor a megbízási szerződésben foglalt feladatot a megbízott nem végezte el?

Két alkalommal is interpellációt nyújtottam be önhöz az Orosháza Város Önkormányzata által is végrehajtott uniós pályázat kapcsán, amelyet az Államreform Operatív Program keretében végeztek el 22 millió forintért. Az egész projekt tele van korrupciógyanús elemekkel, és az érdemi válaszai hiányában a gyanú csak erősödött. Nem véletlen, hogy a korrupcióellenes vizsgálóbizottság alakítására tett MSZP-s előterjesztést még napirendre sem engedték venni. Önök tudják, miért.

A 22 millió forintos projekt keretében több szakértőt is foglalkoztattak, többek között egy szakértővel megbízási szerződést kötöttek 2015. április 15-én. A kiskunlacházi szakértő megbízási díja havi bruttó 153.255,- Ft volt, a megbízás időtartama pedig 2015. április 15-től 2015. november 15-ig tartott. Így hét hónap alatt több mint egy millió forintba került a programban foglalkoztatott szakértő. A megbízásával kapcsolatban korábban csak annyit volt hajlandó ön elmondani, hogy „a kiválasztott szakértők szakmai munkájáról, referenciáiról előzetesen tájékozódtak”. De hogy mi alapján választottak ki éppen Kiskunlacházáról szakértőt ennyi pénzért, mi az a szakmai tudás, amivel egyedülállóan rendelkezett, amivel senki sem itt az orosházi önkormányzatnál vagy a járásban, azt nem tudhatjuk, mivel a feltett ez irányú kérdéseimre nem válaszolt.

Amikor két alkalommal is kérdeztem, hogy mi alapján fizették ki a megbízási díjat, hiszen a megbízott a szerződésében foglalt kötelezettségét nem teljesítette, ön így válaszolt: „Beszámolójuk együttesen, a szakmai vezető aláírásával került elkészítésre.”

A kiskunlacházi megbízottal kötött szerződés a megbízott feladatainál a következőket tartalmazza:

„A rendezvényeken elhangzott információkból, illetve az adott időszakban végzett tevékenységéről beszámoló készítése (megadott időközönként, a pénzügyi teljesítéssel összhangban).”

Képviselőtársammal ismételt iratbetekintés során meggyőződtünk arról, hogy a megbízott ilyen beszámolót nem készített egyet sem. Amire ön hivatkozik, az csupán a szakmai vezető összesített beszámolója a rendezvényekről, és ezek egyetlen alkalommal sem említik a szakértőket, az elvégzett munkájukról pedig végképp nem kaphatunk képet ezekből.

Ugyanúgy a megbízott feladatai között a szerződésében tételesen felsorolták azt is, hogy rendszeresen vegyen részt a rendezvényeken, sőt, minden rendezvényen! Kérdésem: minden rendezvényen részt vett-e a kiskunlacházi szakértő, ha nem, akkor hány rendezvényből mennyien vett részt?

A korábbi válaszában hivatkozott ön arra is, hogy a pályázat elszámolása során becsatolták a szakértő munkaidő-nyilvántartását is az elvégzett feladatok részletezésével. Azért, hogy az orosházi adófizető polgárok is megismerhessék, milyen „komoly munkavégzés” folyt a szakértő részéről, tekintsük meg, hogy például a foglalkoztatása első hónapjában, azaz 2015 májusában konkrétan milyen tevékenységeket végzett a munkaidő-nyilvántartója szerint:

  • „szakmai vezető feladatainak áttekintése, megismerése”
  • „egyeztetés a szakmai vezetővel és a belső szakmai megvalósítókkal”
  • „szakmai megvalósítók feladatainak áttekintése, megismerése”
  • „közbeszerzési eljárás szakmai tartalmának előzetes megismerése”
  • „a projekt megvalósításához kapcsolódó feladatlista külső egyeztetése”
  • „vonatkozó szakirodalom áttekintése”
  • „önkormányzati vezetők több alkalommal történő tájékoztatása”
  • „szakmai vezető belső feljegyzéseinek áttekintése”

Miért kell bárkinek is megbízási díjat fizetni azért, ha „áttekint” vagy „megismer”, mint ez a kiskunlacházi szakértő tette a felsorolt 8 tevékenysége közül 5 esetben? És főleg: miért kell ezért havonta 153.255,- Ft-ot fizetni? Önöket „tájékoztatta” a szakértő 2015 májusában, ha igen, miről, ha nem, akkor kiket és miről? Jelzem, a többi hónap munkaidő-nyilvántartója is hasonló „mélységű”, azokat az önkormányzat részéről megbízottként valaki leigazolta és teljesítettként elfogadta. Kérdésem, mi alapján fogadta el, amikor semmilyen beszámolót sem készített? Vagy nem is az volt a lényeg, hogy valódi munkavégzés történjen?

Tehát miért fizettek ki több mint 1 millió forintot, amikor a megbízási szerződésben foglalt feladatot a megbízott nem végezte el?

Dávid Zoltán válasza

Az Államreform Operatív Program keretében 2014. évben meghirdetett ÁROP-1.A.3-2014 pályázati konstrukció célja olyan modell jellegű együttműködési programok megvalósítása volt, melyek feladata elősegíteni az egy járáshoz tartozó települések, helyi szereplők közötti együttműködések kialakítását és megerősítését a társadalmi felzárkózást elősegítő és a helyi esélyegyenlőségi programok végrehajtásához kapcsolódó – a járásszékhely település, jelen esetben Orosháza által ellátott – koordinációs tevékenység megvalósításával.

Az ilyen programok jelentősége Békés megye hátrányos helyzete miatt kiemelkedően fontos. Bár az Ön frakcióvezetője az ország valódi gazdasági helyzetével nem volt tisztában, elmondható, hogy az Önök kormányzása alatt a térség leszakadása csak erősödött.

Míg Varga Zoltán minisztersége alatt az önkormányzatok ellehetetlenítéséről hoztak döntéseket, mi azon dolgozunk, hogy térségünk leszakadását csökkentsük, amelyhez az ÁROP projekt is hozzájárult.

A pályázat sikeresen lezárult, annak elszámolása megtörtént. Valamennyi szakértő kiválasztása a pályázat előírásainak megfelelően történt. A tevékenységeikről, elvégzett feladataikról a rendelkezésre álló iratokat képviselő úr megtekinthette.

A pályázat elszámolása során becsatolt megbízási szerződést, a tételes munkaidő nyilvántartást az elvégzett feladatok részletezésével, valamint a beszámolót a pályázat kiírója is elfogadta.

Kérem válaszom elfogadását!

Füvesi Sándor 1 percben reagálhat: – Újabb, válasznak nevezett szöveget hallottunk, ami minden másról szól, csak a kérdésre nem válaszol. Immár harmadik alkalommal nem kapunk erre a kérdésre választ. Itt van a megbízási szerződés másolata nálam, hogy beszámolót kell letenni a havi 150 ezer forintért, de ez nincs meg. Ha ezt valaki leigazolja az önkormányzattól, akkor erre válaszok kellenek, de nincsenek. Nem fogadom el a választ.

8 igen, 5 nemmel elfogadta a testület.

———-

És jöjjön a harmadik, az interpelláló ismét Füvesi Sándor.

Találjunk megoldást együtt a Garzonbérlők Házának problémájára!

Ebben az évben számos alkalommal szóltunk az MSZP-frakció részéről az Október 6. utcai Garzonbérlők (Szobabérlők) Házában tapasztalható áldatlan állapotokról. Magam ebben az évben többször személyesen is meggyőződtem arról, mi folyik ott, beszéltem a lakókkal, részt vettem az év elején az épület földszintjén tartott lakógyűlésen is több képviselőtársammal együtt. Mi, az MSZP részéről már akkor arra tettünk javaslatot, hogy a kamerák felszerelésén túl azonnal állítsák vissza a régi portaszolgálatot, illetve azon lakókkal, akik nyilvánvalóan súlyosan megsértik a lakhatásukkal kapcsolatos írott és íratlan normákat, az önkormányzat azonnal járjon el a rend fenntartása és a lakók nyugalmának helyreállítása érdekében.

A legutóbbi képviselő-testületi ülésen arra a javaslatunkra, hogy állítsák vissza a portaszolgálatot, azt válaszolta, hogy nem támogatja, mivel „aránytalanul nagy összegben terhelné meg az üzemeltető költségvetését”. Most nem kívánok példákat sorolni, hogy az elmúlt években mi minden „nem terhelte meg” a Városüzemeltetési Zrt. költségvetését, amit mi feleslegesnek, indokolatlannak tartottunk, de önök megszavazták, mert kizárólag a megoldásra törekszem.

Néhány nappal ezelőtt este éppen a Garzonbérlők Háza előtt mentem el, és véletlenül szem- és fültanúja voltam egy esti, a lakók szerint „szokásos” ottani eseménysornak. A földszinti ajtó csapkodása, kiabálás, mi több: éktelen ordibálás. Pár perccel később láttam, ahogy mentő, mögötte pedig rendőrautó érkezett. Ott lakótól tudom, hogy az eset hajnalban megismétlődött, és ez csak egy „átlagos” nap története. Mindez naponta ismétlődik, az épületben káosz uralkodik, ajtókat feszítenek fel, mindennapos a randalírozás, verekedés, droghasználat stb. Azonnali cselekvésre van szükség, a megoldás tovább nem halogatható!

Egy kedves orosházi kommentelő a Facebook-oldalamon azt javasolta, hogy a pártok közötti vitatkozás helyett együtt találjunk megoldást ebben az ügyben. Tekintettel arra, hogy a várost önök vezetik, nekem ellenzéki képviselőként meglehetősen szűkek a jogosítványaim, megismétlem a javaslatunkat: első lépésként a helyzet megoldása érdekében állítsák vissza az épületben a 24 órás portaszolgálatot. A véleményünk szerint a Városüzemeltetési Zrt. éves költségvetéséből ennek a feladatnak a finanszírozása biztosított.

Kérem a javaslatom elfogadását, legyenek partnerek abban, hogy együtt találjunk megoldást a Garzonbérlők Házának problémájára!

Dávid Zoltán válasza

A Garzonbérlők Házának problémája immár sokadik alkalommal vetődik fel. Talán Orosháza vonatkozásában azért merülhetnek fel a szociális bérlakásokkal kapcsolatban többször anomáliák, mivel Orosháza az országoshoz képest is kiemelkedő mértékben működtet önkormányzati bérlakásokat, ezzel is segítséget nyújtva az arra rászorulóknak.

Ezen szociális bérlakások működtetése nem kis feladat, nagy erőfeszítéseket igényel ezek rendben tartása. Probléma mindig adódhat, de igyekszünk ezekre mihamarabb reagálni, megoldást találni.

A Garzonbérlők Házával kapcsolatban fennálló probléma kezelésére is folyamatban van jelenleg több intézkedés. Egyrészt egy újabb kamera felszerelése, amely a bejárati ajtót figyeli annak érdekében, hogy a zár megrongálását akadályozza, és ahogyan azt korábban is írtam már, az üzemeltető Orosházi Városüzemeltetési és Szolgáltató Zrt. vezérigazgatója két renitens bérlő esetében szeptember 30 és október 31-i határidő figyelembe vételével rendkívüli felmondással élt.

Továbbra is hangsúlyozni kívánom ugyanakkor, hogy a portaszolgálat nem rendelkezik hatósági jogkörrel, így nem tudja jogszerűen megakadályozni az esetleges garázda cselekményeket, sőt adott szituációban csak szenvedő alanya lehet egy renitens személlyel folytatott konfliktus kezelése során.

Nem nehéz belátni azt, hogy senkit sem kényszeríthetünk ilyen helyzetbe, ennek megoldása hatósági jogkörbe tartozó cselekmény.

Mivel ezt már többször elmondtam, és nekem nem hisz, javaslom, forduljon képviselő társához a portaszolgálat jogkörével kapcsolatban, aki családi körben rendelkezik ilyen profilú céggel, amely az önkormányzattal való korábbi szoros kapcsolata révén talán még a szóban forgó ingatlan jellegzetességeit is ismeri.

Kérem válaszom elfogadását!

Füvesi Sándor válasza: – Most miért kellett ez a végére? Szépen megkérdeztem, mert saját szememmel láttam, hogy elképesztő állapotok vannak. Normális hangon javasoltam, dolgozzunk együtt, erre jön ez a válasz.Ez volt a mai második javaslatom, de ezt sem fogadta el. Legalább pár hónapra tegyünk próbát, hogy együtt dolgozzunk, de nem megy.  Nem fogadom el a választ.

8 igen, 5 nemmel elfogadták.

———-

Itt a negyedik, továbbra is Füvesi Sándoré.

Gondok az úgynevezett főtér körül, és a főtéren.

A rendkívül drága, helyenként teljesen tájidegen, importált fákkal beültetett tér, amelynek a teljes költsége a két milliárd forintot is elérhette, és amelyet egy üvegtorzóval díszítettek, minimum megosztja az orosháziakat, még ha azt önök „impozánsnak” is tartják.

Egy biztos: az átadása óta jóval kevesebb parkolóhely van ugyanott, mint előtte. Ez gondot okoz minden vállalkozónak, üzletnek, boltnak is, amelyik a főtér körül található. Tudomásom szerint az elmúlt időben ezt a problémát az érintettek több alkalommal is elmondták önöknek, aláírást is gyűjtöttek, bár a helyzet a Polgármesteri Hivatalhoz olyan közel van, hogy talán ez az önök figyelmét sem kerülhette el. Nem segíti a helyzetet az sem, hogy az önök által valószínűleg hasonlóan „impozánsnak” gondolt „rendezvénytér” is éppen a parkolóhelyekre épült (arról a „szépségről” most nem beszélve, hogy azon egy kerékpárutat is sikerült átvezetniük), vagyis ha véletlenül, olykor-olykor, esetleg tartanak itt egy rendezvényt, az még tovább csökkenti az elérhető parkolóhelyek számát.

Önök azt állítják, hogy „a belvárosban a parkolás megoldott, nem okoz fennakadásokat”. Ez nemcsak sokak véleményével és a valósággal áll szemben, hanem még az önök által tavaly tavasszal elfogadott – hasonlóan „impozáns” – gazdaságfejlesztési tervvel is, ahol azt írják, hogy a „belvárosi parkolási gondok enyhítése érdekében” új parkolók kialakításában gondolkodnak. Amikor a legutóbbi testületi ülésen konkrétan a főtér körüli parkolási gondokra utalva az Ady Endre utcán kialakítandó új parkolók építésének késlekedéséről kérdeztem, azt a választ kaptam, hogy „az Ady utca vonatkozásában a jövő év folyamán a tervezési feladatokat el kívánják indítani”. Teljességgel érthetetlen, hogy két évnyi városvezetés után még mindig csak a „gondolkodásnál” és a „tervezésnél” tartanak, azt is csak a jövő évre vonatkozóan. Mint a Vásárhelyi úti szennyvízprobléma esetében, ahol évekig halogatták a megoldást a „gördülő” tervre hivatkozva. Csak éppen tenni nem tesznek semmit. Kérdésem, miért halogatják ezt az egyszerű feladatot? Miért nem arra fordítják az orosházi adófizetők pénzét, amire kellene, például a főtér körüli parkolási helyzet megoldására? Amely problémát egyébként önök okozták.

Ezzel a térrel ezen kívül olyan probléma is van, hogy több helyen jó néhány fa láthatóan kezd kipusztulni, vagy már ki is pusztult. Igen sok millió forintba kerültek, a vízen kívül szinte az egyetlen látványosságot jelentik a téren, tehát adódik a kérdés, hogy ismerik-e a problémát, ez hány fát érint, mi az oka és mit tettek a megoldására?

Továbbá igaz-e, hogy az elmúlt években a Városüzemeltetési Zrt. akkori vezérigazgatója vállalkozási szerződést kötött egy debreceni bt.-vel a főtérrel kapcsolatos feladatok ellátására? Milyen szerződések voltak ezek, milyen tartalommal (tárgya, időtartama, elvárások, kötelezettségek, felelősségi körök, szerződés összege), és mi indokolta egy külön szerződés megkötését arra a feladatra, amire a Városüzemeltetési Zrt. az éves költségvetésében a fedezetet megkapta? És miért éppen egy debreceni bt.-t bíztak meg ezzel? Jelenleg is van-e ilyen tartalmú szerződés megkötve?

Dávid Zoltán válasza

Átadása óta a Főtér Orosháza város ikonikus jelképe lett. A városunkba érkezőkben ami elsősorban nyomot hagy, az a Főtér, különösen éjszakai kivilágításban.

Városvezető társaimmal sokat dolgoztunk azon, hogy olyan tér alakuljon ki, amely megfelel a tervező elképzeléseinek, és amely biztosítja a problémamentes forgalmi megoldásokat is. Jelenleg gyalogosok, kerékpárosok, gépjárművezetők használják a teret, igazi közösségi térként funkcionál.

A szűk értelemben vett belvárosi parkolási helyzetben bizonyos csúcsidőket leszámítva nincsenek komolyabb fennakadások, a gazdaságfejlesztési programban leírt parkolási nehézségek leginkább a belvároshoz szorosan kapcsolódó környező utcák tekintetében érvényesek. Az egyre növekvő gépjárműszámok, valamint a városi emberek megváltozott kényelmi igényei alapján indokolt a további parkolószám növelés.

A Főtéren jelenleg 51 darab személygépjármű várakozóhely van kialakítva.

Amennyiben részt venne a város munkájában , ismerné a terveket, a költségvetési és pályázati lehetőségeket.

A parkolók bővítése érdekében elkészíttettük a Hajnal utca – Hajnal köz parkolóépítéseihez szükséges terveket, melyek jelenleg engedélyezési eljárása alatt állnak. Amennyiben a megvalósításhoz szükséges források a jövőben rendelkezésre állnak, úgy ezen területen 107 darab parkolóhely kerülhet kialakításra, nagymértékben tehermentesítve a környező területek már meglévő parkolóit, megállóhelyeit. További intézkedésként 55 darab parkoló, valamint egy darab árurakodó terület tervezését kívánjuk elindítani az Ady Endre utca Főtér, és Szabó Dezső utca közötti szakaszán. Ezen utca vonatkozásában több kapcsolódó beruházás lehetséges megvalósításának módját is figyelembe kellet venni, mielőtt megkezdhettük volna a parkolótervezési eljárás egyeztetését. A további parkolóhelyek kialakítása kapcsán nagy nehézséget okoz a belváros nagymértékű beépítettsége is, és az ezáltal kialakult szűk utcák és közterületek, ahol az érvényes tervezési szabályok betartása mellett sok esetben nem lehet parkolókat kialakítani. Ezt támasztja alá a 2011. évben készült közlekedési vizsgálat is, melynek részét képezte a jelenlegi és a jövőben kiépíthető várakozóhelyek számának felmérése. A kimutatásokból kiderül, hogy a városközpontban nincsen elegendő hely további parkolók kiépítésére, kizárólag az ezen területet határoló, részben fent már említett Hajnal utca, Hajnal köz, továbbá a Kölcsey utca, Bercsényi utca, Bajnok utca területein.

Fent leírtak figyelembe vétele mellett, a lehetőségeinkhez mérten igyekszünk eleget tenni a gépjárműhasználók, kereskedők és vendéglátók igényeinek is.

A főtér növényzetével kapcsolatosan az alábbiakról tájékoztatom:

A fák pusztulását észleltük és jeleztük a kivitelező felé. A kivitelező garanciális kötelezettségének keretében a 27 db hússzínű vadgesztenye (Aesculus carnea Briotti”) kicserélése más, a tervező által engedélyezett fafajtára folyamatban van, tekintettel arra, hogy a kivitelező által kért külső szakvélemény, valamint a Békés Megyei Kormányhivatal  Élelmiszerlánc-biztonsági és Földművelésügyi Főosztályának Növény- és Talajvédelmi Osztálya által végzett laboratóriumi vizsgálata alapján a fent említett fák olyan baktériummal fertőzöttek (Pseudomonas syringae pv. aesculi) , mely kizárólag ezen Aesculus nemzetségbe tartozó fafajoknál  veszélyes.

A főtér átadását követően annak folyamatos napi karbantartására vállalkozói szerződést kötött az Orosházi Városüzemeltetési és Szolgáltató Zrt a debreceni Parkertech Kft-vel.

A szerződés megkötését az indokolta, hogy a fent nevezett társaság bonyolította le a tervező által kiválasztott nagy értékű és különleges növények főtérre történő betelepítését, mivel az országban azon kevés vállalkozások közé tartozik, aki növénybeszállítói partnerként állnak kapcsolatban a Német Bruns faiskolával.

További indokként merült fel, hogy a kivitelező társaság öt éves növényekre vonatkozó garanciális kötelezettségeinek ellátása érdekében szükséges volt egy szakmailag megkérdőjelezhetetlen társaságot megbízni a főtér kertészeti munkálataival kapcsolatosan.

A szerződés határozatlan időszakra köttetett mely indoklás nélkül mindkét fél részéről 30 napra szabadon felmondható.

A nevezett szerződés a Városüzemeltetési Zrt-nél rendelkezésre áll, az szabadon megtekinthető.

A szerződés 1. számú melléklete 18 darab különböző kötelezően elvégzendő feladatot tartalmaz, mely a képviselők számára szintén rendelkezésre áll.

Fontos megemlíteni, hogy a vállalkozás orosházi munkavállalókat foglalkoztat, továbbá az általa biztosított feltételek mind pénzügyileg, mind szakmailag kedvezőbbek mind a mai napig annál, mintha ugyanezen feladatokat a Városüzemeltetési Zrt. saját hatáskörben, saját alkalmazottaival, a szükséges anyagok és szerszámok biztosításával végezné el.

Kérem válaszom elfogadását!

Füvesi Sándor válasza: – Sok kérdésre, ezzel a debreceni vállalkozással kapcsolatban nem kaptam választ. Jobb lenne, ha az Ady utcára költözne ön, mert akkor ott is épülne gyorsan parkoló. Ezek a gesztenyefák nagyon drágák voltak, és kipusztultak. Én tudom, hogy sok szerződés határozott idejű volt, ön most itt mást mondott. Sokszorosan nem fogadom el az interpellációt.

A többség viszont 8 igen, 5 nemmel elfogadta.

———-

Itt az ötödik, Füvesi Sándor újra.

Miért nem válaszol a feltett kérdésekre? Titkolni valójuk van?

A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 32. § 2. bekezdés b) pontja szerint az önkormányzati képviselő a képviselő-testület ülésén a polgármestertől önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen vagy harminc napon belül írásban érdemi választ kell adni.

A képviselő-testület 2016. augusztus 29-i ülésére „Valójában ezért kellett a kisvonat? Simonka-érdek itt is?” címmel interpellációt nyújtottam be. Abban részletesen kifejtettem a korrupciógyanús ügy részleteit, kezdve azzal, hogy ön a kisvonat közbeszerzésére négy céget hívott meg, két budapestit, egy gyulait és negyedikként a Medgyesbodzás külterületén lévő Szerviz-Bodzás Kft.-t, amelyik ezer szállal kötődik Simonka Györgyhöz. Április 12-én indították el a meghívásos közbeszerzést, április 22-én ön meg is hozta az ajánlatkérői döntését, két pályázót kizárt, nyertesként pedig éppen a Simonka Györgyhöz kapcsolódó céget hozták ki, amelyiknek „sikerült” egy olyan használt kisvonatot leszállítani, amelyik rögtön az induláskor műszaki hibás volt: leengedett a kereke és folyt belőle az olaj. A képviselő-testület augusztus 29-i ülésén nemhogy „érdemben” nem válaszolt a feltett kérdéseimre, hanem egyáltalán nem válaszolt. A képviselő-testület következő, október 5-i ülésére benyújtott interpellációmban (Korrupciógyanú 3. Miért nem válaszolt a feltett kérdésekre? Titkolni valójuk van?) ezért szó szerint megismételtem azokat. Ezen az ülésen sem válaszolt a feltett kérdésekre. A bevezetőben említett törvényi helyre való hivatkozással ismételten benyújtom azokat, kérem, hogy válaszoljon ezekre. Az önkormányzati törvényben ugyanis nem az áll, hogy a polgármesternek nem szükséges válaszolnia az önkormányzati képviselő által feltett kérdésre, ha az kellemetlen vagy ha az Simonka Györgyöt érinti, hanem az áll, hogy válaszolnia kell.

Kérdéseim, amelyekre – immár két hónap elteltével, végre – válaszokat várok:

„Miért éppen ezeket a cégeket hívta meg ajánlattételre? Biztos-e abban, hogy a leghasznosabban, a legtakarékosabban költött el 16 és fél millió forintot az orosházi adófizetők pénzéből? Nem tartja-e furcsának, hogy a közbeszerzés végén ismét az a cég nyert, amelyikben ‒ sajtóhírek szerint ‒ korábban tulajdonosként szerepelt Simonka Györgyné és Simonka testvérének a lánya is? Nem tartja-e furcsának, hogy az a cég, amelyik ennyire köthető Simonkához, amelyiknek a tevékenységi körében a villanyszereléstől a fodrászaton át a fényképészetig minden szerepel, amelyik a megbukott „Pilot-programhoz” hol gépjárműveket szállít be 22 és fél millió forintért, hol sertéstartáshoz eszközöket közel 4 millióért, most „éppen” használt kisvonatot ad el nekünk? Pont az a cég nyert, amelyik hol a Paprikakert Tésznek, hol a Magyar Termés Tésznek szállított, ahol megint csak úgy röpködtek a tíz- és százmilliók, ön ezt nem tartja furcsának? Abban is biztos, hogy ez a kisvonat hosszú ideje a Szerviz-Bodzás Kft. raktárában állt, és csak a véletlen hozta úgy, hogy éppen ilyen közel hozzájuk írtak ki egy „közbeszerzést”, amelyiken elindulhattak és nyerhettek? Ekkora véletlenek lennének?”

Dávid Zoltán válasza

Felhívom képviselő úr figyelmét önkormányzatunk SZMSZ-ének azon rendelkezésére (34. § (1)), amely szerint nem nyújtható be interpellációként a korábban már megválaszolt és a képviselő-testület által elfogadott interpelláció, kivéve, ha a tárgykörben újabb körülmény merül fel.

A jelen interpellációjában szereplő tárgykörben korábban benyújtott interpellációjára adott válaszomat a képviselő-testület elfogadta.

Bármennyire is azon igyekeznek, nem tagadható, hogy a Dottó vonattal olyan problémákat sikerült orvosolni, mint a belváros és Gyopárosfürdő összeköttetésének hiánya, turisztikai attrakciók hiánya. Sokat dolgoztunk azon, hogy erre forrást teremtsünk a költségvetésünkben. A Dottó kisvonat beszerzése a vonatkozó jogszabályi előírások alapján történt.

Éppen ezért nem a képviselő úr folyamatos intrikáit tartom fontos visszajelzésnek, hanem azt az örömet és elégedettséget, amit a Dottóval a lakosságnak szereztünk.

Ha már ismételt interpellációjával erre lehetőséget nyújtott számomra, ismét kiemelném, hogy augusztus 5. napjáig 12.696 db jegy kelt el a Dottora, az 3 ember foglalkoztatását és megélhetését biztosította, nem beszélve a helyi gazdaságra tett pozitív hatásairól.

Összefoglalva tehát addig, amíg az Önök kormányzása alatt vasúti szárnyvonalakat kívántak megszüntetni, közöttük a szentesi szárnyvonalat is, mi az emberekért, városunk jobbá tételéért dolgozunk, és emiatt vásároltuk a mi kis városi vonatunkat. Ha már ehhez tevékenyen nem is járulnak hozzá, hagyják, hogy mi tegyük a dolgunkat.

Kérem válaszom elfogadását!

Füvesi Sándor válasza: – Azt kevésbé szeretném tudni, hog Dávid Zoltánnak mimokoz örömet és mi nem. Harmadik alkalommal írtam ezt az interpellációt, ami egy írásbeli műfaj. Itt nehéz mellébeszélni, de sikerült. Akárhányszor be fogom ezeket a kérdéseket nyújtani, nyilvánvalóan nem fog válaszolni, törvényt sért ezzel. De úgy tűnik, ön ezt is bevállalja. Nem fogadom el a választ.

7 igen, 5 nem, elfogadták.

———-

Elértünk az interpellációk feléhez, a hatodik Fetser Jánosé.

Mi kérdezünk, a fideszes polgármester pedig válaszol! Miért nem a kérdésekre ad választ, avagy így leplezik a bűncselekményeket?

Most már bevett gyakorlat, hogy az interpelláció során a polgármester másról beszél, és nem hajlandó egyenesen a kérdésekre válaszolni. A legutóbbi testületi ülésen is ez történt, ezért csak a kérdéseket teszem fel, és kérem, válaszolja meg ezeket, hiszen ez a munkaköri kötelessége!

1. Elekes Lajost idézem: „A Humanitas Socialissal korábbi projektek kapcsán kötöttünk ismereteket.” Negyedszer kérdezzük: Milyen projektek kapcsán ismerték meg a 8 millió forintért pályázatot készítő Humanitas Socialis nevű céget? Ki, mikor dolgozott vele? Milyen projekten?

2. Ki a felelős a Szobabérlők Házában kialakult kaotikus viszonyokért és atrocitásokért? Miért nem végzik el a szükséges karbantartást? Ilyen körülmények között biztosítottak-e a lakhatás minimális feltételei?

3. Mit nézett a testvértelepülések nyaralójánál, és ez miért volt hivatalos út? Hol, kikkel vett részt ezen az úton, és mennyibe került ez az orosháziaknak? Ebből a kirándulásból mit profitáltak az orosházi adófizetők?

4. A X. Hagyományok-Ízek versenyen 500 ezer forintért kik lakomáztak az orosházi adófizetők pénzén? Ön és kétes hírű barátja, Simonka György és a fideszes haverjaik részt vettek-e az eszem-iszom dínom-dánomban? Egyetért-e Orbán Viktorral abban, hogy ingyen evés nincs, a számlát mindenkinek ki kell fizetni? Kiket szállásoltak el a város pénzén 196.500,- Ft-ért? Ki kapta a rendezvény bevételét, a 775.000,- Ft-ot?

5. 100 millió forintot kifizettek Szilágyi Andrásnak a Báthory-üveggyűjteményért, és nem merik kiállítani? Milyen szerzői jogokat biztosítottak Szilágyi Andrásnak, amikor nem ő az alkotó? Melyik testületi határozat tartalmazza, hogy 100 millió forint felett még plusz jogokat is biztosítanak? Mire költötték el azt a 6 millió forintot, amit a tavalyi évben a kiállítás előkészítésére biztosítottak a költségvetésben? Hány év kell még önöknek ahhoz, hogy bemutassák a megvásárolt kiállítási anyagot? Mondjon egy időpontot, amikor megnyitják a kiállítást! Ha nem tud, akkor legalább egy évszámot!

Dávid Zoltán válasza

1. A TOP 5.1.2-15 kódszámú, Helyi foglalkoztatási együttműködések elnevezésű pályázat azt célozza meg, hogy a munkaerőpiacról kikerült, inaktív embereket minél nagyobb számban a munka világába visszavezessük. Igen magas összegre, 300 millió forintra kívánunk pályázni. Már a pályázat előkészítése is speciális szakembereket igényel. A Humanitas Socilais Kft. egy ennek megfelelő profilú cég.

Szeretném emlékeztetni, hogy Elekes Lajos alpolgármester úr kifejezetten kérte, hogy a szocialista képviselők által javasolt szakértők is vegyenek részt a munkában, azonban ezidáig ilyen szakértő nem jelentkezett. Amennyiben nem csak a hangulatkeltéssel foglalkoznának, hanem az érdemi munkában is hajlandóak lennének részt venni, talán az ismertségi viszonyokkal is tisztában lennének, és talán kérdése is okafogyottá válna.

2. A Garzonbérlők Házával kapcsolatban csak ismételni tudom mindazt, amit előző testületi ülésen hasonló témakörben feltett kérdésére egyszer már megválaszoltam:

Ez év elején két olyan bérlő költözött be a garzonbérlők házába, akik nem képesek betartani a közösségi együttélés minimális alapszabályait.

Az üzemeltető Orosházi Városüzemeltetési és Szolgáltató Zrt. vezérigazgatója e két renitens személy lakásbérleti szerződését rendkívüli felmondással korábban már felmondta, jelenleg az ügy bírósági szakaszban van, melynek végén kényszer kilakoltatással tudjuk a lakásokat ismételten birtokba venni.

A szükséges karbantartási munkálatok elvégzésével kapcsolatban tájékoztatom, hogy a lakások minden esetben tisztasági festést követően, beköltözhető állapotban kerülnek átadásra a kijelölt bérlők részére. Ettől függetlenül az ingatlan nyílászáróinak jelenlegi állapota és az épület külső szigetelése teljes körű felújításra szorul, amely beruházás megvalósítása érdekében a tulajdonos nevében eljáró Orosházi Városi Kórház már benyújtotta pályázatát. Nyertes pályázat esetén megoldódik az ingatlanok teljes körű nyílászáróinak komplett cseréje, valamint az épület új külső szigetelést fog kapni.

Ettől függetlenül jelenlegi körülmények között is biztosított az ingatlanban a lakhatás feltételei.

Ezt támasztja alá a katasztrófavédelem központi BM. OKF. hatósági főigazgató helyettesének, valamint a Békés megyei Katasztrófavédelmi igazgatóság igazgatója által jóváhagyott 38400/2822-1/2016 általános számú 2016. év 09. havi hatósági ellenőrzési tervében meghatározott középmagas és magas lakóépületek tűzvédelmi ellenőrzése alkalmával, 2016. október 05. napján lefolytatott ellenőrzés tapasztalatai.

3. Városvezető társaimmal mindig kiemelt figyelmet fordítottunk a testvérvárosi kapcsolatok ápolására. A Szenttamáson nemrég megválasztott új polgármesterrel is törekszünk a kiváló kapcsolatok fenntartására, amely különösen fontos a helyi magyar lakosság szempontjából is, amely sajnos ma már csak 20 %-os nagyságrendet képvisel a szenttamási lakosságban. Természetes volt számomra, hogy a polgármester úr meghívásának ezalkalommal is eleget teszek.

Már most felhívom a figyelmét, hogy még idén szándékomban áll Tusnádfürdőt is felkeresni, illetve ismételt látogatást tervezek Szenttamásra is.

Tájékoztatom arról is, hogy mivel a kérdéses meghívásnak a szolgálati gépjármű használatával tettem eleget, azzal nem okoztam semmilyen többletköltséget az önkormányzatnak, nem okoztam balesetet, és az útitársamra visszatérve, az a párom volt.

4. A X. Hagyományok-Ízek versenyének tárgykörével kapcsolatban a korábbi interpellációjára adott válaszomat a képviselő-testület elfogadta. A rendezvénnyel kapcsolatban az Orosházi Gazdakör által benyújtott szakmai beszámolót elolvashatta, amelyből szintén minden kérdésére a választ megkaphatta. Ugyanis az a támogatási szerződésben meghatározott időpontig benyújtásra került, és azt a Társadalmi Kapcsolatok Bizottsága is elfogadta.

Ön párttársával folyamatosan a helyi civil szervezetek szószólójának tűnnek fel, ehhez képest most egy nagy hagyományokkal rendelkező civil szervezetet próbálnak rossz fényben feltüntetni.

Tisztelettel felhívom a figyelmét arra, hogy az Orosházi Gazdakör által immár 10. alkalommal megrendezett Hagyományok-Ízek Versenye ugyanúgy Orosháza város gasztronómiai, kulturális és civil életének szerves része, mint az Önben nosztalgikus élményeket ébresztő Új kenyér Ünnepéből átlényegült Európai Kenyérünnep.

Arra már gondolni sem merek, hogy mit szólna egy augusztus 20-i Szent István naphoz, vagy egy augusztus 15-i Nagy Boldogasszony napi rendezvényhez.

5. A Báthory Júlia Üveggyűjtemény kapcsán az alkotó örököseként Szilágyi András rendelkezik a szerzői jogokkal. Szeretnénk az interpelláló hiányos jogi ismereteit pótolni és emiatt közöljük, hogy a szerzői jogok nem csak az alkotót illetik meg, azok az alkotó halálát követően még 70 évig gyakorolhatóak. Szilágyi úr az őt megillető szerzői jogokról nem mondott le. Az Üveggyűjteménynek a Városi Képtárban történő kiállításához járult hozzá. Itt jelenleg a megfelelő helyszín kialakítása van folyamatban.

Az Üveggyűjtemény megvásárlása 100%-ban finanszírozott pályázatból került sor. Ekkor a képviselő-testület úgy döntött, hogy a kiállítótér kialakítását az önkormányzat saját erőből valósítja meg. azon dolgozunk, hogy ez minél hamarabb megvalósulhasson.

Egyébiránt nagyon sajnáljuk, hogy Orosházán nem található egyetlen olyan műalkotás vagy gyűjtemény, amely az Ön és frakciótársa tetszését elnyerte volna. Vélhetően a hiba nem a műalkotásokban van.

Kérem válaszom elfogadását!

Fetser János válasza: – Felhívnám a fideszes képviselők figyelmét, akik itt mindent megszavaznak, hogy lopják a város vagyonát. A polgármester annyira ügyetlen, hogy nem tud magától válaszolni sem, csak azt a hablatyot olvassa fel, amit neki leírnak. Ha a saját családjával elmegy üdülni, akkor üljön be a saját autójába. A várost hívják meg minden esetben a testvérvárosok, nem önt. Ne a közösséggel fizettesse ki útját, fizesse vissza a pénzt. Nem fogadom el a választ.

8 igen, 5 nemmel elfogadták.

———-

Itt a hetedik MSZP-s beadvány. Ismét Füvesi Sándor az interpelláló.

Korrupciógyanú 7. Susmus, mutyi, avagy kapjanak valódi nyilvánosságot a „Pilot” program közbeszerzései!

Immár egy éve folytatjuk Fetser János képviselőtársammal a több mint 1 milliárd forintnyi közpénzt felhasználó „Pilot” program gyanús és egyre gyanúsabb ügyeinek feltárását, hosszasan tudnám sorolni, milyen válogatott akadályokat gördítenek e munkánk elé. Nem véletlen az sem, hogy azt a javaslatunkat, hogy a képviselő-testület alakítson korrupcióellenes vizsgálóbizottságot többek között ennek a korrupciógyanús ügynek a feltárására is, még napirendre sem vették! Folytatjuk sziszifuszi munkánkat minden akadályuk ellenére is!

Gyakran elhangzik az az érvelés, hogy a közbeszerzéseik során minden a törvényeknek megfelelően zajlott. De mi van akkor, ha a törvényt eleve úgy módosítják, mint ahogy tette 2010-es kormányra kerülése után a Fidesz, hogy az eleve megkönnyítse a közbeszerzésekkel való mutyizást? „A közbeszerzést nem tudjuk befolyásolni. Ez egy nyílt közbeszerzés volt” – mondta Simonka György néhány nappal ezelőtt a Hír Tv műsorában, amikor azzal kapcsolatban kérdezték, hogy egy hozzá igen közel álló alapítvány pályázatán miért éppen a B. Szilviával elhíresült Public Sector Kft. nyert, hogy végezzen szűrővizsgálatokat. „Ez egy nyílt közbeszerzés volt” – válaszolta a kérdésre Simonka, a közbeszerzést ő nem tudja befolyásolni, pedig szerinte is jobb lett volna, ha helyi vállalkozó nyert volna. Aztán a riportban bemutatták, hogy márpedig ez egy úgynevezett hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzés volt, azaz csak azok a cégek tudtak róla, az a három, amelyiket meghívták, és ezek bizony mind budapestiek voltak. Más, helybéli nem is nyerhetett, mert azt sem tudhatta, hogy közbeszerzés folyik: nem hívtak meg rajtuk kívül senkit ugyanis! Ezt már nem tette hozzá Simonka.

Ugyanezt kérdeztük számos alkalommal az MSZP-frakció részéről mi is itt a képviselő-testületi üléseken, hogy az adófizetők pénzéből több mint 1 milliárd forintból indított „Kitörési pont a háztáji gazdaságok irányába” Békés megyei közmunka pilot program közbeszerzésein miért csak Simonka-közeli cégek nyertek? Nem Simonka-közeli miért nem nyerhetett egy sem?

A képviselő-testület 2016. márciusi ülésén Fejes Róbertné erre a következőket mondta, a jegyzőkönyvből idézek: „Fejes Róbertné alpolgármester: Elmondta Füvesi Sándor képviselőnek, hogyha kiírnak egy közbeszerzést, akkor azt az országban bárki láthatja. Mindenki előtt ott volt a lehetőség, hogy ebbe a közbeszerzésbe a pályázatát beadja. Jogszerűen jártak el, ki volt írva a pályázat, országos szinten bárki beadhatta volna, de nem tették.”

Kérem szíves tájékoztatását arról, hogy az említett „Pilot” program közbeszerzéseinél milyen módon biztosították azt, hogy mindenki előtt ott legyen a lehetőség, hogy a közbeszerzési kiírásra a pályázatát beadja? Kérem tételes tájékoztatását a „Pilot” program összes kiírt közbeszerzéséről, az eljárások fajtájának megnevezését, illetve azt, hogy ha a Kbt. 122/A § szerinti eljárásra került sor, az egészen pontosan mit jelentett?

Dávid Zoltán válasza:

Városvezető társaimmal azon dolgozunk, hogy a „Kitörési pont a háztáji gazdaságok irányába” megnevezésű pilot program fontos célkitűzése – hogy hosszútávon munkalehetőséget biztosítanak azoknak, akik eddig nem tudtak elhelyezkedni a munkaerőpiacon – Békés megyében minél nagyobb arányban megvalósulhasson.

Elmondható, hogy a program sikerrel zárult, az azzal való elszámolás megtörtént.

A program keretében összesen 53 személy foglalkoztatására került sor, 28.162 kg sárgadinnye és 28.500 db karalábé értékesítése, illetve 330 db sertés tenyésztése, tartása valósult meg.

A képviselő úr interpellációjában kérdezett közbeszerzéseket az irányító hatóság elfogadta, azokkal kapcsolatban további információkkal nem tud az önkormányzat szolgálni, ezek további vizsgálata nem az önkormányzat hatásköre.

Amennyiben képviselő úr kívánja, a Pilot program valamennyi iratába történő betekintést Képviselő úr részére természetesen ugyanúgy biztosítjuk, mint bármely másik ügy esetében, még akkor is, ha Ön és képviselőtársa ezen következetes gyakorlatukkal a napi munka elvégzését jelentősen akadályozzák. Ezen esetleges betekintése során a közbeszerzések rendjét szabályozó Kbt. értelmezését szintén képviselő úrra bízom.

Kérem válaszom elfogadását!

Füvesi Sándor reagálása: – Milyen választ fogadjak el, ha semmire nem válaszolt? Ehhez kár kinyomtatni a papírt. Konkrét kérdéseim voltak a nyilvános pályázattal. És erre nem tudnak válaszolni, hogy nem volt nyilvános? Akkor ezt miért nem tudják elmondani? Hogy direkt így csináltuk, hogy mutyi legyen. Hogy a PILOT programnál mindig Simonka érdekei kerüljenek előtérbe. Aki bele is mondja a kamerába, hogy nyilvános volt a pályázat, de valaki utánanézett, hogy mégsem volt az. Nem fogadom el a választ.

8 igen, 4 nem – elfogadták.

———-

Íme a nyolcadik, Fetser Jánosé.

Korrupciógyanú 5. Sörrel, virslivel és fideszes mutyival közpénzen?

Az orosházi családok, adófizetők verejtékes munkájával befizetett pénzéből önök nagyvonalúan 19.389.222,- Ft-ot költöttek a Sör-Virsli Fesztiválra, hiszen fontosabb feladatot nem találtak megoldani a városban. Miközben a lakosságot folyamatosan azzal szédítik, hogy nincs pénz a jogos igényeik kielégítésére.

2016. május 23-án készült szerződés Orosháza Város Önkormányzata és Ádászné Andrusik Krisztina között, aki egy Rendezvényszervező Zrt.-t képviselt.

9.548.000,- Ft értékben a rendezvényszervező cég köteles biztosítani fotóst, egészségügyi biztosítást, a fellépőknek helyiséget, biztonsági tervet, műsorvezetőt ezért a hatalmas összegért, amelyet július 15-17. napján terveztek megtartani. Nem egy több hetes, hanem egy három napos rendezvényről beszélünk.

Kérem, mondja el a nélkülöző és érdeklődő orosházi családoknak, akiknek a jogos igényeit folyamatosan azzal hárítják el, hogy nincs pénz, hogy tételesen mi került 9.548.000,- Ft-ba. Hogyan lehet egy szerződést úgy megkötni, hogy eleve nincs mellette tételes költségkimutatás?

Miért nem számolnak el a közpénzzel? Mivel az eső elmosta a rendezvényt, a mai napig ebből a szerződésből ténylegesen mennyit fizettek ki és mire?

Ki készítette és bonyolította a közbeszerzést, az tartalmazott-e részletes költségkimutatást? Kiket hívtak meg a közbeszerzés nyomán, és milyen referenciák alapján?

Tisztességesnek és szükségesnek tartja-e, hogy az őrző-védő céggel egy bruttó 2.005.965,- Ft-os szerződést kötöttek erre a három napos rendezvényre? Amelyet végül nem is tartottak meg! Miért kellett ennek ellenére 33 fő (!) vagyonőrt összesen 990, tehát majdnem ezer (!) órában fizetni a szerződés szerint?

Félnek az orosházi emberektől? Vagy ez is egy fiktív, túlárazott szerződés? Ön szerint ezek a tételek a hanyag vagy a hűtlen vagyonkezelés büntetőjogi kategóriájába tartoznak-e?

Dávid Zoltán válasza.

Mint képviselőnek úgy gondolom illene tudni a város valamennyi cégvezetőjének a nevét, vagy ha azt szándékosan írta el, az igen nagy ottrombaság.

A szerződés Orosháza Város Önkormányzata és a Orosházi Rendezvényszervező és Szolgáltató Zrt. között jött létre, amely a Kbt. előírásai alapján nem volt közbeszerzés köteles.

A Rendezvényszervező Zrt. kötelezettsége volt az önkormányzat által közvetlenül szerződő fellépőkön kívül a rendezvénnyel kapcsolatos minden egyes tevékenységet elvégezni és minden feltételt biztosítani.

Amikor tőlünk független okból meghiúsult a rendezvény, akkor a jogszabályi előírásokat betartva a tételes elszámolás az önkormányzat és a Rendezvényszervező Zrt. között megtörtént. A tételes elszámolás az őrző-védő céggel szintén megtörtént.

A Rendezvényszervező Zrt.  részéről sikerült a fellépéseket későbbi időpontra átszervezni, így ezen koncertek az orosházi lakosok számára a rossz időjárás ellenére mégsem elveszett tételek.

Ami az utolsó bekezdésben felsorolt kérdéseit illeti, nyugodtan dobálózzon a különböző büntetőjogi kategóriákkal, legalább alkalma nyílik polgármesteri regnálása idejéről nosztalgikus érzéseit felidézni.

Kérem válaszom elfogadását!

Fetser János válasza: – Ön viccel, vagy ennyire buta, hogy nem tud válaszolni a kérdésekre? Az volt a kérdés, hogy a 9 millióval számoljon el tételesen. De ezekre nem tud válaszolni úgy tűnik. Ez közpénz. Mi kerül 9 és fél millió forintba? Az alpolgármester nem tudott válaszolni, mert nincs előtte a papír, azt mondta, majd felhívja a Timikét, de a válasz azóta sem jött meg. Ne bohóckodjon itt, ha nem tudja a dolgokat, mondjon le! Nem fogadom el a választ!

6 igen, 4 nem – elfogadták.

———-

Itt az utolsó előtti, Fetser János jegyzi.

Mi került bruttó 7.582.000,- Ft-ba és ez miért nincs benne a megkötött szerződésben?

Ha valaki szerződést köt a város nevében, és költi az orosházi adófizetők pénzét, akkor illik tudni minden forintnak a sorsát. Iratbetekintésünk során hiába kérdeztük a szerződést kötő Fejes Róbertnét, hogy a „Foci Falu”, az „Oros-Kosár” és a fürdő területére kötött megbízási szerződésben a város és a Petőfi Kulturális Közhasznú Nonprofit Kft. között tételesen mi kerül 7 és fél millió forintba, nem kaptunk rá választ. Nem tudhatjuk, hogy ez mit tartalmaz.

Kérem, hogy tételesen legyen szíves kimutatni, mi mennyibe került, és miért fizetett az önkormányzat ennyi pénzt, mivel ezt a szerződés érdekes módon nem tartalmazza, holott kellene!

Dávid Zoltán válasza

Képviselő úr már korábban kérte Fejes Róbertné alpolgármester asszonytól a Foci Falu rendezvény elszámolását, amely dokumentumok összeállítására a Petőfi Kulturális Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezetője haladéktalanul intézkedett. Sem Ön, sem képviselő társa azonban mind a mai napig nem élt ezen dokumentumok megtekintésének a lehetőségével.

Remélem, hogy az Oros-Kosár és a fürdő területére kötött megbízási szerződés dokumentumaival kiegészítve az előkészített anyagok jobban felkeltik az érdeklődését, és a politikai zavarkeltésükkel felhagyva a megtapasztalt színvonalas szakmai munkáról szólhat a következő ezzel kapcsolatos megnyilvánulásuk.

Kérem válaszom elfogadását!

Fetser János: – A szerződés mellékletében kellene lenni, hogy mi kerül 17 millióba. Nem tudják megmondani, mire költötték a pénzt. Lopják az orosháziak pénzét! Önnek kötelessége ezekkel nyilvánosan elszámolni, de nem tud. Nem mondja meg, hanem ránk tolja, hogy nem mentünk be megnézni. Nem fogadom el a választ!

8 igen, 4 nem – elfogadták

———-

Itt az utolsó interpelláció, Füvesi Sándoré.

Sör-bor-rövidital-bambi, avagy így „tiszteleg” az orosházi önkormányzat egyik intézménye az ’56-os hősök előtt?

2016-ban az ország az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseire emlékezett, a kormány 2016-ot emlékévvé nyilvánította. Orosházán az önkormányzat az október 23. előtti napokra szorítkozott néhány programmal, amelyek természetesen önmagukban értékesek és fontosak is lehettek, de messze nem voltak elégségesek. Érdemes megnézni, hogy azok a települések, amelyek Orosházával vannak egy szinten, a mienknél jóval korábban kezdtek jóval több programot rendezni. Magam már idén tavasszal megkérdeztem a Társadalmi Kapcsolatok Bizottsága ülésén, hogy mit terveznek erre az évre. Mivel két hónapig sem mondtak semmit, ezért júniusban interpellációt nyújtottam be. Hiába javasoltam emlékbizottság felállítását (kellett és illő lett volna), hiába jeleztem, hogy bővíteni szükséges a programokat: könyvkiadás, emléktábla- vagy szoborállítás, kiállításrendezés stb., ezek közül semmi sem valósult meg. Láttam az elmúlt hónapokban, hogy Békés megye nagyvárosaiban mennyi minden történt az 1956-os emlékévben, kivéve szeretett városomat, amelyik ennél sokkal többet érdemelne.

Amit pedig csináltak, azt helyenként jobb lett volna nem tenni. Először is Elekes Lajos „ünnepi” beszédére gondolok, akinek a Fidesz-központból kiadott pártfeladatot ismét sikerült eminensen végrehajtania, és aki pár mondat után eljutott az ’56-os hősöktől a migránsokig. De leginkább arra a valamire, amit a Petőfi Művelődési Központ földszintjén rendeztek. Mindig mondják, hogy tekintsek meg több önkormányzati rendezvényt, igyekszem is, ami időmbe belefér, de már egyre kevésbé szeretek. Mert augusztus 20-án is szívbemarkoló volt látni, hogyan tették tönkre szisztematikusan a kenyérünnepet, ugyanígy elszomorító volt szembesülni azzal, ami a PMK földszintjén van. A meghívóban az szerepelt, hogy „56-os büfé”. Amikor szörnyülködve az információs pulthoz mentem a „műfaja” iránt érdeklődve, azt mondták: romkocsma. Egy önkormányzati intézmény földszintjén, amelyiket a szocialista városvezetés idején újítottak fel, és amely felújításra büszkék is vagyunk?! Milyen rom?! És milyen kocsma?! Kétségtelenül van is kifüggesztve egy papírlap „itallap” gyanánt, a rajta lévő kézzel írt szövegből megtudhatjuk, mennyiért mérik a röviditalt vagy a bort, hogy-é a sör és a bambi, van kisfröccs, nagyfröccs és hosszúlépés. Néhány fotel és szék szolgál ülőalkalmatosságul, a falon néhány tabló idézetekkel, körben pedig néprajzi gyűjteményből való tárgyak. Semmi sem magyarázza meg, hogy ezek hogyan kapcsolódnak 1956-hoz: csizma, vasaló, rádió, lavór a tartójában. Néhány lehullajtott Szabad Nép-példány, ezek legalább ’56-os évjáratúak, de ezen kívül egy sor szöveg sincs, sem a forradalomról, sem annak orosházi vonatkozásairól. Éppen ezért ezt kiállításnak a legnagyobb jóindulattal sem lehet nevezni. De akkor nem tudható, hogy a rendezői szándék szerint mi? Polgárpukkasztás? Kérdés, hogy kik készítették, milyen céllal, esetleges pályázati lehetőség kihasználásával? (Ha igen, mennyit kaptak rá.)

Egyáltalán: az önkormányzat és intézményei hova, milyen pályázatokat milyen eredménnyel adtak be, hogy a város méltóképpen emlékezhessen ’56-ra? Ha már kiállítást kívántak rendezni, miért nem az önkormányzat erre szakosodott és példamutató szakmai munkát végző intézményét kérték fel a feladat elvégzésére?

Dávid Zoltán válasza

A Petőfi Művelődési Közhasznú Nonprofit Kht. 2016. június 16-án pályázatot nyújtott be a Közép és- Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásért Közalapítvány által kiírt Sinkovits Imre című felhívásra. A „Mai szabadásunk..” vers és novellaíró pályázat, valamint szavalóverseny Békés megyei alkotóknak a szabadságról, és megemlékezés az orosházi 56-os hősökre” című pályázatot a PMK és a Justh Zsigmond Városi Könyvtár közös megvalósításban tervezte számtalan programötlettel. A pályázat kiírója valamennyi program megvalósítását támogatta.

A pályázat kihirdetésének kitolódása miatt több programelemet 2017-ben valósítunk meg.

Január 22. Novellaíró pályázat – Szabadság címmel – Justh Zsigmond Városi Könyvtár

Ezen felül egy 56-os ingyenesen látogatható színházi előadás lesz.

Az 1956-os büfé, amely a földszinten található (jelenleg is kérésre) az épületben a forradalom és szabadságharc emlékére szervezett rendezvénysorozat részeként jelent meg. Célja az 50-es évek hétköznapi hangulatának bemutatása, melyhez elengedhetetlen volt a berendezési tárgyak, korabeli ételek és italok megjelenítése. Ezek hiteles volta megkérdőjelezhetetlen, hiszen helytörténész, helytörténeti múzeumi munkatárs és az 50-es években jártas magánszemélyek bevonásával került berendezésre. A falakon és a bejáratnál elhelyezett képek és idézetek mind az 56-os hősök előtti tiszteletadást, emlékezést szolgálják. Az orosházi vonatkozásokról Koszorús Oszkár helytörténész tartott előadást, ahogyan az az előzetes kiküldött meghívóban szerepelt is, ezen felül az orosházi és békéscsabai fiatalok pontokba szedett kiáltványa is megjelent minden asztalon. Nagyobb települések régóta működő romkocsmái ihlették az orosházi büfé ötletét is, amely elnyerte, mind az összes idelátogató 56-os, mind a fiatalok tetszését. A képek és kiállított anyagok magyarázatát kérésre a helyi felelős szervező bemutatta, de iskolás osztályok történelem tanárral érkeztek illetve tartottak itt történelem órát. A forradalom képei és felvételei pedig a büfé előtti televízión folyamatosan megtekinthetőek voltak narrációval. A büfének semmilyen költsége nem volt, a benne tartott programok pedig igen népszerűen voltak az orosháziak körében. A büfé nem egy kiállítás, így tárgyai nem szorultak külön magyarázatra sem, az 56-os újságok természetesen állaguk megőrzése céljából kerültek vitrinbe. A polgárpukkasztó kifejezés elkeserítő a tekintetben, hogy a büfé berendezéséhez, programjának kialakításához odafigyelő munka és szakértői vélemény kikérése is megtörtént.

Megértjük, hogy Önnek, az MSZP tagjának – mely párt deklaráltan az 1956-os attrocitásokat, majd az azt követő megtorlásokat végrehajtó MSZMP utódpártja – az 1956-os ünnepség rossz érzéseket, de legyünk jó indulatúak, vélhetően lelkiismeret furdalást okoz. 1956-ban megtorlással, 2006-ban könnygázzal, gumilövedékkel és lovasrohammal válaszoltak, most már csak egy interpellációra futja erejükből. Reméljük a szabadságharc 70. évfordulóját már méltó módon tudjuk együtt megünnepelni. Mindehhez jó egészséget kívánunk Önöknek!

Kérem válaszom elfogadását!

Füvesi Sándor válasza: – Méltatlan volt ez a válasz. Több kérdésem volt, semmire nem válaszolt. Miért nem alakítottak emlékbizottságot? Miért nem kaptak szobrot az 556-os orosházi hősök? Miért adtak ki emlékkiállítást? Ez lesz a város az egyetlen, ahol a 60. évfordulót 2017-ben ünneplik? Az pedig, hogy MSZMP-zett velem, aki a rendszerváltás után érettségiztem, végtelenül szomorú. Nem fogadom el a választ.

8 igen, 5 nem, elfogadták.

14:23 – 14:31

Kérdések

Füvesi Sándor kezdi a kérdések sorát.

1. Az előző ülésen feltett kérdéseimre utólag válaszolt a polgármester írásban. De hogyan tudnak majd a válaszokról az orosháziak, ha nem itt teszi meg a válaszokat?

2. Arról mikor akarja tájékoztatni az embereket, hogy mégsem szólította el a munka szeptember 30-án, amikor testületi lett volna? Mégis itthon volt. Titok ez az egész?

3. Több utcában áll a víz eső utána, Gárdonyi, Szabó Dezső stb. Mit tesze annak érdekében a polgármester, hogy ez megszűnjön?

4. Mi van az üggyel, amikor egy videóban az üres fürdőt mutogatták? Történt-e felelősségre vonás ezügyben?

5. Hova tűnt a testvérvárosokat felsoroló tábla a városháza elől?

6. Dávid Zoltán ismeri-e a Mengyi ügyben elhíresült B. Szilviát?

7. Megint megállt az óra a piactérnél. Most is hónapokat kell majd várni, hogy újra működjön?

Dávid Zoltán polgármester válaszolt.

1. Erre az SZMSZ szerint már válaszoltam

2. Ezt is megválaszoltam már.

A 3. 4. 5. 6. kérdésre írásban adok választ, mert így egyből ezekre nem lehet.

7. Az óra kérdésére Benkő Ferenc válaszol. Én is kíváncsi vagyok rá, mi ennek az oka.

Benkő Ferenc, a városüzemeltetési Zrt. vezetője: – A piactéri óra olyan mechanikai szerkezetet tartalmaz, amely az időjárás behatására rendszeresen elromlik. Folyamatban van a javítása.

Dr. Szabó Ervin a második kérdező.
– Ha Békéscsaba felől bejövünk, az látszik, hogy a volt vas-műanyag bejáratát hónapok óta szeméthegy lepi el. Tud erről a polgármester? Mit kíván ezügyben tenni?

A gyopárosi-tó mögött a park részen a sétányt kövekkel szórták le, de most már rossz állapotban van. Ezzel mit kívánnak tenni?

Dávid Zoltán válaszolt: – Az első témában utasítom Benkő Ferencet, hogy azonnal szállítsák el a szemetet, és figyeljenek is erre a jövőben. A sétányra, amennyiben van keret, betervezzük a költségvetésbe és megvizsgáljuk, milyen az állapota.

Németh Béla hagyományos, hónapok óta visszatérő kérdése jön: – Cinkus, és buszmegálló. Hogyan áll az ügy?

Dávid Zoltán válasza: folyamatban van.

Ezzel zárult az ülés nyilvános része, köszönjük a figyelmet!


Hogyan tudsz hozzászólni? Itt a segédlet
  • azember

    Számomra szinte nyilvánvaló, hogy ez a tudálékos stílusú bejegyző egy bértollnok, a helyi FIDESz, vagy a városvezetési tanácsadó(k) újszülöttjeként itt. Kell az elkövetkező választást megelőző utolsó évre nekik ide, mintegy a többségi kritikával szemben valamiféle ellensúlyként, persze helyettük szólva!
    Már korábban is többször feltettem magamnak a kérdést, hogy a várost vezető tisztségviselők és a képviselőtestület tagjai(legyen hatalmi vagy ellenzéki) miért nem reagálnak ezen a fórumon semmire, legyen az megkérdőjelezhetetlenül közérdekű bejegyzés(kritika,javaslat, dícséret)? Miért nem kommunikálnak itt direktben is az általuk képviseltekkel?
    Nekik valamilyen etikai kódex tlitja ezt? Na ezt nem hiszem! Vagy csak egyszerűen nem ereszkednek le ide? Ne legyek ilyen rosszhiszemű: Azért mert nincsenek vitaképes/ész érveik?
    A lényeg: Mint látszik, a mai napig nem találom a választ.
    Az egy-két reagálás emlékeim szerint anno Zalai Úré volt abból az apropóból, hogy helyi pártszervezetüket érte közvetlen kritika. A többi más neki se érte el az ingerküszöbét.

  • Tuskó Hopkins

    Amíg akadnak ilyen barna szájszélű emberek, addig újra meg újra felbukkannak, aztán idővel és tele zsebbel eltűnnek. 🙂

Az OrosCafé további használatához el kell fogadnod a cookie-k használatát. További információ

A cookie-beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül böngészel tovább az oldalunkon, vagy az "Elfogadás" gombra kattintasz, azzal elfogadot a cookie-k használatát.

Bezárás